Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor is felszólal szerdán az Országgyűlésben az „Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről" című határozati javaslat vitájában. A parlament honlapján közzétett, Kocsis Máté (Fidesz), Simicskó István (KDNP) frakcióvezetők és Nacsa Lőrinc (KDNP) által jegyzett javaslat szerint az Országgyűlés megállapítaná, hogy az Európai Tanács 2022. június 23-24-i ülésén elfogadott következtetésekben meghatározott,
UKRAJNA EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSI FOLYAMATÁNAK ELŐREHALADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK NEM TELJESÜLTEK. AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSPOLITIKÁJÁNAK OBJEKTÍV, SZABÁLYOKON ÉS TELJESÍTMÉNYEN ALAPULÓ FOLYAMATNAK KELL MARADNIA.
Ukrajna esetleges csatlakozása azért is kérdéses, mert miközben Ukrajna és Zelenszkij szánalmas módon azért könyörög Magyarországnak, hogy támogassuk a csatlakozási tárgyalások megkezdését, addig az ukrán kormány most rendelettel akarja meghatározni, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással. Az új rendelet szerint a magyar orvosok sem konzultálhatnak magyarul a betegeikkel Kárpátalján.
A magyarellenes támadások is egyre gyakoribbak Kárpátalján a Zelenszkij-rezsim nacionalista, diszkriminatív politikájának köszönhetően. 2018-ban betörték a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett.
A Munkácsi Városi Tanács közgyűlése 2022. október 13-án fogadta el a határozatot a várban álló magyar jelkép, a 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobor "cseréjéről".
A munkácsi polgármesteri hivatalnak már a határozat elfogadását megelőzően négy esztendővel is eltökélt szándéka volt, hogy Ukrajna állami jelképével (a háromágú szigonnyal) váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező" turul város fölé magasodó emlékművét. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a magyar történelmi jelképet a döntés kihirdetése után rövidesen el is távolították az obeliszkről, de nem akárhogy, hiszen a kardot tartó madáralakot egyszerűen lefűrészelték a lábáról.
A TURULSZOBOR EZT KÖVETŐEN SOKÁIG A VÁRÁROKBAN HEVERT.
Az eset kapcsán 2022. október 14-én Szijjártó Péter bekérette a budapesti ukrán ügyvivőt. A külgazdasági és külügyminiszter a magyarokkal szembeni provokációnak nevezte a munkácsi turulszobor eltávolítását, és elmondta, hogy a kormányzó segítségét kérték az ügyben.
A turulmadár helyén 2022. október 22-én avatták fel a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. Ezen a rendezvényen mondott beszédet Andrij Baloga, aki az előző polgármester, Viktor Baloga szélsőségesen magyarellenes helyi oligarcha fia. Úgy tudni, hogy elsősorban Viktor Baloga kezdeményezte a turul eltávolítását.
Időközben a lengyelekhez és a szlovákokhoz hasonlóan a magyar fuvarozók is demonstrációra készülnek. Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára azt mondta: az ukrán áruszállítók uniós piacon való megjelenése miatt több száz magyar vállalkozás került a tönk szélére.
A demonstráció további követelése annak a megállapodásnak a felülvizsgálata amely az orosz-ukrán háború kitörésekor liberalizálta a közúti áruszállítást az Európai Unió, Ukrajna valamint Moldova között. Hasonló okokból a lengyel kamionosok már november 6. óta blokád alatt tartják az ukrán határátkelőket. A 2024. júniusáig meghosszabbított engedély a magyar közutakon a magyar járművek futásteljesítményének 4 százalékos csökkenését, az ukrán fuvarozók teljesítményének pedig 30 százalékos növekedését eredményezte. Árvay szintén kiemelte, hogy az ukrán fuvarozók jelentős árelőnnyel dolgoznak, ráadásul nem érvényesek rájuk az uniós szabályok, ez pedig felforgatja a tagállamok közötti logisztikai ágazat rendjét.
Ukrajnában a háború kitörése óta gyakorlatilag megszűnt a demokrácia. Miközben az ország területének csak egy kis részét érik a harci cselekmények, addig a Zelenszkij-féle vezetés erre hivatkozva nem tartotta meg a parlamenti választást 2023-ban, és elnökválasztást sem szeretnének tartani 2024-ben. Az ellenzéki pártokat betiltották, ellenzéki képviselőket nem engednek ki külföldre, nem is nagyon lehet velük találkozni. Ezzel szemben Oroszországban, ahol szintén történtek harci cselekmények, 2024 márciusában elnökválasztást tartanak.
Ukrajna helyzetét tovább nehezíti, hogy az amerikai kongresszus nem hagyta jóvá Joe Biden 105 milliárd dolláros katonai segélycsomagját, melynek nagy része Izrael és Ukrajna megsegítésére menne, egy további része pedig határvédelemre. Pontosabban szólva 61,4 milliárd dollárnyi segítség menne Ukrajnának, 14,3 milliárdnyi fegyverkezési segítség Izraelnek, és 9 milliárd dollárnyi humanitárius segítséget nyújtanának összesen Ukrajnának, Izraelnek és Gázának. 7,4 milliárd dollár biztonságpolitikai segély menne Tajvannak és más csendes-óceáni szereplőknek. A déli határ védelmére 14 milliárdot költenének. A republikánusok sokat kritizálták a csomagot, és nem voltak hajlandóak elfogadni az Ukrajnának nyújtott segélyeket azért, mert az általuk szorgalmazott déli határvédelem nem elég szigorú.
A magyarok 62 százaléka nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – ez pedig már a Nézőpont Intézet novemberi közvélemény-kutatásából derült ki. A most induló nemzeti konzultáció témái között is szereplő kérdésben még a baloldaliak 44 százaléka és a budapestiek 54 százaléka is elutasító véleményen van.
