Hiába hazudoztak gazdasági összeomlásról a baloldali közgazdászok, megint nem jött be nekik

Vágólapra másolva!

Pontosan nulla darab jóslata jött be eddig a magyar gazdaságról azon baloldali "közgazdászoknak", akik 2010 óta folyamatosan államcsődről és összeomló magyar gazdaságról beszélnek. A teljesen elhibázott jóslatokkal szemben a mostani rendkívül nehéz nemzetközi környezetben csúcson van a magyar devizatartalék, bővülnek a családtámogatások, és az átlagos fogyasztásig 2023-ban is érvényben marad a rezsicsökkentés. Az idei a rezsivédelem költségvetése.

Kovács András

Vágólapra másolva!

baloldal jóslat gazdasági elemző

A magyar gazdaság szerkezete nem teszi lehetővé az ugrásszerű növekedést, nem múlnak el maguktól a problémák. A magyar bankadó logikája különbözik a nyugat-európai modellektől, a fejlettebb országokban ugyanis nem a költségvetési hiány befoltozására, hanem a kollektív megerősítésre szolgál ez az adó

- mindezt még 2010. szeptember 17-én mondta Bod Péter Ákos, baloldali közgazdász a magyar gazdaság akkori helyzetéről. Azóta kiderült, hogy a magyar gazdaság képes ugrásszerű növekedésre (2021-ben több mint 7 százalékos volt a bővülés), és a bankadó is sikeres intézkedés volt.

Lehetetlen elérni az egymillió munkahelyet

- nyilatkozta Bod Péter 2013. október 3-án. Azóta kiderült, hogy igenis lehetséges egymillió új munkahelyet teremteni.

Bod Péter Ákos jóslatai nem jöttek be Fotó: Polyak Attila - Origo

Érdemes idézni Mellár Tamást, másik baloldali közgazdászt, a Párbeszéd nevezetű mikropárt országgyűlési képviselőjét is, aki 2019. március 9-én azt nyilatkozata, hogy

már középtávon is összedőlhet a NER, a nemzeti együttműködés rendszere.

2011-ben Mellár azt írta, a kormány gazdaságpolitikája megbukott, Bod Péter pedig azt, hogy kudarca van ítélve. De ott volt Chikán Attila vagy Király Júlia is, akik hasonlóan nyilatkoztak.

Jól látjuk, a baloldali közgazdászok 2020 óta hivatásszerűen riogatnak, minden évben. Ez tavaly sem változott, naponta temették el a magyar gazdaságot, egyszer sem jött be. A Világgazdaság korábban összeállítást készített a borús baloldali jóslatokból, amelyeket ezúttal sem igazolt a valóság.

Hiába reménykedtek Bokrosék: elmaradt az összeomlás és az államcsőd

„Zsugorodás mindenhol, minden szektorban, sehol egy ellensúly. A gyengülő forint pedig még rátesz egy lapáttal az inflációs nyomásra. Ez a tökéletes vihar: gazdasági összeomlás félelmetesen magas inflációval" – ezt írta augusztus 29-i blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakember. Mindezt annak kapcsán fogalmazta meg, hogy augusztusban az európai gázárak megduplázódtak, míg a nyár folyamán összességében megnégyszereződtek. Megjegyezte azt is, hogy „ha a gázárak itt maradnak, akkor szinte biztos, hogy további lakossági energiaár-emelések lesznek".

Csaba László sem finomkodott a HVG-nek adott július 20-i interjúban. A közgazdász azt mondta, hogy „az őszi-téli számlák kézhezvétele sokkterápiával fog fölérni". Szerinte „a hatás pusztító lesz, különösen a középrétegre, akik a kutatások szerint nagy arányban szavaztak a Fideszre."

Hiába reménykedett az emberek elszegényedésében a baloldalt támogató Csaba László, ezt a jóslatát sem igazolta az idő. A gazdaság nem omlott össze, ahogy a rezsiszámlák sem okoztak „pusztítást". Ma már ismertek a hivatalos adatok is. Az MVM Next december 30-án közölte: csak kevesen lépték túl a lakossági fogyasztók közül a rezsicsökkentett keretet.

Az augusztustól november végéig kibocsátott áramszámlák 66 százaléka és a gázszámlák 78 százaléka nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát.

Azokat sem rendítette meg a piaci ár fizetése, akik kicsúsztak a kedvezményes sávból. Az a mindössze 4,5 százaléknyi áramfogyasztó, akiknél a legkisebb túllépés jelentkezett, csak 1–5 százalékban használt rezsicsökkentett sáv feletti mennyiséget.

Bokros Lajos közgazdász, az embereket megnyomorító Bokros-csomag névadója és büszke kitalálója is messze ment a nyilatkozatával. Augusztus 10-én az ATV műsorában a 2008-as állapotokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A riporter kérdésére reménykedve azt mondta, hogy „természetesen ma is fenyeget az államcsőd, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat".

Bokros Lajos az államcsőd emlegetésével nagy port vert fel, sorra idézte a sajtó a mondatait. A valóság azonban egyáltalán nem igazolta az erős állításokat,

Magyarország pénzügyi finanszírozása nem került veszélybe, ehhez pedig uniós forrásokra sem volt szükség.

