Ahogy a Magyar Nemzet vasárnapi cikkében kiemeli, egy hónapja új vezetője van az illegális migráció ellen is fellépő, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán (KR NNI) belül működő Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztálynak. A szervezetet megbízott vezetőként irányító Balog Gábor számára egyébként nem ismeretlen ez a terület, hiszen jelenlegi megbízását megelőzően a főosztály alá tartozó Illegális Migráció Elleni Osztály élén állt, és több sikeres nyomozásban is részt vett.
Balog kiemelte, hogy az idei évben az illegális migrációval kapcsolatos rendőri intézkedések száma már meghaladta a 170 ezret. Folyamatos a nyomás, leginkább a déli a határon, ahol naponta ezrek próbálnak átjutni Szerbia felől.
A határőrizetben részt vevő rendőrök rendszeres támadásnak vannak kitéve, ellenük a migránsok minden kezükbe akadó eszközt bevetnek: köveket, fadarabokat, de akadt olyan eset is, amikor egy vasrudat dobtak be a rendőrautó szélvédőjén, ami az anyósülésen landolt. "Hajszálon múlt a tragédia, ahogy abban az esetben is, amikor a kollégák ellen már lőfegyvert is használtak" – emelte ki az alezredes, hozzátéve, hogy
ezeket a támadásokat jól képzett embercsempészek irányítják.
A támadók jellemzően Szerbia területén lévő, korábban migráns háttérrel rendelkező afgán személyek. Korábban jelen volt egy erős marokkói bűnszervezet is, ám az embercsempészcsoportok közötti harcok révén az afgánok teret nyertek. A leszámolások a szerb oldalon folyamatosak, az ezekhez szükséges fegyverekhez az arab bűnszervezetek jellemzően Koszovó területén jutnak hozzá.
A tevékenységükből szervezettségre lehet következtetni, hiszen a támadások egyszerre, egy időben, több helyen történnek. Az alezredes nyomatékosította: van arra is adat, hogy a csempészésben részt vevő személyek közül többen az úgynevezett 313-as csoport „márkanevet" használják: ez a 2021-es tálib hatalomátvételre vezethető vissza; ott voltak olyan harci csoportok, mint a 313-as hadtest. A főosztályvezető hozzátette, hogy
az agresszió nemcsak a határon jelenik meg, hanem Magyarország mélységi területein is.
Ilyenkor a jórészt a határon átjutó, migránsokat szállító csempészek a rendőri jelzés ellenére sem állnak meg, és gépjárművükkel sok esetben halálos balesetet okoznak.
A Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály vezetője arra is kitért, hogy az elfogott migránsok közül sokaknak van katonai képzettsége. Az alezredes szerint ők, illetve a már Európába bejutók potenciális terrorveszélyt jelenthetnek. Szerinte nagy veszélyt jelent, hogy nem lehet tudni, hány olyan migráns lehet még, akik fenyegető céllal érkeznek a célországokba. Ezek az embercsempész bűnbandák kapcsolatban állnak terrorszervezetekkel, és azok kéréseit teljesítik.
A korábban Afganisztánban élő, az embercsempész-maffiát irányító „keresztapák" a székhelyüket egyre inkább áthelyezik azokba az európai országokba, amelyek érintettek az illegális migráció útvonalán
- fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy ellenük nagyon nehéz fellépni, hiszen közvetlen kapcsolatban nincsenek az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel.
Az alezredes végezetül azt is leszögezte, hogy noha korábban sok támadás érte Magyarországot a déli határkerítés megépítése miatt, a külföldi kollégáktól mindig pozitív visszajelzéseket kapott. Elmondása szerint sok esetben megköszönik Magyarországnak a segítséget, és elmondják, nagyobb bajba kerülhetett volna Európa, ha nincs a magyar kerítés.