Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Százmilliókat oltottak be világszerte azzal a koronavírus elleni vakcinával, amelynek technológiáját ő fejlesztette ki, mégis végtelenül szerényen nyilatkozik a türelmetlen sajtómunkásoknak a világ napjainkban talán legismertebb magyarja, Karikó Katalin
- írta korábbi portréjában a most már orvosi Nobel-díjas biokémikusról a Mandiner. Karikó Katalin Szolnokon látta meg a napvilágot, mégis tősgyökeres kisújszállásinak vallja magát. Karikó Katalin tanulmányait a kisújszállási Arany János Általános Iskolában kezdte meg.
Karikó Katalin a biológiát korábban is szerette, a háromszáz éves középiskolában pedig végre igazi szakmai alapokat kaphatott. Ott nyerte meg toronymagasan a megyei biológiaversenyt hetedikesen - olvasható a portréban.
Minden szép és jó Szegeden történt velem
– mondta a biokémikus a Délmagyarnak életének következő fontos állomásáról, egyetemi éveinek helyszínéről. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Duda Ernő és Kondorosi Éva egy napon azzal kereste meg a laborban, hogy foszfolipideket analizáljanak, mert ezek segítségével DNS-t szeretnének bejuttatni emlősök sejtjeibe. Karikó Katalin örömmel csatlakozott a két tudóshoz, s ez a kutatás egész életére kihatott - szerepel a cikkben.
A központban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el foglalkozni az RNS-sel is, azután, hogy Tomasz Jenő, a téma meghatározó kutatója meghívta munkacsoportjába az RNS-laborba, ahol megalapozta az mRNS mai felhasználására vonatkozó tudását.
Szeged nem csak kutatói karrierjének meghatározó helyszíne volt, itt ismerte meg férjét, később itt házasodtak össze, a lányuk is a szegedi klinikán született.
Ám nem csak boldog pillanatok érték a csongrádi megyeszékhelyen. Éppen harmincadik születésnapjára esett – milyen jellemző, hogy ezen a napon is dolgozott –, hogy minden további nélkül kiadták az útját a kutatóközpontban, majd meg sem álltak a tengerentúlig, Philadelphiáig, ahol a helyi Temple Universityn sikerült állást szereznie. Módosított nukleozidokkal dolgozott, közben pedig kereste a módját, hogy a saját témájával is foglalkozzon.
Philadelphia után Washingtonba került, majd visszatért, és a University of Pennsylvanián folytatta kutatásait. Ott, miután egyetlen pályázatot sem nyert el, lefokozták professzori állásából, a fizetése kisebb volt, mint a mellette álló technikusé. „Az, hogy valaki elérjen valamit, nem sétagalopp. A lényeg, hogy a kudarcok ellenére mennyire tudja megtartani a lelkesedését" – nyilatkozta Karikó korábban a Forbesnak.
A pennsylvaniai intézményben ismerkedett meg Drew Weissmannel, akivel aztán egy évtizednyi közös munka után kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-terápiás alkalmazások szabadalmát. Közösen alapítottak céget, amely 2007-ben egymillió dollárt kapott az amerikai egészségügyi központtól; ez volt az első alkalom, hogy Karikó mRNS-re fókuszáló pályázata sikeresnek bizonyult. Ezt követően ha lassan is, de végre kezdte elismerni a szakma a munkáját, 2013-ban pedig már a németországi BioNTech alelnöke lett, azóta ingázik Philadelphia és Mainz között.
Kétségtelen, hogy a kitartó munka gyümölcse nem érett volna be a biztos családi háttér nélkül – erre Karikó Katalin is több alkalommal utalt. Az Ez itt a kérdés műsorban elmondta, hogy a legtöbb áldozatot a férje hozta a családért. Mindenben segítette őt, amikor sokszor éjt nappallá téve a családjától távol dolgozott. „Ő sosem panaszkodott, akkor sem, ha helyettem főzött, vagy ha vele javíttattam a műszereimet" – idézte fel.
