A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A szervezet alapítói között megtalálhatók országos és helyi politikusok, ismert közéleti szereplők (közgazdászok, színészek, rendezők), pedagógusok, diákok.
A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés ugyanis dolgozott annál a Wallis nevű cégcsoportnál, amelynek 2000 és 2005 között Bajnai Gordon későbbi kormányfő volt a vezérigazgatója.
A mozgalom Facebook-oldala az ellenzéki előválasztást követően néhány héttel inaktívvá vált.
A DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a 99 Mozgalom Egyesület összesen több, mint 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől.
A szóban forgó megrendelések 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a mozgalom saját forrásból biztosította.
A szervezet számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor volt azonosítható, aki a számla felett önállóan rendelkezett.
Perjés tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be készpénzben a számlára. A tranzakciók jelentős része valutában történt. A mintegy félmilliárd forint forrása egyelőre nem ismert.
Mikroadományokról nyilvánvalóan nem lehet beszélni, hiszen a befizetések nagysága többször meghaladta az 50 millió forintot.
Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást - írja a Magyar Nemzet.
A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
A napokban az OTP Bank Nyrt. tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt Karácsony mozgalmának ügyében.
Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 cm nagyságú adománygyűjtő ládába".
Ezekbe a Perjésék-féle jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be.
A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat)."
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését."
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forintbankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt, és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Nem tűnik életszerűnek, hogy euróbankjegyekből csak két címletet, míg forintbankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról".
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás keretében vizsgálja.