Dömötör szerint korábban Brüsszel a döntését azzal indokolta, hogy a gabonaszállítmányok az orosz invázió miatt nem jutnak el a rendeltetési helyükre, és ez akár éhínségekhez is vezethet, például Afrikában.
A döntés alapján az ukrán áru a magyarországi átkelőkön is vámmentesen, korlátozás nélkül szállíthatóvá vált annak ellenére, hogy Ukrajna nem is uniós tagország.
Dömötör úgy látja, hogy azután egyre világosabb lett, hogy a szállítmányok jelentős része nem jut el Afrikába, hanem Kelet-Európában ragad, ez lenyomja az árakat, és rendkívüli helyzetbe hozza az itt élő gazdákat. Felidézte: ezért idén áprilisban a magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan ukrán gabonastopot rendelt el. Ezt nem sokkal később Szlovákia és Bulgária is megtette. Ezek az országok azután kiegészülve Romániával az Európai Bizottság azonnali beavatkozását követelték. Ekkor még sikerrel.
Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Bizottság engedett, és májusban uniós szintre emelte a behozatali tilalmat az érintett öt ország esetében. Szerinte az fontos körülmény, hogy a tranzitszállítmányok továbbra is áthaladhattak ezeken az országokon, tehát Afrikába eljuthattak, már ha egyáltalán oda szánták őket.
Igen ám, de ezt a korlátozást csak ideiglenesen vezették be, szeptember 15-ig, és Brüsszel a kelet-európai tagállamok hangos kérése ellenére sem hosszabbította meg a tilalmat. Ezért Magyarország újra nemzeti hatáskörben rendelt el korlátozást, és így tett Lengyelország és Szlovákia is.
Emlékeztetett: a vita végül annyira súlyos lett, hogy Kijev pert kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezetnél, mire a lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnába. Dömötör Csaba leszögezte:
mi nem jelentettünk be ilyet, mert előtte sem szállítottunk fegyvert.
Ha mindez nem lenne elég, mindeközben az Európai Bizottság elkezdte fellazítani a génmódosított növények uniós szabályozását. Új szabályokat javasolnak. De miket is? - tette fel a kérdést.
A javaslatok alapján a génmódosított növények forgalomba hozatalát sok esetben semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és nyomon követés nélkül forgalomba kerülhetnének. Ráadásul elvennék a tagállamoktól azt a jogot, hogy eldöntsék, szeretnének-e egyáltalán ilyen technológiát a saját területükön
- hívta fel a figyelmet Dömötör. Az államtitkár szerint nem mellékes az sem, hogy az Ukrajnában előállított gabonának nem kell olyan szigorú követelményeknek megfelelnie az unióban termelthez képest. Például
olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket itt már rég betiltottak. Nem kevesebb mint 22 ilyen növényvédőt használnak. És ezeket a hatósági vizsgálatok azóta már több országban kimutatták.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: mindez több oldalról is azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság magasról figyelmen kívül hagyja a gazdák helyzetét, a nemzeti kormányok elvi álláspontját, főleg ha kelet-európai tagállamokról van szó. Hozzáfűzte:
azt pedig csak zárójelben teszem hozzá, hogy amikor az ukrán gabonáról beszélünk, akkor nem ukrán háztáji gazdálkodók terményeiről van szó. Az ukrán földek jelentős részét ugyanis már rég óriáscégek birtokolják. 3 millió hektár egy tucat gigavállalat tulajdonában van. A tulajdonosok leginkább, hát nem túl nagy meglepetés, nyugat-európai és amerikai cégek, nyugdíjalapok, magántőkealapok, de van köztük egyetemi alap is.
Jellemző az arányokra, hogy a tíz legnagyobb ukrajnai földbirtokos cég egy kivételével, mind külföldön van bejegyezve.
Az ukrán gabona tehát javarészt nem is ukrán, és nyomokban tiltott növényvédőket tartalmazhat.
Dömötör Csaba azt is hozzáfűzte:
a kockázatok és mellékhatások tekintetében pedig jó lenne, ha előbb megkérdeznék a magyar gazdákat. Hát ez így egy elhúzódó vita lesz.
Dömötör felhívta a figyelmet: ez még egy fontos ügy, ahol a fejünk fölött akarnak döntéseket hozni.
Mások elvárásai, mások érdekei alapján, a mi kárunkra. Még egy ok, hogy változást érjünk el az uniós politikában! Nem szeretnénk kockáztatni a magyarok kenyerét
- zárta gondolatait az államtitkár.