Magyar Gábor személyesen küldte szét a brüsszeli jogállamisági jelentést

Magyar György és Magyar Gábor

A Bizottság által egy nyilvánvalóan elfogultnak vélelmezhető személy irányába tanúsított hozzáállás tökéletesen illeszkedik a nyomásgyakorlási eszközként determinálható jogállamisági jelentés minden objektivitást és tényszerűséget nélkülöző politikai eszköztárába, amellyel Brüsszel a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján állókormányokat kívánja megregulázni.

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke deklarálja, hogy az Európai Bizottság tagjait olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek „függetlenségéhez nem férhet kétség”, továbbá, hogy a Bizottság a feladatainak ellátása során „teljes mértékben független”.

Ennek ellenére, Magyar Gábor személyében hosszú idők óta egy olyan bürokrata tevékenykedhet az uniós intézmény berkein belül, aki kinevezése előtt számos alkalommal tett elfogult kijelentéseket a magyar kormánnyal összefüggésben, apja, Magyar György pedig az MSZP-Párbeszéd korábbi képviselőjelöltje, aki azon túl, hogy ezer szállal kötődik a hazai baloldalhoz, többször is bebizonyította már, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, lelkiismeret-furdalás nélkül kész „trükközni” a jogállami elvekkel.

Ügyeskedő, szakmailag nem túl kiemelkedő jogászként írja le forrásunk, aki szerint a legtesthezálóbb szereplése a Playboyban volt, "sztárügyvédként" beállítva.

Egyébként ez, a Bizottság részéről tanúsított hozzáállás az Alapszerződésben rögzített függetlenség elvének semmilyen szinten sem felel meg, ugyanakkor tökéletesen illeszkedik a nyomásgyakorlási eszközként determinálhatójogállamisági jelentés minden objektivitást és tényszerűséget nélkülöző politikai eszköztárába, amellyel Brüsszel a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján álló kormányokat kívánja megregulázni.

Az Alapszerződésben rögzített függetlenség -megkerülhetetlen - elvére tekintettel, érdemes áttekinteni a Magyar-család múltját és jelenét annak érdekében, hogyvilágos képet kaphassunk arról, ki is az a Magyar Gábor, aki számára központi szerepet biztosított az Európai Bizottság - többek között - a hazánkról szóló jogállamisági jelentésekmegalkotásában - írja a Tűzfalcsoport.

A háttér

2017-ben az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatósága (DG JUST) jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztálya munkatársának nevezték ki Magyar Gábort, akinek így kifejezetten a magyar ügyek kerülhettek a kezei alá.

Magyar Gábor apja, Magyar György ismert baloldali ügyvéd, a korábban jól jövedelmező iparággá váló „börtönbiznisz”egyik legnagyobb haszonélvezője, akinek tevékenysége során az elítéltek - a rossz börtönkörülményekre hivatkozva - több mint tíz milliárd adófizetői forintot pereltek ki a magyar államtól az Emberi Jogok Európai Bírósága [EJEB] közreműködésével. A Dr. Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda intézte Magyarországon a második legtöbb börtönkártérítési pert, sőt, az első ítélet is éppen ennek az irodának a fellépése nyomán születhetett meg. Magyarék több mint háromezer elítéltet képviseltek, amelynek eredményeként az államnak 419 üggyel összefüggésben több mint 544 millió forintot kellett megfizetnie az iroda letéti számlájára. Az összeg nagyságrendje ellenére, az ügyvéd az eljárások és a sikerdíjak kapcsán korábban úgy fogalmazott, hogy „az ilyen jellegű perek nem a nyerészkedésről szólnak”.

Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc és Magyar György a baloldal rendezvényén Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A magyar adófizetőknek csaknem tízmilliárd forintjába került az a börtönkártérítési percunami, amelynek egyik haszonélvezője Magyar György és fia Magyar Gábor voltak, akik esetenként több millió forintot jártak ki a bűnözőknek. A tudósítások beszámoltak arról, hogy 2015 tavasza és 2016 februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, ez önmagában félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától 2019 év végéig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam az elítélteknek. Magyar György a börtönkártérítési perek mellett előszeretettel vállalta/vállalja el baloldali politikusok kényes ügyeit is: ő képviselte Demszky Gábort az OLAF-jelentés alapján a 4-es metróval összefüggésben kirobbant korrupciós ügyben, valamint ő látta el a kispesti baloldal ugyancsak korrupciós botránya során a visszaélésekkel összefüggésbe hozott Gajda Péter szocialista polgármester jogi képviseletét is.

