Az érmegyártás története

A kereskedelem és az értékátadás az emberiség történelmének korai szakaszától kezdve a mindennapok részét képezte. Sokáig ennek elsődleges formája a cserekereskedelem volt, amely bár számos előnnyel rendelkezett, a cserepartner megtalálása, valamint a termékek értékének összevetése komoly problémákat okozott. Ugyan áruk és értéktárgyak formájában (például nemesfémek, ékszerek, textíliák) léteztek értékhordozók, ezek nem vetekedhettek a pontosan meghatározott értékkel bíró, univerzálisan elfogadott pénzérme hatékonyságával, amit legelőször a mai Törökország területén, a Kr.e. 7. századi Lydiában állítottak elő.

Forrás: Getty Images

Az érmegyártás kezdete tehát egy időbe esik a pénzverés és a fémpénz használatának elterjedésével. Az antik fémpénzek a modern érmékhez hasonlóan különböző fémekből készültek és jellegzetes szimbólumokat nyomtak rájuk: például számokat, betűket, az adott nép uralkodójának portréját, állatokat, mitológiai lényeket vagy embertömeget. A már említett első, lydiai érme körülbelül tíz milliméter átmerőjű volt, ezüst és arany ötvözetből készült, mintás oldalára pedig egy oroszlánfejet nyomtak.

A pénzérme, az ember legpraktikusabb találmánya?

A pénzérmét gyakran nevezik „az emberiség lepraktikusabb találmányának”, ami nem csoda, hiszen önmagában forradalmasította a kereskedelmet és ágyazott meg korábban sosem látott mértékű gazdasági valamint civilizációs fejlődésnek. Egyik legfőbb előnye az árukereskedelemmel szemben a kis mérete, ami jelentősen megkönnyíti a szállítását, továbbá az organikus áruk szezonális használhatóságával szemben a pénzérme teljesen univerzális, és nem megy tönkre.

Ami pedig a legfontosabb: a pénzérme remek értékmeghatározó. Így nem meglepő, hogy pár évszázad elteltével már a görög területeken és Perzsiában is használták. Valódi térhódítását Nagy Sándor birodalma alapozta meg, a Római Birodalom terjeszkedésével pedig a Mediterráneum valamennyi partvidékén elterjedt a pénzérme alapú kereskedelem. Bár azóta megjelentek a papírpénzek és ma már elektronikus úton is fizetünk, hiba lenne azt gondolni, hogy napjaink társadalmában elenyésző a fémpénzek jelentősége.

A pénzérmék, mint korrajzok

A pénzérmék kulturális öröksége felbecsülhetetlen. Tanulmányozásukkal hasznos megállapításokra juthatunk a korabeli kulturális, politikai és társadalmi viszonyokról. Az érméken megjelenített szimbólumok, arcképek, motívumok jellemzően az aktuális politikai hatalom monumentalitását közvetítették. A szimbólumok használata a dicső múlt és a nevezetes katonai győzelmek felidézésével közösségteremtő és egységkovácsoló funkciót töltött be, az uralkodók portréjának megjelenítése pedig erősítette a társadalom hódolatát. A fényképezés 19. századi megjelenése előtt a pénzérméken kívül legfeljebb falfreskók, olajfestmények vagy szobrok formájában voltak láthatóak Caesar, Napóleon, Nagy Frigyes vagy Hunyadi Mátyás portréi, amelyek megtekintésére a nép legnagyobb részének nem volt módja. A pénzérme volt tehát az egyetlen tárgy, amin a társadalom összes rétege rácsodálkozhatott az uralkodó arcképére. Emellett számos – elsősorban ókori – uralkodó egyetlen fennmaradt vizuális megjelenési formája is.

A fémpénzek egyben a globális gazdaság kialakulásának egyik első lépéseként is értelmezhetők. A pénz értékét sokáig a benne található nemesfém tömegének függvényében határozták meg, majd a gyarmatosítás okozta kereskedelmi expanzió hatására jelentek meg a valuták, aminek köszönhetően napjainkban szinte minden ország, gazdasági térség rendelkezik saját, más országok által elfogadott pénznemmel és érmerendszerrel. Az 1946-ban bevezetett magyar forint elnevezése az 1325-ben, Károly Róbert király által veretett aranyforintra utal, amely a „fiorino d'oro”, vagyis „aranypénz”, korabeli firenzei kifejezésből ered.

A pénzérmék ma

Manapság gyakran érezhetjük úgy, hogy a fémpénz csak terhet jelent. Sokkal praktikusabb nyomtatott, vagy elektronikus formában hordozni pénzünket, semmint, hogy „csörögjünk” a sok súlyos apróval pénztárcánkban. Az otthon, a kanapé mögött, a párna alatt vagy az autó kesztyűtartójában kallódó pénzérmék szintén egy, szinte mindenki által ismert jelenség.

Utóbbiak gyűjtése érdekében indított nemrég közös kampányt négy szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Posta és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. A „Jobb helye is lehetne az apródnak” szlogent viselő kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatóság, valamint az adakozás fontosságára. Míg előbbi aspektus a kallódó érmék pénzforgalomba való visszavezetése, utóbbi a befolyt összeg karitatív célú, a nehéz sorsú családok támogatására irányuló felhasználása révén valósul meg. A kampány részleteiről a https://mnb.hu/ermegyujtes oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.