Idén még csak pár hete érkezett meg az igazi hideg időjárás, de máris majdnem megdőlt az eddigi, 2022. január 25-én 17 óra 15 perc körül mért 7396 MW-os (15 perces) abszolút rendszerterhelési csúcs, amelyből akkor az import 2851 MW volt. Történt ugyanis, hogy 2023. december 4-én délután 16 óra 45 perc körül a hazai hitelesített rendszerterhelés elérte a 7331 MW értéket (ez csak 65 MW-tal maradt el az eddigi csúcstól), amelyből az import 3425 MW-ra adódott. Ez azt jelentette, hogy ebben az időszakban a hazai fogyasztók 47 százalékban külföldi erőművek által megtermelt villamos energiát fogyasztottak. De ez még nem minden! Az import esetében az eddigi idei csúcs december 8-án este 5 óra körül 3766 MW volt, ami azt is jelentette, hogy ekkor a 7144 MW-os rendszerterheléshez viszonyítva a külföldről érkezett áram részaránya 53 százalék volt, tehát a villamos energia kevesebb mint a fele származott hazai forrásból!
A következő napokban, hetekben akár újabb rendszerterhelési csúcs is születhet. Magyarország már most is kiszolgáltatott helyzetben van, és ez a jövőben tovább fog fokozódni a kieső alaperőművi kapacitások, az importlehetőségek beszűkülése és a folyamatosan növekvő igények miatt.
A MAVIR (15 perces) adatai alapján a december 4-ei csúcs időszakában a Paksi Atomerőmű 1538 MW teljesítményt biztosított (a paksi 1. blokk tervezett főjavítás alatt áll). E cikk írásakor pedig ez az érték 1549 MW-ra adódott. Még mielőtt az ellenzéki politikusok ismételten titkos teszteket, kísérleteket, túlterhelést vizionálnának, érdemes elmondani, hogy ma már a paksi négy blokk névleges teljesítménye a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nem 2000, hanem közel 2027 MW. Az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Jelen esetben a Duna hidegebb hűtővize jobb hatásfokot és – ennek köszönhetően – nagyobb teljesítményt biztosított.
Az idei csúcs idején a szén 434 MW, a gáz pedig 1554 MW teljesítményt biztosított. A szélerőműveknek aznap jó napjuk volt, hiszen a december 4-ei csúcs idején 158 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 325 MW-ból, a naperőművek viszont csak 0,03 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, miközben az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye már közel 3300 MW-ra tehető. A háztartási méretű napelemek –, amelyek teljesítménye már több mint 2220 MW – szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, amikor egyébként is nagyon megugrik a fogyasztás. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az időjárás- és napszakfüggő megújulók ellátásbiztonságot – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem tudnak garantálni, hiszen az emberek és az ipar megnövekedett igényét akkor is ki kell tudni elégíteni, amikor nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél.
Az idei, eddigi csúcs legfőbb tanulsága szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket minden időszakban ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor éves szinten minimalizálhassuk a már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó jelentős villamosenergia-importot, mindenképpen szükség van új, hazai erőművek építésére.
Szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. Az orosz VVER-1200-as technológiával megvalósuló Paks II. Atomerőmű és a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más típusú erőművet, például gázerőműveket is kell építeni, hiszen csak így lehet garantálni a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását és megfelelni a klímavédelmi és a versenyképességi céloknak. Természetesen szükség van a megújulók közül döntően a naperőművek jelentős fejlesztésére, de ezeket reálisan, szakmai alapon kell értékelni, hiszen időjárás- és napszakfüggő áramtermelési módról van szó.
Szerző: Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője