Miután pénteken elindult a nemzeti konzultáció – amit országjárás is kísér – Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán fordult a választókhoz, arra kérve őket, hogy töltsék ki a kérdéseket tartalmazó űrlapot. A miniszterelnök már maga is kézhez kapta a konzultációs íveket, amiket annak rendje és módja szerint ki is tölt és mindenkit ugyanerre buzdít. Mint mondta, a tét nagy, ugyanis a jövő évi Európai Parlamenti választásokig fokozódni fog Magyarországon is a nyomás.
Ugyanis Brüsszel további fegyvereket akar küldeni Ukrajnának, miközben eltörölné a magyar rezsicsökkentést és arra kényszerítené hazánkat, hogy beengedje a migránsokat.
Orbán Viktor szerint azonban Magyarország nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszel fütyül, de ehhez a nemzeti konzultáció által kifejezett széles körű támogatásra is szüksége van a kormánynak.
Az új Nemzeti Konzultáció első kérdése így szól:
Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást.
Az Európai Bizottság arra akar minket kényszeríteni, hogy töröljük el a rezsitámogatást. Állásfoglalásukban azt írják, hogy „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni". Egy olyan intézkedést akarnak eltörölni, amely havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.
Ön mit gondol erről?
A – Továbbra is fenn kell tartani a rezsitámogatást.
B – Nincs már szükség árszabályozásra az energiapiacon.
Az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is fel kell számolnia a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket az idei év végéig – ez volt az egyik fő iránymutatása az Európai Bizottság tavaszi csomagjának. A dokumentumot a kereskedelempolitikáért felelős biztos, Valdis Dombrovskis mutatta be még májusban. Ezzel pedig egy, a palackba régóta visszazárt szellemet engedett ki, hiszen mindez azt jelenti, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének, a rezsicsökkentésnek is véget vetne fél éven belül a brüsszeli vezetés.
Ezek a javaslatok következetlenek és elfogadhatatlanok – reagált szinte azonnal a brüsszeli dokumentumban megfogalmazottakra a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Szerintük az Európai Bizottság gazdaságpolitikai javaslatainak fő célja az emberek tartós jólétének megőrzése lenne, csakhogy ezzel szemben Brüsszel megszorításokat javasol.
Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene. Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga a bizottság, amely visszatartja az erre fordítható forrásokat
- fogalmaztak.
Ezzel összhangban az akkori kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is egyértelműen beszélt:
A rezsicsökkentés megszüntetésére az Európai Bizottság nem tehet javaslatot, ilyen joga nincsen, és Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a rezsicsökkentés vívmányait.
Ugyanakkor jelezte azt is, hogy Magyarország fontosnak tartja azt a célt, hogy a költségvetési hiányt mérsékelni tudja. Azonban nem mindegy, hogy ezt miként érik el. „Az Európai Bizottság javaslatát elutasítjuk, a rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrizzük" – hangsúlyozta.
A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek.
Az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli bizottság viszont most mindenáron el akarja törölni, ezért is kiemelkedő a nemzeti konzultációnak ez a pontja.
Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis szálka Brüsszel szemében. A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energiarealitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá
- mondta a szakértő.
Az Európai Bizottság az írásos állásfoglalásában azt írta, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni. Pedig ennek a rezsitámogatásnak köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.
A már megszavazott 2024-es költségvetésnek is része marad a mintegy 1400 milliárd forintos rezsivédelmi alap, melynek a fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik.
Az alapból biztosított a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is. A legfontosabb azonban, hogy az állam a magyar családoknak és vállalkozásoknak a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben védelmet nyújt.
A kettős mérce alkalmazása egyre gyakrabban tetten érhető Magyarországgal szemben, ha a homályos uniós értékek vagy a megfoghatatlan jogállamisági kérdések kerülnek napirendre Brüsszelben. Az azonban, hogy konkrét ügyekben tesz különbséget országok között a bizottság,
túlmegy azon a határon, melyet betudhatunk egyszerű politikai támadásnak
– jelezte a Magyar Nemzet megkeresésére a Nézőpont Intézet elemzője a brüsszeli ajánlásokkal kapcsolatban. Pálfalvi Milán szerint az államadóssággal kapcsolatos ajánlások kötelezővé tétele meglehetősen alantas, célzott támadás hazánk ellen.
A XXI. Század Intézet kutatója, Petri Bernadett kifejtette:
Az energiamegtakarítás ösztönzése, és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus.
Petri Bernadett hozzátette: a költségvetési ajánlásokat tekintve, gazdasági értelemben Magyarország jól teljesít.
Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene. Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga a bizottság, amely visszatartja az erre fordítható forrásokat – írta a magyar politikus.
A „DOLLÁRBALOLDAL" A REZSICSÖKKENTÉST 2013-AS BEVEZETÉSE ÓTA TÁMADJA.
Egy évtizede beszélnek arról, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, az árszabályozó intézkedések, mint a rezsicsökkentés, rosszak. Sőt, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint „a rezsicsökkentés, az egy hülyeség".
Sőt, egy friss európai parlamenti szavazáson a magyar baloldal egységesen a rezsicsökkentés ellen szavazott.