Nagy Márton a versenyképességről és az árfolyamról

Budapest, 2023. július 3. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án. MTI/Soós Lajos

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, ezáltal lesz folytatható a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat.

Jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre való leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára szükséges helyezni a növekedést – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Magyarországot képviselte az Európai Unió Bilbaóban megrendezett versenyképességi tanácsi ülésen július 24–25-én.

A tárcavezető hozzátette, hogy míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – például kötelező akciózás és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot szükséges végrehajtani - írja a Világgazdaság.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Forrás: MTI/Soós Lajos

A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal lesz folytatható az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je pedig 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

– fogalmazott, ezáltal megismételve Orbán Viktor Tusványoson elmondott szavait.

Nagy Márton kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

• Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára szükséges csökkenteni a villamos energia importját.
• Nagyobb ütemben kell átállni az Ipar 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
• Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, ennek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni szükséges a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
• Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni szükséges a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
• Hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja – húzta alá Nagy Márton.

A tárcavezető elmondta, hogy a kamatok alacsony szintre való visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését.

Az árfolyam-politika kapcsán kiemelte, hogy az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia. Ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, az árfolyamszintre tett nyilvános utalás.

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is.