Az összefüggésre péntek reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor hívta fel a figyelmet.
Én biztatom őket továbbra is, hogy szólaljanak meg. Mert ez önfeljelentés. Tehát, nyilván, kik szólalnak most meg? Hát azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták. Azok szólalnak meg, azok tiltakoznak, akik ebből élnek. Akik – mondjuk ki egyenesen – zsoldban állnak. Tehát most ez a zsoldosok tiltakozása. Hát ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat
– mondta a kormányfő péntek reggel a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában a szuverenitásvédelmi törvény ellen tiltakozó pártok, szervezetek és sajtóorgánumok kapcsán.
Az állítás a baloldali pártokra, illetve a szintén tiltakozó Soros-szervezetekre, valamint a balliberális médiára is vonatkoztatható. A napokban ugyanis közös közleményt adott ki az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz nevű portál. Szerintük „a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját".
Azok a médiafelületek írták ezt a közleményt, amelyek külföldi finanszírozáshoz köthetőek.
- idézte fel a Magyar Nemzet, részletezve a lapok ilyen irányú elkötelezettségeit.
A Magyar Narancs nevű hetilapot, illetve portált közel húsz százalékban tulajdonolja a Soros György által pénzelt Media Development Investment Fund (MDIF) nevű amerikai alapítvány. Ugyanezen pénzalap érdekelt 2014 óta a 444-et, illetve a Qubit és Lakmusz nevű oldalakat kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben is. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek között a Soros György-féle Open Society Foundations: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valer Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült. Az említett lapkiadó céget Brüsszel is pénzeli. Az Adatradar információi szerint 2021 decemberében, nem sokkal a 2022-es parlamenti választás előtt
az Európai Bizottság támogatást ítélt meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak.
A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot" finanszírozott Brüsszel 12–15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést.
Az eredetileg tervezetthez képest a Lakmuszt további két és fél évig finanszírozzák majd külföldről. Ahogy írták:
A második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.
Soros György mellett tehát - az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is a 444 kiadójának állandó fenntartójává kezd válni.
A Lakmusz mellett egy tanácsadói testületet is felállítottak, amelynek tagjai a Soros-hálózat jól ismert szereplői. Tag többek között Kapronczay Stefánia, a - szintén Soros által finanszírozott - Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke.
Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.
2023-ban a Válasz Online-hoz került a 444.hu egyik régi munkatársa, Magyari Péter. Májusban a Válasz Online cáfolni próbálta a dollármédiával való hasonlóságáról szóló felvetéseket, miközben az online portál korábban megjelent cikksorozatáról kiderült, hogy
az írások megjelenését minden esetben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatta.
A Válasz Online mellett a Magyar Hang is közzétette a Nyugati Pályán nevű oldal tartalmait, és a cikkek mögé odaírták: „Cikkünk és a Nyugati pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készült. A cikkben és a podcastban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját."
Soros György pénzéből működik az egyik első internetes dollármédium, az Átlátszó is. A Direkt36-hoz hasonlóan a „tényfeltáró" portál különböző, Soros által pénzelt nemzetközi együttműködéseknek is része.
Az Átlátszó mögött felbukkant kör politikusi kapcsolatrendszere az egykori SZDSZ-től Bajnai Gordonon át a 2019-ben főpolgármesterré választott Karácsony Gergelyig ér.
Központi szereplő ebben az a Tordai Csaba, aki a főpolgármester tanácsadója, és akinek az ügyvédi irodájában nemrég az adóhatóság tartott házkutatást Karácsony 99 Mozgalmának finanszírozása ügyében. Tordai ugyanis korábban – már a Gyurcsány Ferenc kormányzása idején végzett államtitkári tevékenység után – az Átlátszó alapítójaként is ismertté vált, sőt, a portál mögötti vállalkozásban 2011 és 2017 között felügyelőbizottsági tag, 2014 és 2019 között pedig társtulajdonos volt.
2022-ben az is kiderült, hogy a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a „független médiát" támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex „képzési programjának" támogatása, közel 300 millió forintnyi dollárral az amerikai adófizetők pénzéből.
A Direkt36 nevű partneroldaluk hosszú évek óta Soros-pénzekből él. Már 2015 márciusában kikerült az OSF, azaz Soros Nyílt Társadalom Alapítványok logója a Direkt36 oldalára, a „támogatás" felirattal. Ráadásul a Direkt36 bemutatkozásából kiderül, hogy írásaikért a partneroldalak (korábban a 444, jelenleg a Telex) is fizetnek nekik, azaz közvetett módon így is külföldi pénzek gurulhatnak hozzájuk.
2017-es beszámolójuk szerint publikációs partnerük volt a külföldi tulajdonú RTL Klub, a német Krautreporter, illetve a Forbes Magazin is. Egy angol nyelvű oldal alapján – amelynek a főszerkesztő nyilatkozott – egyes médiumok az általuk folytatott kutatásokért fizetnek a Direkt36-nak.
A 2018-as országgyűlési választások előtt is nagy erőforrásokat vetett be Magyarországon a Soros-hálózat a kormányváltás érdekében. Visszakereshető, milyen pénzösszegekkel támogatta a magyar kormányt támadó orgánumokat a milliárdos.
A Direkt36 kétszer is kapott pénzt az OSF-től, összesen 95 ezer dollárt, tehát több tíz millió forintot. Az OSF honlapja szerint ebből jutott a Direkt36 középtávú fenntarthatóságának biztosítására a támogató bázis megerősítése révén.
Nádori Péter, a Direkt36 tanácsadó testületének tagja már a kilencvenes évek első felében – az akkoriban az amerikai milliárdos alapítványa által támogatott – a Magyar Narancs megbízott főszerkesztője és szerkesztője volt. Szerepe most azért is érdekes, mert a Media1 nevű oldal arról számolt be, hogy ő indította el a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán a tiltakozást.
Mint kiderült, az egyeztetés a Partizán irodájában volt. Gulyás Márton csatornája esetében is egy dollármédiumról van szó, ugyanis maga a Partizán alapítója vallott arról, hogy kaptak olyan pénzeket is, amelyek Soroshoz köthetők.
Tehát végső soron ott van a sor végén Soros György is, ezt kár eltagadni
– fogalmazott idén márciusban egy műsorukban. A YouTube-csatorna a választási országjáró útjához szükséges 98 ezer dollárt az elmúlt hetekben, a baloldal külföldi finanszírozását feltáró magyar titkosszolgálati jelentésben is felbukkanó National Endowment for Democracytól (NED) kapta. A NED-et nyílt források nemes egyszerűséggel csak úgy említik, mint a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön. A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből.
Nem a NED-től kapott összeg volt a Partizán egyetlen külföldi finanszírozása, ugyanis a German Marshall Fund (GMF) is pénzelte a csatornát.
A GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, továbbá a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán kétszázezer eurós díjazásban részesültek. Amíg a Közös Ország Alapítvány pénzelte Gulyás Márton korábbi csatornáját, addig oda érkeztek a külföldi pénzek.
A tíz tiltakozó médium, valamint a kezdeményezésüket összefogó személyek egytől egyig részesültek a külföldi pénzekből - összegezte a Magyar Nemzet.