Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz - ukrán háború kitörését követően fennállt a veszélye annak, hogy élelmezési válság alakul ki többek között Észak-Afrikában, amely rendkívüli mértékben függ az ukrán és az orosz gabonától. Az orosz katonai hajók blokád alá helyezték az ukrán kikötőket, így 2022 februárját követően négy hónapig nem jutott el gabona a célországokba. Ezt a helyzetet sikerült rendezni 2022 júliusában, Isztambulban, ahol Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter aláírták a ma már csak gabonamegállapodásként ismert egyezményt.
Ennek keretében egy török, ukrán, ENSZ koalíció felügyelte a gabona hajókra juttatását a kikötőkben, majd egy előre eltervezett úton garantálták a szállítmány biztonságos célba jutását is a Fekete- tengeren. Ezzel a megállapodással a felek a kialakuló élelmezési válságot akarták megoldani, de emellett sikerült visszaszorítani a globális piacokon elszabadult árakat is.
Az ENSZ adatai szerint 2022 júliusa és 2023 júliusa között összesen 32 millió tonna gabonát exportáltak három ukrán kikötőből összesen 45 országba, három kontinensen. A WHO ebből 725 ezer tonna gabonát juttatott olyan nehéz helyzetbe lévő országok számára, mint Afganisztán, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán vagy Jemen, vagyis látható, hogy az ukrán gabona csak nagyon kevés része ment a valóban rászorulók számára.
Július 17-én azonban Oroszország bejelentette, hogy nem folytatja a részvételt a gabona megállapodásban, mivel Moszkva úgy érezte, hogy az ukrán fél nem tartja magát az Isztambulban aláírtakhoz. Ennek hátterében az állhat, hogy az ukránok egyre gyakrabban hajtottak végre támadásokat a Fekete-tengeren, a Kercsi híd többször is célpont volt. Emellett Moszkva azt is kifogásolta, hogy az orosz gabona és műtrágya továbbra is nehezen kerül csak a piacokra, hiába ígérték meg számukra, hogy csökkenteni fogják a szankciókat.
Az oroszok már akkor jelezték, hogy azonnal hajlandók visszatérni a megállapodáshoz, amint teljesítik a Moszkvának megígért feltételeket. A Fekete-tengeri útvonal az oroszok kilépését követően és az ukrán kikötővárosok elleni újabb támadások miatt már nem volt biztonságos, így Ukrajna más útvonalat keresett a mezőgazdasági termékei számára. Az ENSZ adataiból jól látszik, hogy hiába volt a gabona megállapodás célja a globális éhínség elleni harc, valójában gazdag országok kapták az árú jelentős részét.
Kína az összes gabona 25 százalékát, 7,96 millió tonnát, Spanyolország 5,98 millió tonnát, Törökország 3,24 millió tonnát, Olaszország 2,1 millió tonnát kapott. Összességében nézve az ukrán gabona 44 százaléka olyan országokba vándorolt, amelyet az ENSZ a magas jövedelmű országok közé sorol.
Az ukrán gabona, a fekete-tengeri útvonal lezárultával a környező országokba vándorolt, így Magyarországra, Romániába, Lengyelországba és Bulgáriába is, ahol pedig rendkívüli gondokat okozott.
A helyi mezőgazdaságot sokként érte az olcsó ukrán gabona beáramlása, a sajátjukat már nem is tudták olyan áron értékesíteni, ami ne jelentett volna veszteséget. Számos országban jelentős tüntetések kezdődtek a gazdák részéről annak érdekében, hogy az Európai Unió szabjon gátat az ukrán gabonának.
A kialakult helyzet legfőbb felelőse Brüsszel, amely az ukrán háborúra való tekintettel eltörölte az ukrán exportkorlátozást, emellett pedig számos olyan engedményt tett az ukránoknak, amelynek köszönhetően például az ukrán gabonának nem kellett megfelelnie a szigorú Európai Uniós előírásoknak. Mindennek összessége eredményezte azt, hogy a génmódosított, rossz minőségű ukrán gabona sokkal olcsóbban kerülhetett piacra, mint az EU-s konkurencia, ezzel kiszorítva és tönkretéve a helyi gazdákat.
Brüsszelnek azonban nem csak az volt a célja, hogy segítsen a háborús helyzetben lévő Ukrajnán, hiszen a nyugati országok a helyzetet kihasználva egyre nagyobb részt szakítanak ki maguknak az ukrán gazdaságból. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő cégből mindössze egy az, ami Ukrajnában van bejegyezve.
A többi kilenc vállalkozásból egy szaúd-arábiai, néhány nyugati-európai, az összes többi pedig amerikai érdekeltségbe tartozik.
Kiemelte, hogy óriási előnyük az ukrán cégeknek az Európai Unióban működő vállalkozásokhoz képest, hogy szinte semmilyen termelési korlátozás nem vonatkozik rájuk. Nem kell zöldítéssel, állatvédelemmel, GMO-szabályozással foglalkozniuk, sőt olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket már hosszú évek óta betiltottak az Európai Unióban.
Győrffy kiemelte, hogy ezek a mezőgazdaság oldaláról nézve ezek olcsó és hatékony szerek, azonban rendkívül veszélyesek a környezetre, és némelyek az emberi egészségre is.
Az ukrán gabona, ahogy már korábban említettük, nem jutott el a rászoruló országokba, a nagy része Európában ragadt, nehéz helyzetbe hozva az őshonos mezőgazdaságot. Magyarország a helyzet kezelése érdekében úgy döntött, hogy nemzeti hatáskörben visszaállítja az uniós tilalom előtt fennálló rendeletet, hiszen a génkezelt ukrán gabona nemcsak a gazdákat, hanem a magyarok egészségét is tönkreteszi. A magyarok mellett Lengyelország és Szlovákia is hasonló lépést jelentett be.
Ahogyan várható volt, Volodimir Zelenszkij őrjöngeni kezdett, Egyik bizalmasa úgy nyilatkozott az ügyben, hogy
ezek az önkényes tiltások nevetségesek. Úgy gondolom, hogy Magyarország itt politikai nyilatkozatot tesz, blokkolni akarja az Ukrajnával folytatott kereskedelmet, és emellett teljesen figyelmen kívül hagyja Brüsszelt.
Ezt követően jelentette be Ukrajna, hogy beperli azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti hatáskörben visszaállították az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalmat. Az ukránok tehát odáig mentek, hogy perre viszik legnagyobb szövetségesüket, Lengyelországot.
A Századvég korábban felmérést is készített azzal kapcsolatban, hogy a magyarok miként viszonyulnak az ukrán gabona körül kialakult helyzethez. Ebből az derült ki, hogy a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) ellenzi Brüsszel szándékát, amely az uniós tagállamokat, köztük Magyarországot arra kötelezné, hogy engedje be az ellenőrizetlen minőségű, génmódosított ukrán gabonát.
Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlament államtitkára is úgy látja, hogy egyre világosabb lett, hogy a szállítmányok jelentős része nem jut el Afrikába, hanem Kelet-Európában ragad, ez lenyomja az árakat, és rendkívüli helyzetbe hozza az itt élő gazdákat. A vita azonban olyan súlyos lett, hogy Kijev pert kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezetnél, mire a lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnába.
Világosan látszik, hogy a magyar kormány egyetlen célja a magyar emberek megvédése. Ha Brüsszelen múlik, továbbra is génmódosított, rossz minőségű ukrán gabonával tennék tönkre a magyarok egészségét és a magyar gazdák megélhetését. A nemzeti konzultációban most minden magyar elmondhatja a véleményét az üggyel kapcsolatban és világos üzenetet küldhetnek Brüsszelnek.
A nemzeti konzultáció erre vonatkozó kérdése így szól:
Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.
A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát.
Ön mit gondol erről?
Minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért, és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.
Meg kell nyitnunk a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt.