Nyilvános szereplései alkalmával Magyar előszeretettel hivatkozik magára úgy, mint civil, ám a valóság ezzel szemben az, hogy a politikai folyamatokban közvetlenül is kiveszi részét.

2014-ben még visszalépett Bokros Lajos javára a főpolgármester-jelöltségtől, pedig akkoriban a DK támogatása is felmerült a személyét illetően, amelyre ő csak úgy reagált,hogy „nem baj, ha egy jelöltnek erős támogatottsága van”.

A 2018-as országgyűlési választásokkal összefüggésben ismét felmerült több ellenzéki párt részéről is Magyar György neve, aki a hír kapcsán kezdetben úgy fogalmazott, hogy „ha példát kell mutatni, én kész vagyok rá, de csakis akkor, ha mindenki, aki nem Fidesz–KDNP, támogat”. A Jobbik és a Gyurcsány vezette baloldal összefogását a politikus-ügyvéd már ekkoriban felvetette, mondván „másképp egyáltalán nincs esély az Orbán-rezsim elkergetésére”. Magyar végül csupán az MSZP–Párbeszéd támogatását gyűjtötte be, de korábbi kijelentései ellenére, így is megmérettette magát. Indulása indokául a magát továbbra is függetlennek definiáló politikus-ügyvéd a következőket jelölte meg: „megölték a jogállamot, a jog uralmát a politika uralma vette át”. Emellett pedig kijelentette, „ha az ellenzék győz, vissza lehetne állítani a jogállamiságot, az intézmények függetlenségét, és létrehozni egy tisztességes választójogi rendszert”. Nézeteit egy későbbi videóban is megismételte, ahol a Karácsony Gergely által a „nép ügyvédjeként” bemutatott Magyar „a demokrácia és a jogállam visszaállításáért” vállalta a jelöltséget. A választáson azonban végül egyértelmű vereséget szenvedett.

A választási kudarcot követően Magyar a 2019-es, majd a 2021-es baloldali előválasztás megszervezésében vállaltközponti szerepet. A sors különös pikantériája, hogy utóbbi megmérettetés győztese - Márki-Zay Péter személyében - pontannak a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnevezésű (ál)civil szervezetnek a delegáltja lett, amelynek egyik alapítója, egyben elnökségi tagja éppen Magyar György volt, akinek ügyvédi irodája az egyesület székhelyéül is szolgált.

A baloldal irányába történő elszánt elköteleződés nem maradtjutalom nélkül: a Karácsony Gergely vezette baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés első között választotta meg Magyart a Fővárosi Csatornázási Művek vezetőségénektagjává. Emellett a II. Kerületi Önkormányzat szocialista vezetése révén a Közbiztonsági Alapítvány kuratóriumi elnökének is kinevezték. Továbbá a baloldali Matkovich Ilona vezette váci önkormányzattól is jelentős megbízásokban részesülhetett.

Talán ennek is köszönhető, hogy Magyar György az egyik élharcosnak tekinthető, ha szélsőséges és alaptalan kijelentéseket kell megfogalmazni a polgári konzervatív kormány döntéseivel és intézkedéseivel összefüggésben.

A terrorizmus új típusú biztonsági kihívásainak megelőzése és kezelése érdekében, a kormány által a különleges jogrend új esetköreként bevezetett terrorveszélyhelyzet kategóriáját (az Alaptörvény hatodik módosítása) a baloldali ügyvéd „jogi abszurdként” értékelte, amellyel a kormány elveheti a polgárok azon jogait, amelyekért évszázadokig küzdöttek.

A többek között a gyermekjogok szigorúbb védelmét garantáló kilencedik Alaptörvény módosítást egyenesen a„bűncselekmény kategóriájának” nevezte.

Végül, aláíróként jegyezte azt a petíciót, amely a koronavírus járvány következményeként bevezetett intézkedésekkel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy azok „kiiktatják közéletünkből a jogállam utolsó, még megmaradt intézményeit, a szólás- és sajtószabadságot, a parlament általi törvényalkotást és a választásokat, mindezt úgy, hogy annak sem időbeli, sem tárgybeli korlátja nem lenne!”

Jól látható, hogy a magyar jogállamiság helyzetéért való konstans aggódás Magyar György esetében is visszatérő érvelési eszköz. Egy korábbi blogbejegyzésében úgy fogalmazott, hogy: „szégyen lenne, ha asszisztálnék a jogállam lebontásához […] teszem azt, amire az ügyvédi esküm kötelez. Én erre tettem fel az életemet, mert nekem fontos a jogállami értékek megőrzése”. Egy másik interjúban pedig abbéli nézetének adott hangot, hogy „Magyarországon ma már maga a jogalkotás vált jogellenessé. Oda a jogállam!”

