A pénteki bemutatót megtisztelte jelenlétével Lévai Anikó, Csák János kulturális és innovációs miniszter, dr. Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke, dr. Varga Mihály pénzügyminiszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, valamint Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Hosszú idő után először került sor új magyar nagyoperett ősbemutatójára a Budapesti Operettszínházban, emiatt az előadást igen komoly érdeklődés övezte.
Az ősbemutatót Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezte és koreografálta, díszlettervezője a Kossuth-díjas Ferenczfy-Kovács Attila, jelmeztervezője Berzsenyi Krisztina.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a teátrum főigazgatója péntek esti, előadás előtti köszöntőjében elmondta, hogy a Nagymező utca 17. szám alatti épület 1923-tól ad otthont e műfajnak.
Kitért arra is, hogy a teátrum története szorosan összefonódott Somossy Károly életével, aki 1894-ben ezen a helyen nyitotta meg Orfeumát, és ahogy Krúdy írta, megtanította mulatni Budapestet.
Elérkezett a várva várt esemény, sok évtized után újra életre kel itt, a Nagymező utcai palotában egy új magyar nagyoperett
– jelentette be, majd köszönetet mondott a fenntartó minisztériumnak és az esemény támogatóinak, hogy illően megemlékezhetnek a centenárium, egyben a magyar operett évében Somossy Károlyról, a bemutatott mű címszereplőjéről.
Ezt követően Csák János miniszter szólt a jelenlévőkhöz, és beszédében kifejtette, miért különösen fontos Magyarországnak az Operettszínház és az operett műfaja.
Nem csupán, mert örömeink és bánataink szavakba, illetve dallamokba öntése művészi értéket képvisel, és segít reflektálni életünk eseményeire, de azért is, mivel Magyarország egyik legkülönlegesebb exportterméke az operett.
Azt is hangsúlyozta, hogy ez a műfaj nálunk született, és világszerte mind a mai napig Magyarországot tekintik hazájának.
A bemutató előtt és azt követően, a premier keretünnepségeként Homonnay Zsolt Jászai Mari- és Honthy-díjas színházi alkotó rendezésében nagyszabású Orfeumi játékokat rendeztek.
A zenés utcabálon a közönséget tűzzsonglőrök és artisták várták, és mellettük kikiáltó, dobos és trombitás is gondoskodott a hangulatról. Mindhárom estén hattagú rezesbanda kíséretében gavallérok húzták végig a Nagymező utcán a pompázatos hintót, amellyel Carola Cecília, a primadonna megérkezett az előadás előtt, hogy Somossy Károly oldalán bevonuljon az Operettszínházba.
Kiss-B. Atilla korábban elmondta, hogy unikális mű született, amelynek minden dallama hiteles, és minden szövegrészlete sokatmondó, többrétegű jelentéstartalommal bír.
Aki csupán önfeledt szórakozásra vágyik, ugyanúgy élvezni fogja az előadást, mint az a néző, aki szellemi gyöngyszemek után kutatva felfejti a darab mélyebb rétegeit.
A Budapesti Operettszínház premierjein Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, fő-zeneigazgató és Tassonyi Zsolt karmester zenei vezetésével majdnem az egész társulat színpadra lépett.
A repertoárra kerülő előadás főbb szerepeiben Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Nagy Lóránt, Fischl Mónika, Lukács Anita, Füredi Nikolett, Kiss Diána, Bordás Barbara, Lévai Enikő, Széles Flóra, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Erdős Attila, Laki Péter és Dénes Viktor láthatók. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, Balettkara és Musical Együttese és a Bozsik Yvette Társulat.
Az utcabál műsorát és az Orfeumi játékok artistaprodukcióit a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ szolgáltatta, Fekete Péter főigazgató jóvoltából.
További munkatársak: Szabó Mónika karigazgató, Dreiszker József világítástervező, Somfai Péter műszaki igazgató, a vizuális hatások tervezője, Jenei Petra jelmeztárvezető, Veréb Diána jelmezkivitelező, Németh Zsuzsanna koreográfusasszisztens, Lenchés Márton és Nagy Bea rendezőasszisztensek, Tucker András, a rendező munkatársa, Krizsán Dániel és Gombai Szabolcs, a koreográfus munkatársai.
A közönség a darabot a jól bevált hármas szereposztásban láthatja.