A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vidék olyan tartalékokkal rendelkezik, amelyek az állandóságot nyújtják ebben a gyorsan változó, gazdasági és társadalmi kihívásokkal teli időszakban is. Éppen ezért mindent meg kell tennünk az agrárium és a vidék megerősítéséért. Ne feledjük, a vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti - tette hozzá.
Nagy István kiemelte: a kistelepülések számára rendkívül fontosak a jó minőségű külterületi utak, amelyek összekötik a tanyákat, a vállalkozások telephelyét a településsel, és segítik igazi gazdasági egységként működni e településeket. Így a komfortosabb élet mellett hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is. A miniszter kitért arra is, hogy
a külterületi helyi közutak fejlesztésére 2016-ban jelent meg az agrártárca egyik kiírása, a kérelmeket pedig 2019 januárjáig nyújthatták be az érintettek. Támogatást összesen 875 pályázat nyert mintegy 43 milliárd forint értékben.
Ez a felhívás hozzávetőleg 1000 kilométer külterületi út felújítását segítette elő. A Vidékfejlesztési program másik útfejlesztéssel kapcsolatos felhívása 2021-ben jelent meg, és erre pályázott sikerrel a bakonycsernyei önkormányzat is. A kiírás keretében lehetőség adódott egyebek mellett közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre, zöldterület-építési, útfásítási munkákra vagy buszmegállók fejlesztésére. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy továbbra is lehetőséget kívánnak teremteni az önkormányzatok számára a külterületi közutak fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos felhívás várhatóan 2024 őszére válik elérhetővé - írta az AM.
Az állami erdészeti cégcsoport 2010 óta 40 milliárd forintot fordított az erdei turisztikai infrastruktúra, köztük számos erdei iskola fejlesztésére - mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Madas László Erdészeti Erdei Iskola jubileumi ünnepségén pénteken a tárca közleménye szerint.
Zambó Péter szerint a környezeti nevelés, a természethez való viszonyunk reális alapokra történő helyezése napjainkban fontosabb, mint valaha. Az erdészeti erdei iskolák a gyakorlatban ismertetik meg a gyermekeket és fiatalokat a fenntartható gazdálkodás szemléletével, amely erdeink kezelésének alapját jelenti. Éppen ezért az agrártárca elkötelezett az erdei iskolai programok támogatása és megvalósítása mellett - közölte az államtitkár, megjegyezve, hogy az elmúlt évtizedben többmilliárd forintból országszerte újultak meg az erdei iskolák oktató- és szállásterei, bővült az erdei iskolai eszközrendszer. A Soproni Egyetemen külön erdőpedagógus képzés biztosítja a megfelelő szakember-utánpótlást.
Zambó Péter elmondta, hogy 35 évvel ezelőtt világújdonságnak számító kezdeményezést indított útjára a Pilisi Parkerdő Zrt., amikor a visegrádi Mogyoró-hegyen megalapította az ország első erdei iskoláját. Napjainkban már 36 minősített erdészeti erdei iskola működik, ahol alapkövetelmény, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásban dolgozó gyakorlati szakemberek ugyanúgy részt vegyenek az oktató-nevelő munkában, mint a képzett pedagógusok.
Számos állami és civil szervezet vállal szerepet az erdei iskola mozgalomban Magyarországon. Az állami erdészeti társaságok és a nemzeti park igazgatóságok összesen ötvennél is több erdei iskolát működtetnek, amelyek a környezeti szemléletformálás legmagasabb szintű intézményei az országban. Kiemelkedő az Országos Erdészeti Egyesület tevékenysége, ahol 1996 óta szervezett keretek között folyik az erdei iskolai munka fejlesztése.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az intézményi infrastruktúra kiépülése mellett az elmúlt 35 évben általánossá vált az erdei iskolai módszertani alapok felhasználása a szemléletformálás egyéb területein is. Számos ismeretterjesztő program épít az erdei iskolákban kidolgozott és kipróbált képzési modulokra. Ilyen például az Erdei Vándortábor program vagy az Erdővarázs Családi Nap rendezvénye, de említhető a Muzsikál az Erdő rendezvénysorozat vagy éppen az októberi Erdők Hete - írta közleményében az AM.