Ukrajna uniós csatlakozásának ügye továbbra is napirenden van. A magyar kormány álláspontja világos, de a baloldal megpróbálja a tények eltagadásával szépíteni a valóságot. Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot. Az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos javaslata előkészítetlen, megfontolatlan és időszerűtlen. Összefoglalónkban megmutatjuk, miért lenne óriási hiba Ukrajna felvétele, és az milyen következményekkel járna.
Az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt.
Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie, ami egészen elképesztő.
Még a részrehajlóan működő bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat
- jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Parlamentben. Ursula von der Leyen pedig minden nyilatkozatában ragaszkodik azon álláspontjához, miszerint támogatni kell Ukrajna felvételét. Az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett legutóbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarca nem jelenti automatikusan Ukrajna győzelmét. Az akkor következik be, amikor az ország az Európai Unió tagállamává válik.
Az Európai Uniónak addig kell támogatnia Ukrajnát, amíg csak szükséges
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Ukrajna nemcsak a megszálló ellen, hanem Európáért is harcol, és az európai családhoz való csatlakozás Ukrajna végső győzelmét jelenti majd.
Az uniós vezető úgy látja, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett a csatlakozáshoz vezető reformok elfogadása érdekében.
Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt
- mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben szerdán. A kormányfő az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti határozati javaslat általános vitájában kijelentette:
jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.
Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy
a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk.
Ukrajnának ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni
- tette hozzá Orbán Viktor.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Ukrajna jelenleg is háborúban áll, és nem volt példa arra, hogy az EU egy olyan országgal kezdene tárgyalásokat, amely háborúban áll egy másik országgal.
Kocsis Máté frakcióvezető álláspontja az, hogy
Ukrajna háborúban áll, jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek.
Brüsszel igent akar mondatni valamire, aminek nem tudjuk a hatásait - ismertette a kormányfő szintén szerdán. Már két területen (fuvarozás, mezőgazdaság) látszanak azok a problémák, amelyek Ukrajna tagságával járnának. 190 milliárd eurós extra kiadást jelentene a hétéves költségvetésnek Ukrajna felvétele - mondta Orbán Viktor egy friss német becslésre hivatkozva. Az agrártámogatások esetében 93 milliárd eurós költség jelentkezne - tette hozzá.
Franciaország most 65 milliárd eurót kap. Ukrajna 10-szer annyit kapna az agrártámogatások révén, mint Magyarország.
A kormányfő rámutatott arra is, hogy nagyrészt amerikai haszonként jelentkezne az agrártámogatások ukrajnai megjelenése, mert az ottani földek jelentős része már amerikai tulajdonban van.
A számokat figyelembe véve abszurd, nevetséges és komolytalan az ukrán uniós csatlakozás.
Ukrajnát lehet és kell segíteni, de nem lehet ezért tönkretenni Magyarországot
- mondta a kormányfő. Ha felvennék Ukrajnát, az azt jelentené, hogy
a szomszédos állam termékei elfoglalnák az agrárpiacainkat, Ukrajna elvonná a nekünk jutó forrásokat, kevesebb helyünk lenne az Európai Parlamentben, a magyar gazdaság versenyhátrányba kerülhetne.
Stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos az élelmiszer-szuverenitásunk. A kormány mindent megtesz ennek elérése érdekében, ezért is külön pontot érdemelt a nemzeti konzultációban a génmódosított ukrán gabona beengedésének a kérdése – mondta korábban Nagy István az Origónak adott évértékelő interjúban. Az agrárminiszter azt mondta, hogy
az ukrán mezőgazdasági termékek mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik rájöttek arra, hogy egyszerűbb nekik a jól fizető, biztonságos európai uniós piacot megcélozni, mint a hagyományos piacaik kockázatait viselni.
Hangsúlyozta: Brüsszel az uniós pénzeket számolatlanul és ellenőrzés nélkül küldi Ukrajnába, most az uniós költségvetést is módosítani akarják, hogy még több pénzt küldjenek, ráadásul minden eddigi uniós szabályt felrúgva sürgetik a háborúban álló Ukrajna EU-csatlakozását is.
A miniszter arról is említést tett, hogy ha a termelők beszüntetnék a termelést, háromszoros-négyszeres áremelkedést idéznének elő, és az kiszolgáltatottá tenné az országot. A koronavírus-járvány idején megtapasztaltuk, milyen az, ha nem érkezik meg egy termék, például fennakadás érintette a tejipar által használt kupakot, amely akadályozta a termék forgalomba hozatalát.
Ukrajna-lázban ég a brüsszeli vezetés, felelőtlen ígérgetések hangzanak el, de az Európai Unió biztonsági érdekeiről és a bevándorlás okozta krízishelyzetről, a növekvő antiszemitizmusról és terrorveszélyről jelenleg nincs érdemi párbeszéd - fogalmazott Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka szerdán a Parlamentben. Azt hangsúlyozta, hogy objektív kritériumok alapján nem Ukrajnával kellene megkezdeni, hanem a nyugat-balkáni államokkal eredményesen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, mert egy ilyen bővítéssel Magyarország és az Európai Unió is nyerhet.
A brüsszeli vezetés eddig semmilyen válságot nem kezelt jól - fogalmazott a képviselő, aki szerint előkészítetlen és meggondolatlan a tervezett intézkedéscsomag. Hozzátette:
nem érdemekre alapuló, hanem politikai alapú bővítési javaslat született.
Kitért arra is: Brüsszelben is elismerik az Ukrajna felvételével járó kockázatokat, de azt állítják, hogy ezeket vállalni kell. Hangsúlyozta: Ukrajnában statárium van érvényben, a jogállami keretekről vagy a koppenhágai kritériumokról "még érintőlegesen sem beszélhetünk", "Ukrajnában ma nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége",
az ország a világ egyik legkorruptabb állama, ahol sorozatos támadásokat indítottak a kisebbségi jogok ellen.
A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!