Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A közleményben felidézik, hogy 2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A negyedéves alapú adatok szerint az ír (-1,8 százalék), az osztrák (-0,6 százalék), a cseh (-0,3 százalék), az észt (-0,2 százalék), a portugál (-0,2 százalék), a német (-0,1 százalék), a litván (-0,1 százalék), a francia (+0,1 százalék), a spanyol (+0,3 százalék), a belga (+0,5 százalék) és a lett (+0,6 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.
Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság egészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent. A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre; ezért a kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve - írták.
A tárcavezető a közleményben kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. A kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is.
A kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez.
Emellett elindította a Gyármentő Programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből, folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.
Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat - álla közleményben.
A miniszter hangsúlyozta, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között; jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.
Megállapította, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is - írta a GFM.
A miniszter külön kiemelte, hogy
a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP, és tovább erősödjön Magyarország versenyképessége,
valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között.
A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát - tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
