A közelmúlt botrányai önmagukban mélyen aláásták - eredeti cél szerint független szervként létrejövő és működő - Emberi Jogok Európai Bíróságának komolyan vehetőségét, azonban az elmúlt napokban napvilágot látott, bíróságot övező antiszemita botrány szintlépésként értékelhető, amely tovább devalválja a bírói fórum tekintélyét, egyben komoly hitelességi kérdéseket is felvet - írta legújabb cikkében a tuzfalcsoport.blogstar.hu.
Az elmúlt napokban ugyanakkor egyértelmű bizonyítékok láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy az EJEB leghosszabb ideig hivatalban lévő bírája szélsőséges antiszemita nézeteket vall.
Minden jel arra mutat, hogy Bostjan M. Zupančič személyében egy olyan bíró szolgálhatott 17 éven keresztül az emberi jogi intézményen belül - sőt, Zupančič 4 éven keresztül a kamarai elnöki pozíciót is betölthette -, akinek a zsidó közösségről alkotott véleménye a legsötétebb időket idézi.
A szlovén exbíró - az antiszemita karikatúrák megosztása mellett - többek között a következő nézeteinek adott hangot az azóta már gyűlöletkeltés miatt felfüggesztett X (korábban Twitter) felületén:
E sorok már önmagukban is megdöbbentők, az esetet azonban tovább súlyosbítja, hogy Zupančič tisztsége révén számos olyan tárgyaláson ítélkezhetett, amelyek közvetlenül is érintették a zsidó közösségeket - olvasható a portálon.
Ilyen volt egyebek mellett a Cha'are Shalom ve Tsedek v. Franciaország ügy is, amelyben a bíróság egy ortodox zsidó egyesület rituális vágását vizsgálta az Egyezmény 9. cikkével (Vallásszabadság) és a 14. cikkével (Megkülönböztetés tilalma) összefüggésben, ennek során pedig azt állapította meg, hogy a szertartásos cselekményre vonatkozó engedély megadásának elutasítása nem valósít meg szabálysértést, ugyanis „az nem jelent beavatkozást a kérelmező vallásszabadságába", mivel „a megtagadásából eredő eltérő bánásmód" csupán „csekély" szintűnek tekinthető.
Zupančič egyébként strasbourgi munkája során a magyar vonatkozású esetekben is igencsak aktív volt. Részt vett a Karácsony és társai v. Magyarország, illetve a Szél és társai v. Magyarország ügyekben, amelyek során az ismert baloldali képviselők a parlamenti eljárást súlyosan megzavaró magatartásuk (megafon és óriásplakátok használata) következményeként kiszabott büntetés miatt perelték be hazájukat a strasbourgi bírói testületnél.
A bíróság természetesen – a megszokott menetrend szerint – egyhangúlag állapította meg az egyezmény megsértését, és kifejtette, hogy a kiszabott pénzbírság „nem volt szükséges beavatkozás egy demokratikus társadalomban". A jogaikban megsértett ellenzéki politikusok – a rájuk kiszabott büntetésen felül – fejenként 20 000 euró jóvátételt követeltek, amelyből a Bíróság „szigorú mérce szerint eljárva" végül csak 12 000 eurót ítélt meg számukra.
A teljes cikket itt olvashatják.