Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország nem támogatja a kötelező kvótát, amit Brüsszel megpróbál ránk erőltetni, nem fogjuk hagyni, hogy migránsgettók létesüljenek Magyarországon - mondta Orbán Viktor Bécsben július 7-én, miután az illegális migráció elleni fellépésről tárgyalt Karl Nehammer osztrák kancellárral és Alekszander Vucic szerb államfővel.
Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettók, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem
- jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: egy hatékony magyar modellt, egy nyilvánvalóan nem működő új európai modellre kellene felváltani. Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsák végre - jelentette ki.
Mindezek mellett a legutóbbi uniós csúcson Magyarország és Lengyelország megakadályozta az EU új migrációs csomagját. Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a június végi uniós csúcs után közölte: a migrációval kapcsolatban számos előrelépést történt az elmúlt hónapokban az európai uniós erőfeszítésekben, egyebek mellett egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU-nak a migrációt külső dimenzióira szükséges összpontosítania.
Közölte: noha a migráció témájában nem született zárónyilatkozat, a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adjon ki a témában. A migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását Michel azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
A magyar és lengyel ellenállás ellenére kedden újabb tárgyalási forduló lesz migrációs paktum ügyben az uniós intézmények (Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság) között.
Nem meglepő módon a több mint kétharmados baloldali többségű uniós parlament előre jelezte, hogy több migrációpárti módosító javaslata is lesz.
Érdekesség, hogy a legújabb javaslatok szerint kötelezővé tennék
az összes tagállam számára a migránsok kvóták szerinti befogadását, bizonyos esetekben még büntetéssel sem lehetne kiváltani a migránsok befogadását.
Ugyanakkor nem lenne lehetőség a teljes menekültügyi eljárás Unió területén kívül történő lefolytatására. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy az illegális bevándorlókat kötelezően be kellene engedni.
Ráadásul Brüsszel csak minimum számot határozott meg az illegális bevándorlók szétosztására, maximum számot nem.
1000 EU-ba érkező migránsból 16-ot Magyarországnak kellene befogadni.
Kifejezetten botrányos része a tervezetnek, hogy csak azon migránsok esetében kell a határon lefolytatni az eljárást, akik származási országának alacsony az elismerési rátája, biztonsági kockázatot jelentenek, vagy meg akarják téveszteni a hatóságokat.
Mindenki más a párnapos előszűrés után beléphet az EU területére, szabadon mozoghat és ott folytatódik az eljárás.
Mint arról korábban beszámoltunk, június 8-án az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán terítékre került a menedékkérők befogadásáról és elosztásáról szóló, új jogszabálycsomag, majd azt gyorsan átnyomták a testületen.
A jogszabálycsomag egyik új eleme a „kötelező szolidaritás" rendszere, amely három lehetőséget biztosítana a tagállamoknak az Unióba áramló menedékkérők kezelésére:
Az uniós államok szuverenitása mindenekelőtt abban áll, hogy képesek megvédeni határaikat, megvédeni magukat a nem kívánt migrációval szemben – reagált korábban Mateusz Morawieczki a javaslatra.
A lengyel kormányfő aláhúzta, Varsó nem támogatja a kötelező szolidaritás rendszerét, ugyanis az ukrajnai háború miatt már így is rengeteg erőforrást fordít a menekültekre – akárcsak Magyarország.
Az Európai Unió nem tudta kezelni a migrációs válságot, és az Európai Parlament (EP) nyolc évvel a bevándorlási krízis után is ugyanazokat a dolgokat hangoztatja, például, hogy növelni kell az európai szolidaritást és segíteni a bevándorlók elhelyezésében és szétosztásában – vélekedett hasonlóan Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője még áprilisban.
Kérdéses az is, hogy pontosan hány menedékkérőt kellene elosztaniuk – vagy visszaküldeniük – a tagállamoknak. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Svédország sajtóértesülések szerint évente körülbelül harmincezer menekültről tájékoztatta a tagállamokat, ugyanakkor ez a szám nem tűnik reálisnak, figyelembe véve a tavalyi, illetve az idei év eddigi tendenciáit. A tavalyi évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint idén akár rekordot is dönthet az Európába irányuló illegális bevándorlás mértéke, amennyiben az év további részében is hasonlóan alakulnak a tendenciák.
Az Eurostat által közölt adatok szerint tavaly csaknem egymillióan nyújtottak be menedékkérelmet valamely uniós tagállamba, ez már közelít a 2015-ös menekültválság idején tapasztalt szinthez.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái szerint tavaly a nyugat-balkáni útvonal volt a legaktívabb, az Unióban észlelt összes illegális határátlépés 45 százalékát ebben a régióban jegyezték. Emellett a Földközi-tengeren is folyamatosan erősödik a migrációs nyomás, Olaszországban az év első hónapjaiban az illegális határátlépések száma átlépte a rekordnak számító 2016-os szintet.
Írtunk arról is, hogy a nagyobb tagállamok által kialakított modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.
Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást.
Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel.
Ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.
A tervek egyik legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen.
Ez az arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.
Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.
A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez hatszázmillió eurós bevételt jelenthetne az uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető. A tagállamok „szabadon" dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett húszezer euró/fő áron.
Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.
A fent bemutatott csomagot az összes magyarországi baloldali párt (Jobbik, Gyurcsány-párt, MSZP, Momentum) EP-képviselője megszavazta az uniós parlamentben.
Orbán Viktor kormányfő a legutóbbi azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben erről is beszélt, az erről szóló videót alább láthatják.
A téma napirendre kerülését Orbán Viktor puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott korábbi interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert" – emelte ki Orbán Viktor.
A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll.
Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.
A miniszterelnök a kvóták és a szépen hangzó kapacitások – valójában migránstáborok – kérdését úgy kommentálta a rádióinterjújában, hogy olyan szabályokat fogadott el Brüsszel, „amely szerint Magyarországnak évente legalább tízezer migránst, de a bizottság döntése szerint ennek akár a többszörösét is be kellene fogadnunk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon."
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.
A kötelező migránskvóta és a migránsgettók felállítása annak fényében még felháborítóbb, hogy az elmúlt hetekben szinte lángba borult Franciaország a migránsok lázadása miatt. Pascal Bruckner, világhírű francia filozófus ennek kapcsán azt mondta a Le Figarónak, hogy a 17 éves (egyébként bűnöző) tragikus Nahel halála valójában nem más, mint egy ürügy a Franciaország elleni totális támadásra, ugyanis az országon végigsöprő erőszakhullám jóval túlmutat Nahel halálán és a hozzáfűződő jogos érzelmeken. Ahogy Mathieu Bock-Côté, kanadai esszéíró fogalmazott egy korábbi cikkében, és erre utal Bruckner is, Franciaországban még a polgárháborúnál is súlyosabb a helyzet, az ország a migránsok ostroma alá került, ez igazi migránslázadás.