Különös értelmet nyer azonban a politikus-ügyvéd jogállamiságért vívott küzdelme a Klubrádiónak adott 2020-aselmélkedései fényében, amelynek során kifejtette, hogyan képzeli el az Alaptörvény egyszerű többséggel történő módosítását: „Van egy nagyon fontos elképzelésünk. Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni, és ezt természetesen egy esetlegesen módosított új alkotmányt népszavazással kell legitimálni”.

Abban a forrásaink egyetértenek, hogy a Magyar ügyvédek hatalmas hasznot húztak a magyar állam ellen tömegesen indított eljárásokból, de az ügyvédek mellett a “magyar” Helsinki Bizottság is a nyertesek között volt. Talán nem illik, de ennek kapcsán kénytelen vagyok utalni bizonyos Soros György úrra, aki a háttérből nem csupán hazánkban szolgáló embereit mozgatta, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága számos bíráját is. Ezt egy független vizsgálat derítette ki és sajnos a hazánkat képviselő korábbi bíró neve is az érintettek között szerepelt. A hibát a bíróság vezetése elismerte és a hírek szerint arra törekszenek a jövőben, hogy ne Soros György diszponáljon a kinevezések felett.

Az utód

Magyar György fia, Magyar Gábor életrajza szerint 1995-ben végezte el a Soros György által támogatott New SchoolforSocial Research „Demokrácia és sokszínűség" programját, majd később a szintén Soros György által finanszírozott Fair Trials International jogi szakértői tanácsadó testületének tagjais volt.

Magyar György és Magyar Gábor Forrás: Origo

2009 - 2017 közötti ügyvédi tevékenysége során ellátta többek között a Munkáspárt tagjainak jogi képviseletét, akiket tiltott önkényuralmi jelképek (vörös csillag és sarló-kalapács) nyilvános használata miatt marasztalt el a hazai bíróság. Az érintettek azonban kártérítéssel fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mondván, hogy a döntés sérti az önkifejezés szabadságához való jogukat. Az EJEB az ügyben hazánkat elmarasztaló ítéletet hozott, amelyet az érintetteket képviselő Magyar Gábor nóvumként értékelt, hiszen - mint mondta - a bírák a döntéssel rögzítették, hogy nem csak a vörös csillag, hanem a sarló-kalapács nyilvános használatának indokolatlan korlátozása is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Magyar Gábor védte a hírhedt kommunista vezetőt, Biszku Bélát is. Magyar György fia az eljárás során mindvégig a bíróságok elfogultságát hangoztatta, és úgy érvelt, hogy nincselegendő bizonyíték arra, hogy a szovjet csapatok és a karhatalmisták 1956-ban a kommunista állampárt egykori belügyminiszterének utasítására nyitottak volna tüzet a fegyvertelen lakosságra.

Ennek fényében érdemes megemlíteni, hogy 2016-ban, amikor a Kúria igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét, Magyar azon az állásponton volt, hogy az eljárások a jelenlegi hatalom emlékezetpolitikáját szolgálják ki.

Apjához hasonlóan, Magyar Gábor sem marad tétlen, ha elfogult nyilatkozatok megtételéről van szó. A korábban már említett terrorveszélyhelyzet kategóriájának bevezetése kapcsán például - apja véleményét osztva - ő is abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány a jövőben - a joggal visszaélve - „bemondásra” fogja elrendelni az alapvető jogok korlátozását, amelynek eredményeként „akár egy blöff alapján két hónapos időszakra észak-koreai közállapotokat teremthet az országban”.

2017-ben - a család saját blogján - a patetikus „Magyar Gábor is emigrál” címmel megjelent interjúban ifjabb Magyar még tovább ment, amikor úgy fogalmazott, hogy megszünteti ügyvédi tevékenységét, mert úgy érzi, azzal „legitimál egy olyan rezsimet, amely már nem felel meg az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus jogállam követelményeinek.”(Az megint csak felvethet kérdéseket, hogy ugyanezen vezérelvek miért nem gátolták meg az ügyvédet Biszku Bélaperbeli képviseletének ellátásában?) Továbbá azt is kijelentette, hogy „Magyarországon az Alkotmánybíróság nem látja el a feladatát, az alkotmányosság lebontását célzó törekvések következtében pedig az alapjogvédelem szintje is csökkent”. Sőt, Magyar Gábor véleménye szerint „a mai Magyarországon működő ügyvédek ki vannak szolgáltatva a politikai hatalomnak”.

