Nagy bűntetthez nagy eszme kell! - Időszaki kiállítás nyílt a Terror Háza Múzeumban

Vágólapra másolva!

Fantasztikus, különleges kiállítást nyílt a Terror Háza Múzeumban, amelyet a nagyközönség mától meg is tekinthet. Sam Havadtoy magyar származású képzőművész, festő munkái Nagy bűntetthez nagy eszme kell! címmel várják az érdeklődőket, ahol határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak a látogatók. Nagy eszmék kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk, hiszen szabadok vagyunk és azok is maradunk! – írják az ajánlóban a kiállítás szervezői. A sokak által amerikaiként számon tartott, magát magyarnak valló művész Milánóban, Budapesten és Szentendrén él, és külön érdekesség, hogy John Lennon halála után annak özvegyével, Yoko Onóval élt húsz éven át.

Origo

Vágólapra másolva!

közönség időszaki kiállítás Sam Havadtoy hatalom festmény

Az I. világháború végén, 1917-ben, váratlanul és totálisan összeomlott az Orosz Birodalom. Február zavargásai a cár lemondásához vezettek, Oroszország legitimációs vákuumba zuhant és kormányozhatatlanná vált, miközben seregei a frontokon harcoltak. A hatalmi űrt októberben a bolsevikok elszánt és hataloméhes csoportja töltötte ki. Vállalkozásukat később nagy októberi szocialista forradalomnak nevezték el, és követendő példaként állították a világ elé.

A szocializmust építő Szovjet-Oroszország, majd később a Szovjetunió hét évtizeden keresztül kísérletezett az új társadalom felépítésével. A megvalósult szovjet modell az első pillanattól az utolsóig totális diktatúra volt, legitimációját pedig a terror biztosította.

A kommunista terror rendszere a kizárólagosságon és az egységesítésen alapult: egy eszme, egy ideológia, egy kultúra, egy politika, egy párt, egy vezér, egy irányítási központ.

A kommunisták eltörölték a magántulajdont, és folyamatosan kísérleteztek a magánszféra felszámolásával is. A felelős döntésektől eltiltott és leszoktatott embereket tömegpártba tömörítették, tömegkultúrára szorították, tömegemberré degradálták. Hagyományos kötődéseiket elvágták, tradícióikat felszámolták. Feleslegessé tették az egyházat, hiszen Isten és a túlvilági boldogságba vetett hit helyett a földi mennyországot kínálták fel az embereknek. Az ily módon atomizált társadalomban nem maradt menedék a manipulációnak kiszolgáltatott, gyökértelenné tett egyének számára. Be kellett érniük azzal, hogy a megvalósuló szocializmus – az, amit nap mint nap építeni kényszerülnek – maga az áhított cél, a megvalósult utópia. Ezt az utópát temette maga alá az összeomló szovjet birodalom 1991-ben. Ugyanolyan váratlanul, minden különösebb előjel nélkül semmisült meg, mint kilencven évvel korábban a cári Oroszország.

A sokak által amerikaiként számon tartott, magát magyarnak valló művész Milánóban, Budapesten és Szentendrén él, és külön érdekesség, hogy John Lennon halála után annak özvegyével, Yoko Onóval élt húsz éven át. Forrás: Terror Háza Múzeum

A Szovjetunió nincs többé

A Terror Háza Múzeum a kiállítás ajánlójában azt írja, hogy

a kommunizmus régiónkban végelgyengülésben kimúlt, horrorisztikus emlékeit pedig e ház falai közé zártuk. Harminckét év távlatából pedig kijelenthetjük: többé nem kell félnünk sem az ordas eszméktől, se Sztálintól, se Lenintől. Nyugodtan nevethetünk rajtuk.

„NAGY BŰNTETTHEZ NAGY ESZME KELL!"

– hirdeti most nyíló időszaki kiállításuk, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból állt össze.

Határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak a látogatók.

Nagy eszmék kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk, hiszen szabadok vagyunk és azok is maradunk!

– folytatják az ajánlóban a kiállítás szervezői.

Határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak a látogatók. Forrás: Terror Háza Múzeum

Aki nem akarta eltörölni a múltat

2013-ban véletlenül bukkantak egy II. Miklós orosz cárról készült festményre, a hatalmát megdöntő 1917-es forradalom vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin portréjának hátoldalán.

II. Miklós cár portréját Ilja Galkin festette 1896-ban, és több mint 90 éven át észrevétlen maradt.

Vlagyiszlav Izmailovics 1924-ben Leninről festett portréjának a hátoldalán húzódott meg. II. Miklós portréjára akkor bukkantak rá, amikor egy szentpétervári iskola 2013-ban felkérte a Stieglitz Nemzeti Művészeti Akadémiát, állítsák helyre Lenin hatalmas portréját, amelyen a bolsevik vezető a szentpétervári Péter-Pál erőd előtt áll. Izmailovics szemlátomást tudatosan úgy készítette el Lenin portréját, hogy nem akarta megsemmisíteni a cár már vásznon ott lévő képét, amivel hatalmas kockázatot vállalt.

Sam Havadtoy a két festményt egyedi stílusában újraalkotta. A festmények megtekinthetők a kiállításon.

Mit tudhatunk a magyar származású művészről?

Havadtőy Sámuel (Sam Havadtoy) magyar–amerikai belsőépítész, képzőművész, festő. 1952-ben született Londonban, magyar szülők gyermekeként. 1956-ban, a forradalom előtt a család hazatért, és a forradalom után itthon maradt. Sam 1971-ben emigrált Angliába, majd hamarosan továbbment az Amerikai Egyesült Államokba, ahol régiségkereskedőként és lakberendezőként a New York-i művészvilág egyik ismert figurája lett. Barátként olyan alkotókkal dolgozhatott együtt, mint Andy Warhol vagy Keith Haring.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megnyitón. Forrás: Terror Háza Múzeum

John Lennon halála után annak özvegyével, Yoko Onóval élt húsz éven át.

Sam Havadtoy műveit Magyarországon is sokan ismerik, hiszen az elmúlt évtizedben jó néhány kiállítása volt a budapesti Ludwig Múzeumtól kezdve a szentendrei Ferenczy Múzeumon át a Magyar Nemzeti Múzeumig.

A sokak által amerikaiként számon tartott, magát magyarnak valló művész Milánóban, Budapesten és Szentendrén él.

Sam Havadtoy művészetét meghatározza kettős identitása: az egyszerre vad, szemtelen és játékos pop-art keveredik a kommunizmus által elnyomott művészek frusztrációjával. Művészete beazonosíthatóan személyes, már-már intim dimenziókkal, mégis finom és dekoratív. Jó érzékkel ötvözi a közép-európai stílusjegyeket az amerikai pop-arttal. Magát elsősorban festőként definiálja, a tárgyakat ugyanúgy kezeli, mint a vásznakat, csak éppen három dimenzióban.

Jellemző alapanyaga a csipke. Még gyerekkorából bevésődött emléke a lakásban itt-ott felbukkanó kis csipketerítő, amit utált. Mégis, már lakberendezőként becsempészte munkáiba, a megbízói pedig imádták a magyar kuriózumot.

A textilt felületként kezeli: szétvágja és darabokban kasírozza azokat a képekre, tárgyakra, nem egyszer extrém végletekig tekerve. De használta a csipkét halotti lepelként is.