Már sikerült: egy számjegyű a termelői árak növekedése!

Két és fél évvel ezelőtt nőttek ilyen alacsony mértékben az iparban a termelői árak. Ami októberben a fogyasztói árak esetében várhatóan összejön, az az iparban már júniusban megvalósult.

Júniusban az ipari termelői árak átlagosan 6,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ilyen alacsony mértékben két és fél éve nem nőttek a feldolgozóiparban az árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közölt adataiból. Az ipari árak változása jellemzően azért fontos, mert ezekhez igazodnak a kiskereskedelemben és a szolgáltatóiparban.

Ha az ipar olcsón állít elő, a forgalmazók értelemszerűen kisebb árnövekményt érvényesítenek a saját áraikban.

Hónapról hónapra csökken az inflációs ütem – írja a Világgazdaság –, bár az élelmiszereknél még nem látványos ez a javulás, ott 28 százalék volt júniusban. Az iparban azonban már megvalósult az egy számjegyű mérték, amelyet a kormányzat szeretne elérni az év végére. A GVH és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által létrehozott árfigyelő rendszer ugyancsak jó támasz az infláció elleni küzdelemnek, hiszen a rendszer elindulása kimutathatóan hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez. Ehhez persze az is kell, hogy a versenyhivatal vizsgálatokat folytat (gyártóknál, kereskedőknél egyaránt), hogy pontosan miért is szabadultak el az árak. Sajnos az indokolatlanság több területen is tetten érhető.

A várakozások szerint júliusban minden jel szerint már bőven 20 százalék alatt lehetett a teljes drágulás üteme, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemző 18,4 százalékra saccolta. Az azt követő hónapokban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pedig már 2-3 százalékponttal tovább mérséklődhet, így jó eséllyel

szeptemberre 11-12 százalékra, októberre 10 százalék alá süllyedhet a drágulás, amivel összezárulhat az olló a régiós és hazai mutatók között.

Egy kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája egy CBA üzletben 2023. június 1-jén Forrás: MTI/Hegedüs Róbert

A képet mindig árnyalja az ipari infláció esetén, hogy a belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5,0 százalékkal mérséklődtek. A KSH is kiemeli, hogy a nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az export értékesítési árai már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni (korábbi két hónapban mért) erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,4, az exportértékesítésiek 0,7 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal mérséklődtek.