Ilyen előzmények mellett vélte (és véli) úgy az Európai Bizottság, hogy az Alapszerződésben rögzített függetlenség elvére is tekintettel, Magyar Gábor a legalkalmasabb személy hazánk jogállamisági helyzetének megítélésére.

Már a 2018-as - közvetlenül a választások előtt kiadott - jogállamisági jelentés kapcsán felmerült, hogy az „igazságszolgáltatás hatékonyságára és az ügyészség szervezetére" vonatkozó, rendkívül kritikus, a hazai baloldali kampányüzeneteit integráló részben Magyar jelentős szerepet vállalhatott. Ismert, hogy ez volt az a választás, amelyen a dokumentumot szövegező Magyar Gábor apja is képviselőjelöltként indult az ellenzék támogatásával.

Magyar György később egy kampányrendezvényen be is ismerte, hogy fia részt vett az elfogult jelentés megalkotásában: „Brüsszelben teljesít szolgálatot, és ha a főnökei azt a feladatot adják neki, hogy készítsen elő egy jogharmonizációs szakmai feladatot, akkor elkészíti”.

A jelentés(ek)

Magyar Gábor az Európai Bizottság alkalmazásában éve óta közreműködik a hazánkat elítélő jogállamisági dokumentumok elkészítésében. 2017-től a BizottságJogérvényesülési Főigazgatóságának (röviden DG JUST) munkatársaként feladata „a joguralom, és ezen belül az igazságszolgáltatás helyzetének vizsgálata a tagállamokban”.Tevékenysége kapcsán fölmerül az összeférhetetlenség kérdése, miután már a 2018-as parlamenti választások idején is uniós bürokrataként működött: az április 8-i választás előtt aBizottság kiadta éves országjelentését, amelyben az ellenzéki baloldal (a jelöltek sorában például Magyar Gábor apja) kampánytémáit kívánták valamiképpen megtámasztani. Emiatt egy vezető konzervatív politikus, EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyar Gábor politikai véleményként rágalmazhatja a magyar kormányt, uniós köztisztviselőként azonban ehhez nincsen joga.

Magyar Gábor Forrás: Origo

A DG JUST, vagyis Magyar Gáborék közreműködésével – a Főigazgatóság az évibeszámolója alapján – a Bizottság 2021-ben közzétette a második éves jelentést a jogállamiságról, amelynél a társelnök – a Bizottság Főigazgatósága mellett – a Jogérvényesülési Főigazgatóság volt. A jelentés a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekről, az ún. korrupcióellenes keretről, a médiapluralizmusról és -szabadságról, valamint egyéb intézményi fékekről és ellensúlyokról szól, Magyarország esetében aggodalmakat és negatív állításokat téve (az „igazságszolgáltatás hatékonyságára és az ügyészség szervezetére”vonatkozó rész elkészítésében Magyar Gábor működött közre).

Azóta, 2023 nyarán publikálták a negyedik éves jogállamisági jelentést is, amelyet Magyar június 5-én e-mailben személyesen is megküldött magyarországi szervezeteknek forrásaink szerint. Megjegyzendő, hogy a dokumentum tartalma és szellemisége egybecseng a Soros-támogatású,jogvédőnek mondott politikai NGO-k korábban is hangoztatott vádjaival.

Ehhez egyébként ahogy említettük korábban Magyar Gábor megkapta a szakmai „kiképzést” a New SchoolforSocial Research (New York) „Democracy and Diversity” programján vett részt, valamint 2011 óta a londoni székhelyű Fair Trials International jogi szakértői tanácsadó testületének tagja. A New SchoolforSocial Research és a Fair Trials International is a spekuláns milliárdos, Soros György ismert nemzetközi szervezete, az Open Society Foundations által támogatott. Ez a szakmai előélet „jogosíthatja fel” Magyart arra, hogy a Bizottság számára országjelentések készítésében vegyen részt a nyílt társadalom eszmeiségének jegyében.

A Jogérvényesülési Főigazgatóság emellett a Bizottság Jogérvényesülési Programjánakanyagi támogatásával elkészítette a 2021-es uniós igazságügyi eredménytáblát, amely a tagállamokat a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósítása tekintetében vizsgálta. Ez azeredménytábla 2013 óta a jogállamisági mechanizmus egyik „mérőeszközeként” szolgál, amely alapján hazánk jó eredményeket ért el például az igazságügyi digitalizációban, ezáltal a jobb átláthatóság megteremtésében. Az eredménytábla viszonylagos – az aktuális helyzet szerint mérlegelt – súlyát mutatja, hogy Vera Jourová akkori igazságszolgáltatási EU-biztos2017-ben arról beszélt, hogy ugyan az akkor aktuális uniós igazságügyi eredménytábla nem fogalmazott meg negatív trendeket Magyarországgal kapcsolatban, a Bizottság mégis „aggodalommal figyeli a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, függetlenségének alakulását”.

