A tárcavezető a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program konferenciáján, a Bálna Honvédelmi Központban tartott beszédében hangsúlyozta: a korábbi kormányok elhibázott katonapolitikája azt eredményezte, hogy a Magyar Honvédség leépült.
A 2010-es kormányváltás után azonban az Orbán-kormány felismerte, hogy a magyar emberek védelmének garantálásához a haderőt meg kell erősíteni, az önálló védelmi ipart pedig vissza kell építeni, ezért indult el 2016-ban a honvédelmi és haderő-fejlesztési program, amelynek végrehajtása mellett a kormány továbbra is elkötelezett
- mondta, hozzátéve:
Mára a biztonsági helyzet megváltozott és folyamatos a migrációs nyomás az országon, így a haderő és védelmi ipar fejlesztéséről szóló, időben meghozott döntés mára helyzeti előnnyé, stratégiai lehetőséggé vált Magyarország számára.
A védelmi ipar fejlesztése érdekében számos nagyvállalattal kötöttek stratégiai megállapodást, és hoztak létre vegyesvállalatot, például a Rheinmetall-lal, a Dynamit Nobel Defence-szel, az Airbus Helicopters-szel vagy a török Nurol Makinával.
A cél az, hogy a magyar tulajdonú vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni a védelmi ipari fejlesztésbe és termelésbe, és minél több magyar vállalat érjen el NATO-beszállítói minősítést, hogy szakértelmével, tapasztalatával, innovatív ötleteivel hozzá tudjon járulni a nemzeti ellenálló képesség növeléséhez.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, ennek érdekében szervezték meg a beszállítófejlesztési programot és alakították ki a támogató intézményrendszert.
A program pályázati rendszerben fog működni, a Focus Venture Zrt. kezelésében védelmi ipari tőkealap jön létre, a vissza nem térítendő támogatásokat pedig az N7 Zrt. keretein belül fogják kezelni.
A miniszter kiemelte: szeretnék elérni, hogy a védelmi iparágon belül a magyar beszállítói arány a mostani duplájára emelkedjen.