Itt van Brüsszel legújabb aljas zsarolása: így akarják eltöröltetni a rezsicsökkentést

A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek. A kutatóintézethez most csatlakozott jogász, energetikai szakértő szerint ráadásul a magyar modell specifikuma, hogy mindez fenntartható módon, a megújuló energiatermelés erős ösztönzése mellett ment végbe. A rezsicsökkentés viszont most ismét a brüsszeli viták középpontjába került, a szakértő szerint ezért szakpolitikai szempontból is kiemelkedő a közelgő Nemzeti Konzultáció vonatkozó része.

Úgy tűnik, hogy amit az Európai Bizottság jogi úton 2013 és 2020 között kötelezettségszegési eljárásokkal nem tudott elérni, azt most, a ténylegesen nehéz, háborús gazdasági körülményeket kihasználva, pénzügyi úton kívánja a magyar szabályozásra ráerőltetni - mondta Cseh Tamás Zoltán.

Az uniós országspecifikus ajánlások között ugyanis az szerepel, hogy a magyar kormány 2023 végéig az összes hatályban lévő energiatámogatást szüntesse meg, ellenkező esetben a Bizottság 2024 tavaszán – vagyis az európai parlamenti választások előtt pár hónappal – javasolhatja a tanácsnak, hogy Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás induljon, amely alkalmas a Magyarországnak járó finanszírozási források további felfüggesztésére.

A rezsicsökkentés nem tetszik Brüsszelnek Fotó: Major Kata - Origo

Az Alapjogokért Központ szakértője szerint a Bizottság megközelítésével az a probléma, hogy minden szektort – így az energetikai szektort is – mint egy steril laboratóriumban működő egységet néz. Ez a megközelítés az 1990-es években uralkodó, a nyugati jóléti államok gazdasági berendezkedését tükröző neoliberális, az árcsökkenést önmagától előidéző piaci elveken alapul, amelyek mára az energetikában bizonyos értelemben már meghaladottak, hiszen nem idéztek elő „automatikus" árcsökkenést.

Uniós vezetők azonban nem képesek sem ezt, sem pedig azt belátni, hogy az egyes tagállamok kormányai nem elvont piaci gondolatok mentén kívánják az energiapolitikájukat meghatározni, hanem saját energiabiztonságuk, egyedi társadalmi és gazdasági sajátosságaik alapján – hiszen ők elsődlegesen saját állampolgáraik irányába felelnek.

Cseh Tamás Zoltán szerint, ha elfogadnánk a javaslatot, és 2023 végével, egyik napról a másikra kivezetnénk a rezsicsökkentést, akkor annak elsődleges hatása közvetlenül a lakosságot és a kisvállalkozásokat érintené, és nagyfokú fizetési nehézséget, befizetetlen számlákat, extrém fogyasztási visszafogást jelentene, így másodlagosan a gazdaság jelentős visszaesését eredményezné.

.Ebből következik, hogy a rezsicsökkentés a magyar gazdaság egyik meghatározó intézménye.

A teljes interjút itt olvashatják.