A szennyezett ukrán gabona miatt veszélybe kerülhet a magyarok és egész Európa élelmiszerbiztonsága

Ukrainian servicemen of the 123rd Territorial Defense Brigade stand guard on a position next to the Dnipro River, in an undisclosed location in the Kherson region, on November 6, 2023, amid the Russian invasion of Ukraine. While Ukraine's recapture of Kherson city last November was a shock defeat for the Kremlin, Russian forces on the opposing bank still control swathes of territory and shell towns and villages they retreated from. The Dnipro, Europe's fourth-longest river and a historic trading route, has become a key front since Ukrainian troops pushed Russian forces back over its banks in the south last year. (Photo by Roman PILIPEY / AFP)

Stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos az élelmiszer-szuverenitásunk. A kormány mindent megtesz ennek elérése érdekében, ezért is külön pontot érdemelt a nemzeti konzultációban a génmódosított ukrán gabona beengedésének a kérdése – mondta Nagy István az Origónak adott évértékelő interjúban. Az agrárminiszter azt mondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik rájöttek arra, hogy egyszerűbb nekik a jól fizető, biztonságos európai uniós piacot megcélozni, mint a hagyományos piacaik kockázatait viselni. Hangsúlyozta: Brüsszel az uniós pénzeket számolatlanul és ellenőrzés nélkül küldi Ukrajnába, most az uniós költségvetést is módosítani akarják, hogy még több pénzt küldjenek, ráadásul minden eddigi uniós szabályt felrúgva sürgetik a háborúban álló Ukrajna EU-csatlakozását is. (Ezzel kapcsolatban is fontos kérdésekre kell válaszolni a nemzeti konzultációban.) A miniszter beszélt egyebek mellett a 2024 második félévi magyar EU-s elnökség mezőgazdasági prioritásairól és feladatairól is, valamint megköszönte a magyar gazdatársadalomnak, hogy egy nehéz esztendőben is teljes erővel helytálltak, soha egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás.

Számos kihívással kellett megküzdenie az elmúlt időszakban a magyar agráriumnak. Az egyik legforróbb téma az orosz-ukrán háború, ezen a téren milyen következményekkel kell számolnunk?

Mindenekelőtt az ágazat jellegéből adódik, hogy az időjárás alakulása miatt vannak előnyös és kevésbé kedvező évek. Habár az elmúlt két esztendő utóbbinak tekinthető – elég visszatekintenünk a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, a tavalyi történelmi léptékű aszályra, vagy épp az energiaválsággal tűzdelt háborús időszakra –, a magyar gazdák rendkívüli helytállásukról tettek és tesznek is nap mint nap tanúbizonyságot, ez pedig optimizmusra ad okot.

Soha egy pillanatban sem merült fel, hogy ne lenne élelmiszer, ugyanis a termelőink mindig és minden körülmény között képesek a hazai élelmiszert biztosítani.

A kihívások egyben lehetőségeket is rejtenek magukban, ezért is sok múlik azon, milyen válaszokkal képes előállni az ágazat.

Valóban nem mehetünk el az orosz-ukrán háború hatásai mellett sem. Az elmúlt évben Európa belső agrárpiaca felborult, amit kezelni kellene, mert ha ez nem történik meg, az beláthatatlan következményekkel járhat. A gabonatermesztésünk átalakításra szorul, a vetőmagtermesztésnek előtérbe kell kerülnie, valamint az új mezőgazdasági stratégiánkat a helyi adottságoknak megfelelően a piaci igényekre építve kell kialakítani.

Fontos említést tenni az ukrán gabonaimportról is. Ön szerint Brüsszel miért halogatta a döntést?