2021-ben szintén a Jogérvényesülési Főigazgatóság biztosította a 2021 áprilisában elfogadott „Jogérvényesülés”, valamint „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) című programok rendkívüli végrehajtását, viszont nem teljesen átlátható a programok kedvezményezettjeinek előkészítése, jelentkezési folyamata. A pályázati felhívások kiírása alulról építkező szervezetek, uniós, igazságszolgáltatási hálózatok finanszírozására szól, valamint „számos kulcsfontosságú tevékenység” finanszírozására az igazságszolgáltatás, a jogok és az értékek területén, így a szakpolitikai és jogszabályi fejlesztések támogatására. 2021 tavaszán az első CERV „párbeszéd hete” virtuális úton 1000 érdekelt szereplőt ért el, az éves beszámoló szerint platformot adva nekik a hálózatépítéshez és a bizottsági finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk megosztásához. Részben tehát ilyen módszerrel építheti ki magát a liberális NGO-k nemzetközi hálózata (az európai adófizetők pénze révén).

A Soros-kapcsolat

Számos kritika érte azt a gyakorlatot, hogy az országjelentések elkészítésébe főleg balliberális nem kormányzati szervezeteket vonnak be, ami már önmagában is kétségessé teszi az ügyvéd bizottsági tevékenységének tárgyilagos szakmai megalapozottságát. A jogállamisági helyzet kommentálására olyan NGO-kat kérnek fel leginkább Magyarék, mint például az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az országriportok készítésekor ugyan magyar kormánytagokat és néhány, Soros-támogatást nem élvező szervezetet is megkérdeznek, a konzervatív álláspontok mégsem kapnak súlyt a dokumentumokban. Ezzel az NGO-k kerülnek szupranacionális döntéshozó szerepbe a szuverén kormányzatokkal szemben.

Az említett CERV 2022 májusában indult el, és a Bizottság 177 202,59 euróval, vagyis mintegy 65,3 millió forintnyi összeggel támogatja a programot, amelyből csak az Amnesty International Magyarországnak 78 614 euró, azaz közel 29 millió forint támogatást juttattak. A CERV, mint program lényege úgy összegezhető, hogy az NGO-k közvetlenül – a kormányok közbeiktatása nélkül – kaphatnak támogatást. A Bizottság és annak munkatársaként Magyar Gábor – az új programmal – valójában a magyar kormány befolyásátkívánja csökkenteni Brüsszelben.

A DG JUST más szolgálatokkal együtt véglegesítette az EUMSZ 86. cikkében szereplő Európai Ügyészség felállítását, amely 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Hazánk kezdettől fogva nem tartotta hatékony megoldásnak a szerv létrehozását, miután már hosszú ideje léteznek az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben eljáróintézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – utóbbinak 2007–2008-ban Magyar Gábor is tisztviselője volt.

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke deklarálja, hogy a Bizottság tagjait olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek „függetlenségéhez nem férhet kétség”, valamint, hogy a Bizottság a feladatainak ellátása során „teljes mértékben független”.

Magyar Gábor a hazánkról készülő 2021-es jogállamisági jelentésben is aktívan közreműködött, ő lett az előkészítő delegáció kapcsolattartója. E pozícióban pedig ő állíthatta össze azoknak a magyarországi civil szervezeteknek a listáját, amelyekkel a Bizottság konzultált a hazai jogállamiság helyzetét illetően. Így pedig már nem meglepő, hogy a konzervatív oldalhoz sorolt szervezeteket teljesen figyelmen kívül hagyták a dokumentum elkészítése során.

Az, hogy Magyar Gábor milyen szempont szerint sem feleltethető meg az Alapszerződésben rögzített függetlenség elvének, talány maradt. Ugyanakkor a Bizottság által egy nyilvánvalóan elfogultnak vélelmezhető személy irányába tanúsított hozzáállás - ugyanis Magyar továbbra is eredményesen dolgozhat a hazai jogállamiság nemzetközi szintű pellengérre állításáért - tökéletesen illeszkedik a nyomásgyakorlási eszközként determinálható jogállamisági jelentés minden objektivitást és tényszerűséget nélkülöző politikai eszköztárába, amellyel Brüsszel a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján állókormányokat kívánja megregulázni.