Szijjártó Péter: Sikerült rendezni az egyik korlátozott magyar-osztrák határátkelőhely helyzetét

Budapest, 2023. május 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kínai Jiecang, a lineáris hidraulikus szerkezetek előállításával foglalkozó vállalat beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 31-én. Kaposvárra hozza legnagyobb európai gyártóegységét a kínai cég, amely mintegy 25 milliárd forintos beruházásával 200 új munkahely jön létre a városban. MTI/Kovács Attila

Sikerült rendezni a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelő helyzetét, az osztrák fél által korlátozott másik két átkelési pont esetében viszont még dolgozni kell a megoldáson - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bécsben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai és alkotmányos ügyekért felelős osztrák miniszterrel, Karoline Edtstadlerrel folytatott megbeszélése után azt közölte, hogy a határok kapcsán kettős megközelítést kell alkalmazni.

A határt átjárhatatlanná kell tenni azok számára, akik törvénytelenül, tisztességtelenül akarnak átkelni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni minél több helyen, a minél akadálymentesebb és a minél gyorsabb átlépést mindazok számára, akik például az ingázókhoz hasonlóan, tisztességesen és szabályszerűen akarnak átkelni - jelentette ki.

Kiemelte:

ehhez képest csalódást keltett, hogy az osztrák fél három határátkelő forgalmát is korlátozta.

Bejelentette, hogy sikerült megállapodni arról, hogy a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelőhelyen minden Győr-Moson-Sopron vármegyei lakos átkelhet, ott ezzel nagyjából rendeződött a kérdés.

Viszont - mint mondta - továbbra is probléma van az ágfalvai határátkelőhellyel, ahol

a túloldalon a polgármester önhatalmúlag sétálóutcát csinált a közútból,

ahogyan a fertőrákosi átkelővel is, amelyet szintén le kívánnak zárni, illetve jelentősen korlátozni akarják a forgalmát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: MTI/Kovács Attila

Elmondta, az különösképpen problémás, hogy utóbbit kifejezetten azért hozták létre EU-s forrásokból, hogy a soproni átkelő alternatívája is rendelkezésre álljon. Ennek lezárása így nem pusztán a mindennapi életet nehezíti meg, hanem a felhasznált támogatások vonatkozásában is visszafizetési kötelezettséggel jár.

"Ezért arra kértem az osztrák európai integrációs minisztert, aki az európai forrásokat is felügyeli, hogy legyen kedves, és tegyen lépéseket, hogy Burgenland tartomány vagy a helyi önkormányzat ne hozzon olyan lépéseket, amelyek a közös európai megállapodásokkal ellentétesek" - közölte.

Hozzátette: azt az ígéretet kapta, hogy a fertőrákosi helyzet kapcsán hamarosan javaslattal állnak elő arról, hogy miként lehetne elkerülni a magyar emberek érdeksérelmét.

"Én azt gondolom, hogy egyértelműen nemcsak hogy nekünk van igazunk, de az európai szabályok is azt diktálják, hogy ezeken a határátkelőhelyeken szabaddá kell tenni az átjárást" - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter közölte, hogy ma az Európai Unió súlyos nehézségekkel küzd, ezért semmi szükség újabb biztonsági kihívásokra. "És mi, akik keletről Ukrajnával, délről pedig a Nyugat-Balkánnal vagyunk határosak,

pontosan tudjuk, mekkora jelentősége van annak, hogy a Nyugat-Balkán térségét integráljuk az Európai Unióba, mert ha ez nem történik meg, akkor a Nyugat-Balkán továbbra is egy potenciális forrása lesz az újabb biztonsági kihívásoknak"

- figyelmeztetett.

Az EU bővítési politikáját teljességgel elhibázottnak nevezte, és sérelmezte, hogy hosszú évek óta nincs gyakorlatilag semmi előrelépés a folyamatban.

"Ennek legfőbb oka az, hogy a nagy európai országok, de mondhatom, hogy a kisebb nyugat-európaiak is, rendkívül lenézően és kioktatóan állnak a nyugat-balkáni országokhoz, gyakran beszélnek a Nyugat-Balkánról ahelyett, hogy a Nyugat-Balkánnal beszélnének" - fogalmazott.

"Szankciós fenyegetés, kioktatás, lenézés, ez jellemzi a nyugat-európai viselkedést a Nyugat-Balkánnal szemben, holott egyeztetni kellene velük. Mi ezt rendszeresen megtesszük" - tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy a berlini folyamat keretében a nyugat-balkáni országok megállapodtak a diplomák kölcsönös elismeréséről, a személyi igazolvánnyal történő utazásról, de a boszniai szerbek vétója miatt ez nem valósulhatott meg.

Forrás: MTI/Kkm

"Mindenki üzengetett a boszniai szerbeknek, hogy ejnye-bejnye, és csináljátok, mert ez meg az lesz. Nyilvánvalóan a boszniai szerbek nem ültek fel e provokációnak. Én a héten személyesen konzultáltam a boszniai Szerb Köztársaság elnökével. Kértem, hogy ezt fontolja meg, ennek eredményeként a három, berlini folyamatban kötött megállapodásból kettőt a következő boszniai-hercegovinai elnökségi ülésen a boszniai szerbek minden bizonnyal el fognak fogadni" - mutatott rá.

"Tehát a legfontosabb tanulság, és azt hiszem, az osztrákokkal ebben egyetértünk, hogy

nem a Nyugat-Balkánról, hanem a Nyugat-Balkánnal kell beszélni,

s akkor nagyobb reményünk lesz arra, hogy ilyen tisztességes hozzáállással a Nyugat-Balkánt hamarabb integrálni tudjunk" - szögezte le.