A magyar kormány mindig két lábbal a földön jár, és időben érzékelte az ukrán gabona körüli problémákat is. Amikor az EU úgy döntött, hogy korlátlanul beengedi az ukrán gabonát Európába, jeleztük, hogy ez teljesen felborítja a magyar piacot, megélhetési problémákat idéz elő a gazdáknál, és lépni kellene ebben a kérdésben. Az uniós vezetés ezt a kérést nem hallotta meg, ezért öt ország összefogott, közösen is jeleztük a bajt, de így sem talált meghallgatásra. Majd hoztunk egy bátor döntést, és elzártuk a határainkat, ez az öt frontország. Ekkor már az EU a kezdeti felháborodás után komolyan vett minket, majd a tárgyalások eredményeképpen európai uniós szabályozással feloldotta a nemzeti döntéseket. Ez szeptember 15-ével lejárt, ami egy szakmaiatlan döntés volt, amit nem lehetett hagyni. Ezért újból nemzeti döntést léptettünk életbe, és ismét lezártuk a határokat.

Nagy István elmondta az Origónak, hogy a magyar kormány mindig két lábbal a földön jár, és időben érzékelte az ukrán gabona körüli problémákat is. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Azt gondolom, hogy a szakmai döntés helyett egy komoly politikai döntés született Brüsszelben, mert így akartak a lengyel választásokba beavatkozni, hogy nehézséget idéznek elő az ottani kormánynak és feszültséget generálnak a gazdatársadalomban.

Magyarország időben és a leghatározottabban lépett az ügyben, de nemcsak a négy termékre, hanem több mint húszra terjesztettük ki ezt a behozatali tilalmat.

Az öt határmenti tagállam agrárminiszterei továbbra is egységesek az ukrán gabonaimport kérdésében. Mi most a legfőbb cél azért, hogy fokozzák akár az együttműködést, akár a biztonságot?

Jelenleg a helyzetet árnyalja, hogy a románok és bolgárok részben beengedik az ukrán terményeket. Összességében azonban a gabonapiaci helyzet ezekben az országokban továbbra is kritikus, és mindegyikben fontos az élelmiszer-biztonság. Minden érintett tagállam megértette, hogy egyedül nem tud kiállni a saját érdekeiért.

A legerősebb fegyverünk, amikor öt ország kiáll és erőt mutat, amit komolyan kell venni. Ha összefogunk és együtt mozdulunk, akkor sikeresek vagyunk, ha nem, akkor nem fog sikerülni kiállni a nemzeti érdekekért.

Vannak olyan tényezők, amelyek nem könnyítik meg a dolgunkat.

A zöld ideológiai köntösbe bújtatott politikai erők azon dolgoznak, hogy a nagyüzemi állattartást építsük le, hogy inkább parlagoltassunk, minthogy mezőgazdasági termelést folytassunk, hogy a műtrágya és növényvédőszer felhasználást felezzük meg.

Nem veszik észre az elvakult ötleteik mögött, hogy a legfontosabbat veszélyeztetik: az élelmiszer-alapellátást. Ez egy óriási veszély, és ha sikerre jutnának, akkor ki lennénk szolgáltatva az Európán kívülről érkező importnak.

Ha már a szántóföldi növénytermesztésről beszélünk, a nemzeti konzultációban az egyik kérdés arra vonatkozik, hogy Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát. Ön mit gondol erről, illetve hogyan tudja a kormány továbbra is hatékonyan megvédeni a magyar gazdákat, a magyar embereket?

A nemzeti konzultációban helyett kellett kapnia ennek a kérdésnek, hiszen meg kell védeni a saját érdekeinket. Ha a termelők beszüntetnék a termelést, háromszoros-négyszeres áremelkedést idéznének elő, és az kiszolgáltatottá tenné az országot. A koronavírus-járvány idején megtapasztaltuk, milyen az, ha nem érkezik meg egy termék, például fennakadás érintette a tejipar által használt kupakot, amely akadályozta a termék forgalomba hozatalát.

Stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos az élelmiszer-szuverenitásunk kérdése, ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság elmondja a véleményét a nemzeti konzultáció során.

A nemzeti konzultációban is megkérdezik az embereket az ukrán gabona ügyéről Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 20-i ülésén az agrárminiszterek vitát folytattak az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. Ön milyen álláspontot képviselt?

Biztosítani kell a tagállamok számára az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, hogy milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Hazánk ebben a kérdésben is megvédi szuverenitását. A tervezet a Magyar Országgyűlés álláspontja szerint is ellentétes a szubszidiaritás elvével, ezért egyértelműen biztosítani kell a tagállamok számára a lehetőségét, hogy maguk dönthessenek ebben a kérdésben.

