Az OECD-országok közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó háztartási reáljövedelem növekedése 2023 második negyedévében – közölte a napokban a párizsi székhelyű szervezet.
Ráadásul a háztartások egy főre jutó reáljövedelme a negyedik egymást követő negyedévben emelkedett, 2023 második negyedévében 0,5 százalékkal, míg az egy főre jutó reál-GDP 0,4 százalékkal bővült.
A hazai 3 százalékos növekedés az elemzés szerint az inflációs nyomás enyhülésének tudható be.
Az egy főre jutó háztartási reáljövedelem általános növekedése ellenére a kép vegyes az OECD-országokban. A 21 országból, amelyekről adatok állnak rendelkezésre, csak 11-ben bővült a reáljövedelem 2023 második negyedévében, tízben viszont csökkent.
A G7-ek gazdaságai között csupán Olaszország a negatív kivétel, ahol mérséklődött az egy főre jutó háztartási reáljövedelem.
A legnagyobb mértékű, 1,2 százalékos növekedés Kanadában következett be, miután a munkavállalók és az önálló vállalkozók több javadalmazásban részesültek.
A második legnagyobb bővülést az Egyesült Királyságban regisztrálták (0,9 százalékosat), ami a szociális juttatások és – kisebb mértékben – a munkavállalók javadalmazásának növekedéséből fakad.
Bár az Egyesült Államokban is gyarapodott az egy főre jutó háztartási reáljövedelem, annak 0,5 százalékos második negyedévi mértéke jóval elmaradt az előző negyedévi 2,3 százalékos ütemtől.
Ezzel szemben a háztartások egy főre jutó reáljövedelme Lengyelországban csökkent a legnagyobb mértékben (3,4 százalékkal), ráadásul ott az egy főre jutó reál-GDP is csökkent 1,3 százalékkal.
2022-ben az egész régióban csökkentek a reálbérek, kivéve Magyarországon, ami azért is nagy szó, mert például Csehországban már az első negyedében 10 százalékkal értek kevesebbet a fizetések.
Lengyelországban pedig éves szinten 2008 óta először csökkentek a reálbérek - írja a Világgazdaság.