A népszámlálási adatok nyilvánosságra hozatala óta téma a magukat kereszténynek vallók száma. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kapott írásbeli kérdést Vadai Ágnestől, aki arra volt kíváncsi, hogy Semjén Zsolt szerint „miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?"
A népszámlálás adataiból többek között kiderült, a katolikusok száma tíz év alatt 28 százalékkal, egymillió fővel csökkent, míg a romák száma 35 százalékkal, 100 ezer fővel csökkent tíz év alatt.
A magukat német nemzetiségűeknek vallók száma 25,4 százalékkal kevesebb 2011-hez képest, noha német nemzetiségi iskolába több gyereket íratnak be, mint ezelőtt 11 évvel. A fogyatékossággal élők száma pedig 45%-kal, mintegy 200 ezer fővel csökkent.
Míg a népszámlálás adatai szerint egymillióval csökkent a katolikusok száma, addig a nem válaszolók létszáma 1,15 millióval nőtt. Tehát ott vannak a katolikusok, csak a nem válaszolók közt.
A miniszterelnök-helyettes válaszában először is leszögezte, hogy
a 2022. évi népszámlálás adatai is megerősítik azt a tényt, hogy Magyarország keresztény ország.
Utalt rá, hogy az adat, amelyet a legtöbben kiemelnek, az, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó – önkéntesen megválaszolható – kérdésre a lakosság 60%-a válaszolt, 40%-a pedig nem. Ismertette, hogy „a Központi Statisztikai Hivatal – az Eurostat előírására – a népszámlálást ezúttal – szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával – most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, valamint a kérdőívek kitöltése alapvetően online történt".
Azt hiszem, azt nem kell különösebben magyarázni Képviselő Asszonynak sem, hogy a közép-kelet európai – ezen belül a magyar – történelem során akár a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak is milyen következménye lehetett" – utalt a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására, vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére.
Úgy véli, nem lehet kizárni, hogy sokakat megfélemlíthetett a Demokratikus Koalíció, főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló egyházellenes propagandája is, és ezen szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát.
Fontos azonban, hogy a nem válaszolókat semmiféleképpen sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni, mint ahogyan azt Ön sejteti kérdésében
- jelentette ki.
Mint írja, ha a kérdésre válaszolók arányában vizsgáljuk a valamely felekezethez tartozókat, akkor azt látjuk, hogy 73,1% vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. Ez a teljes népességre levetítve azt jelenti, hogy több mint 7 millió felekezethez, valláshoz tartozó polgár van, amelyből közel 5 millió a katolikusok száma.
„Mindez azt is jelenti, hogy Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban".
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world" című nemzetközi jelentésére, amely 62%-ra teszi Magyarországon a vallásosak arányát, amely a vizsgált 26 európai ország közül csak Olaszországban (70%) és Lengyelországban (76%) magasabb.
Végül pedig tájékoztatta a képviselőtársát, hogy
egyetlen következtetés kétségtelenül levonható a népszámlálási adatokból, nevezetesen az, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendezőelv, a legerősebb identitásképző közösség. Tehát, akár tetszik ez Önnek és pártjának, akár nem, Magyarország – az Önök és elvbarátaik kitartó aknamunkája és pártelnökük fenyegetőzései ellenére – mind történelmileg, mind szociológiailag keresztény ország.