Az Európai Bizottság javaslata a tekintetben is javításra szorul, hogy a biogazdálkodás egyértelműen lehatárolható és elválasztható legyen az új génkezelési technikákkal előállított terményektől.

Tény, hogy a világ halad előre, de a tagországoknak jogukban áll elővigyázatosnak lenniük. Magyarországnak, ahogy az Alaptörvényben is rögzítette, alapvető érdeke, hogy a mezőgazdasága GMO-mentes legyen, ehhez az álláspontunkhoz a továbbiakban is ragaszkodunk.

Ukrajnánál maradva, a termőföldjeik nagy része nincs állami kézben. Erről egyrészt mit gondol, másrészt hogyan függ össze az eddig elmondottakkal?

Ez is szervesen illeszkedik az eddig elmondottakba, mert amikor az Európai Unió szolidaritási folyosót nyitott Ukrajna terményei számára, jó szándékkal támogatta az ukrán gazdákat abban, hogy a mezőgazdasági termékeiket európai kikötőkön keresztül juttassák el korábbi piacaikra. Egyszer viszont csak azt láttuk, hogy ezek az áruk nem jutnak el ezekre az eredeti észak-afrikai, közel-keleti piacokra, de egyre több van belőle Közép-Európában. Gyorsan rájöttünk, hogy

az ukrán mezőgazdasági termékek mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik rájöttek arra, hogy egyszerűbb nekik a jól fizető, biztonságos európai uniós piacot megcélozni, mint a hagyományos piacaik kockázatait viselni.

Az agrárminiszter szerint fontos megvédeni a nemzeti érdekeinket, így az élelmiszer-szuverenitásunkat Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Nekünk ezekkel az óriásokkal kell gyakorlatilag szembenézni, és küzdeni minden nap, hogy a magyar gazdák érdekeit meg tudjuk védeni.

Brüsszel az uniós pénzeket számolatlanul és ellenőrzés nélkül küldi Ukrajnába, most az uniós költségvetést is módosítani akarják, hogy még több pénzt küldjenek, ráadásul minden eddigi uniós szabályt felrúgva sürgetik a háborúban álló Ukrajna EU-csatlakozását is.

Mindez egész Európa agráriumára – benne Magyarországra, a magyar agráriumra és gazdákra – végzetes hatással lenne, erre a német gazdák is figyelmeztetnek. Ezért is kérjük ezekről a kérdésekről is a magyar emberek véleményét a nemzeti konzultációban.

A közelmúltban a parlament elé került a szuverenitásvédelmi törvény. Ennek a jogszabálynak milyen hozadékai vannak a hazai agráriumra nézve?

Visszanyúlnék történelmünkhöz, mégpedig a rendszerváltáshoz, amikor is privatizálták a feldolgozóipart, és az üzemeket korszerűsítés helyett inkább bezárták. Ezekkel a döntésekkel az egész magyar mezőgazdaságot az alapanyag-feldolgozói stádiumba került vissza.

Míg a lengyelek a gazdaságélénkítésre fókuszálva a kapacitásnövelésbe fektettek, például hűtőházakat, korszerű és mérethatékony élelmiszeripari üzemeket létesítettek, addig az első EU-s időszakunk forrásait a szocialista-liberális kormány szociális célokra fordította.

A miniszter a kormány céljait is ismertette Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

2010 óta sokat sikerült faragni ebből az örökségből, hiszen akkor közel 40%-a a magyar agrárexportnak alapanyag volt és az idei év első felében ez az arány már csak 26%, de ezt a maradék alapanyagot is itthon kellene feldolgozni.

A kormány ennek érdekében hozott egy merész döntést a legnehezebb időszakban: az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozási mértéket biztosít. Ez Európában egyedülálló, és azt jelenti, hogy háromszor több forrásunk van a beruházásokra, mint korábban volt.

Tehát mindaz, amiben lemaradtunk, azt most ebben a ciklusban le tudjuk dolgozni, be tudjuk hozni.

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!