A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567 800 forintot tett ki.
Ez 86 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, így a bérek éves alapon 17,9 százalékkal nőttek.
– írta kedden a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). A közlemény hozzáteszi, a kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt.
A kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött:
júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent.
Az árfigyelő célja, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztóidöntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat.
Ahogy arról az Origo beszámolt, láthatóan jól is vizsgázott az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, július eleje óta, néhány hét alatt közel 7 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára.
Július eleje óta jelentősen, több mint 20 százalékkal ment lejjebb a zöldpaprika, a fokhagyma és az újburgonya ára, több mint 15 százalékkal csökkent az alma, a kelkáposzta, a spagetti és a teljes kiőrlésű kenyér ára, valamint 10 százalékot meghaladó mértékben a fehér kenyér, a fejes káposzta, a kefír, a margarin, a natúr joghurt, a sertészsír és a vöröshagyma ára is. A húsok közül a baromfihúsok árai csökkentek a leginkább, jellemzően 5-10 százalék közötti mértékben.
Az árfigyelő rendszert létrehozó munkacsoport tagjai egyébként folyamatosan dolgoznak azon, hogy újabb, felhasználóbarát fejlesztésekkel egészítsék ki a rendszert. A cél, hogy a szankciós infláció leszorítása és a családok megvédése érdekében tovább fokozódjon a piaci verseny és a vásárlók minél komplexebb segítséget kapjanak a számukra legkedvezőbb ajánlatok kiválasztásában.
Augusztus 1-től ráadásul 15 százalékra emelkedik a kötelező akciózás mértéke, amit kiterjesztenek az árstop alól kivont termékekre is.
A csökkenő élelmiszeráraknak 0,6 százalékpontos inflációcsökkentő, és 1,8 százalékpontos élelmiszerár-infláció csökkentő hatása figyelhető meg, tehát
egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a Kormány határozott szándékának megfelelően, a szankciós infláció már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet.
Az árafigyelőn és a kötelező akciókon kívül újabb segítséget jelenthet a családoknak a bevásárlásnál, hogy
augusztus 1-től december 31-ig hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával.
A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként meghozott rendelet arról is döntött, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további, legfeljebb 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.
Ez az egyszeri juttatás béren kívüli juttatásnak minősül. Ugyanakkor,
Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.
Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.
Számos döntést hozott tehát a kormány annak érdekében, hogy segítse a családokat, és hogy egy számjegyűre csökkentse az inflációt,
Az intézkedések pedig láthatóan eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke hazánkban.