Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hazánk nemzetközi lejáratása mellett Magyarországon is többször kifejtette áldásos „civil" tevékenységét a Vig Dávid vezette Amnesty International Magyarország.
A szervezet vezetője azért került az utóbbi időben újra reflektorfénybe, mert múlt héten elfogták a praxisától eltiltott ügyvéd testvérét, akit egy több száz milliós számlagyár működtetésével hozott összefüggésbe az adóhatóság.
A NAV Vig Mórt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja.
Megírtuk azt is, hogy Vig Dávid a Soros-hálózat fontos magyarországi láncszeme, hiszen milliárdos összegek felett rendelkező, illetve komoly külföldi támogatást kapó, a tőzsdespekuláns befolyása alatt álló szervezeteknél volt bizalmi állásban.
Vig vezette korábban a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját, de ami ennél is fontosabb, hogy Vig az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott.
Az OSF az, amely több mint tízmilliárd forinttal tőkésítette fel magyarországi hálózatát.
Ide köthető az Amnesty International hazai szervezete is, amelyről tudható, hogy nem egy esetben a hazánk elleni külföldi támadásokhoz kreált muníciót. A szervezet nekiment a bírósági hivatalnak és lépten-nyomon kritizálta az igazságügyi rendszert, továbbá hathatós intézkedéseket követeltek a korrupcióellenes harccal összefüggésben. Utóbbinak persze Vig testvérének letartóztatása után van némi pikantériája.
A hazánk lejáratását szolgálta az Amnestynek a gyermekvédelmi népszavazás elleni kampánya is, amelynek külföldön is volt visszhangja.
Emlékezetes, 2022 januárjában az Amnesty, illetve több LMBTQ-szervezet (köztük az ellenkampány másik főszervezője, a Háttér Társaság) közös közleményt adott ki, amelyben arra buzdítottak, hogy az emberek szavazzanak érvénytelenül a gyermekvédelmi népszavazáson. Szerintük ugyanis a referendumban megfogalmazott kérdések „sértették az LMBTQ-emberek méltóságát".
A kampányba Vig Dávid is gőzerővel beszállt és úgy nyilatkozott, hogy „érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni".
(Vig LMBTQ-emberek iránti érzékenysége érthető, hiszen saját bevallása szerint ő maga is meleg).
A közös közlemény persze nem előzmény nélküli, hiszen a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, továbbá a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény megváltoztatása után az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság tüntetett a Kossuth téren. Később pedig ezek az LMBTQ-csoportok mindent elkövettek, hogy a gyermekek védelméről szóló népszavazást ellehetetlenítsék.
A referendum ellen hangolók nagy erőket mozgósítottak, hiszen négyszáz aktivista bevonásával indítottak országos kampányt, amihez több mint 140 millió forint támogatást kaptak hazai, illetve külföldi álcivil szervezetektől: az elérhető adatok szerint a Szivárványcsaládokért Alapítvány kilencszázezer, az Amnesty International Netherlands 5,6 millió, az Amnesty International Ltd. 133,6 millió forinttal támogatta a gyermekvédelmi népszavazás elleni hergelést. Emellett 54 hirdetést finanszíroztak a Facebookon, azok összege pedig csaknem hétmillió forint volt.
Az országgyűlési választásokkal egy időben lebonyolított népszavazáson egyébként a szavazók 42 százaléka részt vett, és 3,6-3,7 millió ember szavazott érvényesen a gyermekek védelme mellett, ami elsöprő többséget jelentett. Vig Dávidéknak ugyanakkor sikerült szabotálniuk a referendum érvényességét.
Az ellenkampány után pár nappal a Nemzeti Választási Bizottság hárommillió forintos bírságot szabott ki az Amnesty International Magyarországra (több más álcivil szervezet is bírságot kapott), amiért érvénytelen szavazásra buzdítottak az április 3-i gyermekvédelmi népszavazáson.
A bizottság indoklása szerint a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra buzdításra, ugyanis, mint fogalmaznak: „az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot". A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.
Vig Dávidék a büntetés kapcsán az akciójuk elleni bosszúhadjáratról kezdtek beszélni, ugyanakkor az vigasztalhatta az Amnesty-vezért, hogy a szervezete „érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz" elnevezésű kampányát a múlt esztendő legjobb civil kezdeményezései közé választották.
A referendum érvényességét szabotáló akció a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány versenyében kategóriájának győztese lett, a Legnagyobb hatású projektért járó „civil" díjat szerezte meg.
A referendum szabotőreinek tevékenységét egyébként nem először akarják díjjal jutalmazni. Tavaly szeptemberben a Václav Havel Könyvtárral és a Charta 77 Alapítvánnyal együttműködve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelölte díjra a szabotázsakcióban részt vevő szervezeteket. Az érintett NGO-k – köztük az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Budapest Pride, a NoÁr Mozgalom, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – közös közleményt adtak ki, amelyben óriási megtiszteltetésnek nevezték, hogy a Václav Havel-díj döntősei között lehetnek.
Az Amnesty saját beszámolójából mindezek mellett az is kiderül, rendkívül büszkék arra, hogy a népszavazás megfúrásáról készült film elnyerte a Berlin Indie Film Festival Legjobb Dokumentumfilm díját.
Egyik legfontosabb sikerként tekintenek arra is, hogy a gyermekvédelmi törvényt az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Bizottság.
