Megint óriásit hibázott a baloldal kedvenc gazdasági intézete

Az infláció valójában a pe´nz va´sa´rlo´e´rte´ke´nek rendszeres cso¨kkene´sét jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása az Origónak.

Június közepén körbejárta a baloldali sajtót, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint még decemberben is 20 százalék felett lehet az élelmiszerinfláció. A valóság ugyanakkor ismét szembement a baloldali várakozásokkal: azt követően, hogy az infláció októberben egyszámjegyűre lassult, novemberben az élelmiszerek áremelkedése is már 10 százalék alatti, 7,1 százalék volt, és várhatóan a decemberi adatok további mérséklődést mutatnak majd.

Forrás: Origo

Az élelmiszerinflációt tavaly külső és belső tényezők okozták

Az élelmiszerek jelentős áremelkedését a tavalyi évben több tényező együttesen okozta. A háború és a szankciók jelentősen megemelték az energia árát, amely beépült az élelmiszerárakba is. Ezen felül a brüsszeli viták, a háború közelsége, valamint a gazdasági bizonytalanság és az energiaárak elszabadulása nyomán romló folyó fizetési mérleg miatt gyengülő forintárfolyam, illetve a súlyos aszályhelyzet okozta terméscsökkenés egyaránt befolyással volt az élelmiszerek árára. Mindezen tényezők együttesen tavaly decemberben 45 százalékhoz közel tetőző élelmiszerinflációt eredményeztek.

Az idei év ugyanakkor, ahogy a teljes infláció, úgy az élelmiszerárak esetében is, fordulatot hozott. A fordulatot segítette az energiaárak normalizálódása: ugyan a gáz jelenlegi 40 euró/MWh körüli holland tőzsdei ára még mindig több mint a duplája a háború és a koronavírus-járvány előtt tapasztaltnak, azonban már messze elmarad a tavalyi csúcsától. Emellett idén kedvezőbb volt a mezőgazdasági termés, valamint a forint árfolyama is érdemben erősödött az euróval szemben. Ezen tényezők együttesen azt eredményezték, hogy az élelmiszeripar belföldi termelői árai tavaly december és idén október között már csökkentek. Az ipari termelői árak pedig fokozatosan, az adatok alapján jellemzően 1–3 hónapos késleltetéssel a fogyasztói árakban is megjelennek.

Jelentős szerepet játszanak az élelmiszerinfláció letörésében is a kormányzati intézkedések

De nemcsak a fenti tényezők járultak hozzá az élelmiszerinfláció letöréséhez, hanem a kormányzati intézkedések is, mint például a kötelező akciózás, illetve az árfigyelő rendszer elindítása. A kötelező akciózás keretében június elsejétől kezdődően a kereskedelmi láncoknak heti rendszerességgel ki kell jelölniük egy 20 termékből álló termékkosarat, amelynek árait kezdetben legalább 10 százalékkal kellett csökkenteniük, mint a megelőző hónapban. Majd augusztustól további két árstopos termékre is kiterjesztették a kötelező akciózást, illetve az árcsökkentés minimális mértéke is 15 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi láncok gyakorlata azt mutatja, hogy nem csak a minimális, előírt kedvezményt nyújtják a fogyasztóknak, hanem annál nagyobb mértékű árcsökkentést hajtanak végre.

De ha már az árstopnál tartunk, itt sem vált be a baloldali riogatás a kivezetést követően elszálló árakról. Az árstopos termékekre bevezetett, önköltségi áron való értékesítés több esetben nemhogy drágulást eredményezte volna, hanem még mérséklődtek is a fogyasztói árak. A tojás és a liszt ára például július és november között egyaránt több mint 10 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint. De nem jött be az 1 000 forintos étolaj árral való riogatás sem, a novemberi átlagár 709 forint volt, amely még olcsóbb is mint a júliusi árstopos átlagár. Egyedül a cukor az, amelynek ára jelentősen, több mint 60 százalékkal megugrott az árstop kivezetését követően. Ebben a világpiaci folyamatok játszottak szerepet: az árstop bevezetésekor a cukor világpiaci ára mélypontja közelében alakult, míg most a fő termelő országok (India, Thaiföld, Kína és Pakisztán) kedvezőtlen időjárása felhajtja az árakat, és ennek hatása a magyar boltokban is megjelenik.

A kormányzati intézkedések közül legnagyobb hatása viszont kétségtelenül az árfigyelőnek volt. A július elején elindult rendszerben bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket. Ezáltal a háztartások pénzt takaríthatnak meg a vásárlásaik során. Az árfigyelő rendszer inflációcsökkentő hatása ugyanakkor a kiskereskedelmi láncok irányából jelenik meg. A könnyen megfigyelhető és összehasonlítható árak kikényszerítik a versenyt a láncok között, tekintve, hogy egy kereskedő sem engedheti meg magának, hogy a vásárlók a legdrágábbként hivatkozzanak rá, így pedig kénytelenek csökkenteni, a versenytársaikhoz igazítani áraikat. Az ármérséklés hatása pedig a fogyasztók pénztárcájában és az infláció letörésében csapódik le. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium adatai szerint az online árfigyelő rendszer indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak.

A hazai élelmiszerinfláció mértéke ma már megközelíti az uniós átlagot

Nemzetközi összehasonlításban is egyre kedvezőbb képet mutat az élelmiszerek árának alakulása. Az Eurostat adatbázisában ugyan még csak az októberi adatok állnak rendelkezésre, azonban ezek alapján 7 tagországban (Görögország, Spanyolország, Lengyelország, Belgium, Szlovákia, Horvátország és Málta) is gyorsabb ütemben emelkedtek az élelmiszerárak, mint Magyarországon. Továbbá az uniós átlagos élelmiszerinfláció is csak 0,4 százalékponttal volt kedvezőbb, mint a magyar adat.

Forrás: Origo

Ahogy látható, elmaradt a beharangozott világvége. Nemcsak, hogy már októberre sikerült egyszámjegyűre csökkenteni az inflációt, hanem az élelmiszerárak emelkedésének leszorításában is jelentős szerepet játszottak a kormányzati intézkedések. Az áremelkedés pedig a következő időszakban tovább lassulhat, előrejelzésünk szerint jövőre éves átlagban már csupán 5,6 százalékot tehet ki. Azt is inkább a visszatekintő árazást alkalmazó szolgáltatások hajthatják, mintsem az élelmiszerek drágulása. Az élelmiszerinflációt a kormányzati intézkedések fennmaradása, a jövő júliusig meghosszabbított kötelező akciózás, illetve a várhatóan újabb 18 termékkörrel bővülő árfigyelő rendszer versenyösztönző hatása a várakozások szerint segít majd kordában tartani.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője