Karácsony és Bajnai bizalmasához vezetnek a több száz milliós bűnügy szálai

Budapest, 2022. november 30. Karácsony Gergely főpolgármester beszél a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. november 30-án. MTI/Soós Lajos

Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügy keretében házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel.

Több hónap vizsgálódás után szintet lépett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom botránya kapcsán indított nyomozás. Ahogy azt nemrég megírtuk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a lapnak adott válaszából arra lehet következtetni, hogy az adóhivatal nyomozói Tordai Csaba ügyvédi irodájában tartottak házkutatást.

A NAV-ot a Magyar Nemzet azért kereste meg, mert az interneten terjedni kezdett egy hír, miszerint a pénzügyi nyomozók csütörtök este megszállták Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának és bizalmasának irodáját (Tordai mindemellett jó kapcsolatokat ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel is). Egy szemtanú konkrétan azt írta, hogy a Vécsey utca 4. számnál jelentek meg a hatóság emberei, egy ügyvédi irodánál. Az interneten elérhető címkeresők szerint erre a címre Tordai Csaba ügyvédi irodája van bejegyezve.

Bizonyítékokat foglaltak le Bajnai és Karácsony bizalmasánál

Az adóhatóság a fenti hírek miatt feltett kérdéseinkre pontosan azt írta, hogy

a NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában.

Ebből pedig nem következhet más, mint hogy

a 99 Mozgalom homályos finanszírozásával kapcsolatban történhetett a házkutatás Tordainál.

Ismert, a tisztázatlan forrásból származó több mint félmilliárd forintnyi támogatás ügyében hamis magánokirat felhasználása, pénzmosás és költségvetési csalás gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás.

A történtek kapcsán számos, sokszor ellentmondásos nyilatkozat hangzott el. Egyre erősebb azonban a gyanú, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.

De vegyük sorban időrendben, hogy mi is történt!

Titkosszolgálati jelentés buktatta le az ellenzéket

A Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés félmilliárd forintot fizetett be készpénzben a szervezet bankszámlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.

Kis ládikáktól a gazdag magyarokig és külföldiekig

A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.

Idén június 7-én az Index podcastműsorában azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint.

A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom..."

Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.

A főpolgármester pénzembere is mellébeszélt

Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a hvg-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára."

Tordai Bence szerint nincs itt semmi látnivaló

Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke még július 11-én azt próbálta elmagyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adomány kapcsán. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. [...] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos" – ismételgette Tordai.

Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást.

A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.

Feljelentést tett az OTP Bank

Figyelemre méltó esemény a félmilliárdos botrányban, hogy szeptemberben az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő-ládák felnyitásáról szóltak.

A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.

Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába.

Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat)."

Megdőlt a ládikák meséje

A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:

álláspontunk szerint a csomagtípusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.

A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.

A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Összefoglalva:

a feljelentés szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.

A dokumentum arra is kitért, hogy a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.

Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról".

A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.