A Századvég 1993-ban jött létre a magyarországi rendszerváltozásban aktív szerepet vállaló, fiatal generáció szellemi műhelyeként. Az alapítók célja az volt, hogy a társadalmi és gazdasági átmenet időszakában egy szellemi és szakmai bázis létrehozásával megbízható támpontokat alakítsanak ki a hazai véleményformálóknak.
A Századvég története valójában 1985-re nyúlik vissza, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és társai megalapították a Századvég folyóiratot, amely a kor jelentős, ellenzéki társadalomtudományi folyóirata volt. Később a lapkiadás mellett a kezdetekben hiánypótló politikatudományi és társadalomtudományi művek, tankönyvek is megjelentek a szervezet gondozásában. Az eredeti kiadó Századvég-Osiris néven működött, amely az Osiris Kiadó elődjének tekinthető. A folyóirat korábbi szerkesztői voltak többek között: maga Orbán Viktor, illetve Gyurgyák János, Fellegi Tamás, Kövér László, Stumpf István és G. Fodor Gábor is.
A Századvég Kiadó 1996-ban indult újra az Alapítvány keretein belül, és azóta is megőrizte irányultságát, hiszen jelentős politikai és társadalomtudományi kérdéseket érintő könyvek, tankönyvek, folyóiratok kiadásával foglalkozik ma is.
A Századvég Politikai Akadémia 1991-ben kezdte meg működését. Az iskola hallgatói a politikai pártok, a közigazgatás, érdekképviseleti és civil szervezetek tagjaiból, valamint a sajtó képviselőiből kerültek ki.
2004-ben alakult meg a Századvég Civil Akadémia, amely keretet adott az alapítvány által eddig folytatott civil szektorra irányuló kutatási tevékenységnek, továbbá képzéseket biztosított a civil szektor képviselői számára.
Ma már a Századvég Akadémián a jövő irányába nyitott, ambiciózus tanulni vágyókat készítik fel a kihívásokkal teli világra. A holnapon azt írják:
célunk, hogy olyan vonzó és rugalmas képzési lehetőségeket dolgozzunk ki, melyek a modern tanulói igényekre szabottak, és kiemelkedően gyakorlatorientált megközelítéssel rendelkeznek.
A Századvég profiljába többek között empirikus kutatások (mint például a 2016-tól évente végzett Európa Projekt kutatás), választáskutatás, kormányzás-kutatás, politikatudományi alapkutatások, public policy-elemzések, és nem utolsó sorban kormányzati tanácsadás és szakpolitikai kutatások tartoznak. A kutatóintézet eredményeit különböző fórumokon, szakmai konferenciákon, és különböző kiadványok (mint például a Nemzeti Érdek és a Századvég folyóirat) hasábjain, valamint a Századvég honlapján teszi a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé.
A Századvég kutatásai mellett szakpolitika-figyelést, valamint kül- és belpolitikai háttérelemzést is végez, és folyamatosan egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy empirikus és innovációs kutatások által mélyreható ismereteket szerezzen az oktatás, az energetika, az informatika, az agrárium és más ágazatok folyamataiban is. A Századvég történetének 30 éve alatt a kutatóintézet honlapja szerint
a minket körülvevő világ nem lett kevésbé ellentmondásos, viszont jelentős mértékben felgyorsult, és szinte befogadhatatlan mennyiségű lehetőséggel és impulzussal áraszt el bennünket.
A bonyolultsággal arányosan a problémák is komplexebbek lettek, miközben egyre több elvont és tőlünk viszonylag távoli kérdésben kell véleményt alkotnunk.
A Századvég küldetése, hogy segítsen a tisztánlátásban, hogy minél jobb döntések születhessenek. A jó döntésekhez pedig két dolog kell: világos célok és lényegi információk.
Azt írják:
kollégáink azon dolgoznak, hogy megismerjék és megértsék a hazai és nemzetközi gazdasági, társadalmi folyamatokat, és ezáltal hasznos és érthető tudást szolgáltassanak a döntéshozóknak; legyenek azok vállalati, kormányzati vezetők, vagy akár magánemberek.
Mi hiszünk a döntések erejében és szabadságában, ezért úgy gondoljuk, hogy a mi feladatunk a lényegi információk szolgáltatása.
A harmincadik évforduló alkalmából a Századvég Szuverenitás Konferenciát rendez, amelyről így írnak a szervezők: a magyar jobboldal elmúlt tizenhárom évének törekvései legkifejezőbben a nemzeti szuverenitásért vívott küzdelemmel írhatók le, így a Szuverenitás Konferencia fókuszában is ez a téma áll.
Az eseményen bemutatják az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményei, három kulcsfontosságú területre összpontosítva: az EU jövője, gazdaság és energia, külpolitika.
A konferenciát Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke nyitja meg. "2024 – a szuverenitásvédelem éve" címmel előadást tart Varga Judit, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője; és kerekasztal beszélgetést is hallhatnak a résztvevők, amelynek résztvevői Losonci Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai igazgatója; Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Moderált beszélgetés keretében Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója fog beszélgetni Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel. Előadást tart még Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is.
A teljes program ITT tekinthető meg!
A rendezvényről az Origo élőben tudósít, kövessék beszámolóinkat!