A tárcavezető a tuberkolózis elleni küzdelemmel foglalkozó ülésen azt hangoztatta, hogy bár a beteség megelőzhető és kezelhető, még mindig évente több mint másfél millió, azaz
naponta mintegy négyezer ember életét követeli.
Rámutatott, hogy a fertőzés jó ideig szinte kizárólag a fejlődő országokat érintette, de az utóbbi években megnőtt annak veszélye a fejlett országokban is, különösen Európában, ahol húsz év csökkenés után ismét emelkednek az esetszámok.
Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy ennek három oka van. Szavai szerint az elsőt a migrációs hullámok jelentik, minthogy minél több ember vesz részt ezekben az áradatokban, annál nagyobb a betegség terjedésének veszélye.
A második a koronavírus-járvány, az ugyanis súlyosan leterhelte az egészségügyi rendszereket, ekként kevesebb figyelem és erőforrás jutott a tuberkolózisra - közölte.
Majd aláhúzta, hogy hazánkban már 1954 kötelező az oltás a fertőzés ellen, de 2021-ről 2022-re így is 35 százalékkal nőtt az esetszám.
Végül pedig az ukrajnai háborút nevezte meg, emlékeztetve, hogy Európában ott és Oroszországban a legmagasabb az esetek száma, és a sok menekült növeli a terjedés kockázatát a kontinensen. A miniszter tudatta, hogy Magyarország ezért együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), mivel nagyon fontos a tuberkolózisos menekültek kezelése. Illetve kitért arra is, hogy szűrőprogramot kívánnak indítani az egészségügyi hatóságok a terjedés megelőzése érdekében.
Hiszünk a prevenció fontosságában, a szakértők fontosságában, a nemzetközi munkamegosztásban
- fogalmazott.
Utóbbi kapcsán leszögezte, hogy a kormány évi 750 külföldi diák számára biztosít ösztöndíjat az orvosi és gyógyszerészképzésen.
Figyelmeztetett a miniszter, hogy ismét a veszélyek évtizedei felé tartunk, és ezek egy része az egészségügyhöz kapcsolódik majd, ezért jobban fel kell készülni a kihívásokra. Aláhúzta: ehhez hatékonyabb megelőzésre, illetve kölcsönös tiszteleten alapuló, politikamentes nemzetközi együttműködésre van szükség. (MTI)