Az állampapírokra jelentős a kereslet, a 2022-es költségvetési hiánycélt sikerült elérni, míg az államadósság a vártnál sokkal jobban csökkent.

Róna Péter március 4-én azt állította, hogy „a magyar külpolitika romokban hever", ide pedig „EU-s pénzek, amíg Orbán kormányon van, nem fognak jönni". Hozzátette: napirendre sem fogják tűzni a megállapodást a helyreállítási alap forrásairól.

Ezt nem gondolom, hanem tudom

- mondta.

Róna Péternek nem lett igaza,

Magyarország ugyanis a múlt év végéig minden olyan megállapodást aláírt az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi a hozzáférést az európai uniós pénzekhez.

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke a Szabad Európa portálon szeptember 26-án megjelent interjúban a következőket nyilatkozta: „Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek. Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait."

Ezzel szemben kiderült, hogy tavaly átlagosan mindössze 238 168 főt ért el a regisztrált munkanélküliek száma, ami történelmi siker, ugyanis soha nem volt még ennyire alacsony az álláskeresők száma, miközben 2010-ben még közel hatszázezren kerestek munkát.

Hat hónapja 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon, míg a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az európai uniós tagállamok sorában.

Egyre jobban egyensúlyban a költségvetés

Háború a szomszédunkban, az EU gazdaságára sokkolóan ható uniós szankciók és nemzetközi energiaválság – leginkább ezek a tényezők határozzák meg jelenleg a magyar gazdaságot körülvevő környezetet. Arról nem is beszélve, hogy nemrégiben hagytuk csak magunk mögött a koronavírust. Ilyen viszonyok között mindenképpen figyelemreméltó, hogy a magyar költségvetés hiánya csökken. A pandémia ez ügyben fontos, a járvány negatív hatásai elleni küzdelemben ugyanis megemelkedett a hiány: 2021-ben 7,1 százalék volt a deficit, azóta viszont egyre ereszkedik. A tavalyi 4,9 százalékos hiány után idén – a tervek szerint – mindössze 3,9 százalék lehet a mérték.

Az idei hiányterv kapcsán érdemes megjegyezni, hogy

2023-ban – várhatóan – közel 3400 milliárd forintot költ az állam a családokra, majdnem 1400 milliárdot honvédelemre, 2800 milliárdot az oktatásra és szinte forintra ugyanennyit az egészségügyre.

A hiányhoz hasonlóan az államadósság is csökken: 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, ami tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig hetven százalék alá (69,7 százalék) eshet. Csak emlékeztetőül: 2010 második negyedévében, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás időszakának végén Magyarország államadóssága a GDP 83,6 százaléka volt.

1,5 százalékos növekedéssel számol a rezsivédelem költségvetése

A kormány az előbb bemutatott számok mentén építette fel a 2023-as rezsivédelmi költségvetést is. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte:

ennek összege a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő.

Az intézkedések ellenére is jelentősen csökken a hiány mértéke 2022-höz képest: a különleges gázkészletvásárlás nélkül számított 4,9-ről a GDP 3,9 százalékára. Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy a benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolnak, a GDP-arányos államadósságot pedig 73,5-ről 69,7 százalékra javítanák az év végére. A kormány arra számít, hogy

a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet,

továbbá az is cél, hogy az infláció mértékét az év végére egy számjegyűre szorítsák.

Csúcson a magyar tartalék

A jelenlegi globális helyzetben kulcsfontosságú, hogy a kormány képes legyen garantálni a magyar gazdaság iránti piaci bizalmat, ezzel pedig az ország finanszírozását. Ezt annak idején a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült, a mostani kabinetnek viszont láthatóan igen. De nézzük itt is a részleteket!

Decemberben és januárban az adósságkezelő összesen 4,25 milliárd dollárt, átszámolva majdnem 1600 milliárd forintot vont be a finanszírozásba. A kibocsátott magyar devizakötvények iránt háromszoros volt a kereslet. Ezzel együtt január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót.

Az összeg felfoghatatlanul nagy, jelentőségéről az mutatja a legtöbbet, ha rögzítjük: hazánk még soha nem rendelkezett ilyen magas devizatartalékkal. Ma nagyobb a tartalékunk, mint amikor 2008 végén arra kényszerült az ország, hogy – a dollárbaloldal elhibázott válságkezelése miatt – a Nemzetközi Valutaalaptól 12,3 milliárd eurós és az Európai Uniótól 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt vegyen fel.

Szja-kedvezmény a 30 év alatti anyáknak

A baloldali teljesen elhibázott jóslatokkal szemben 2023-ban tovább bővültek a családtámogatások is. Immár adómentesség illeti meg azokat a nőket, akik 30 éves koruk előtt gyermeket vállalnak. A karácsony előtt bejelentett intézkedés lényegében egy korábbi kedvezményes szabály kiterjesztése: 2022 januárjában lépett életbe az a rendelkezés, amely az átlagkeresetig szja-mentessé tette a 25 évnél fiatalabbak keresetét. Ezt a lehetőséget bővítette ki a mostani változtatás. Idén a kedvezményes szabály havonta akár 75 ezer forintot kínál, ami arra sarkallhatja a fiatal anyákat, hogy mielőbb térjenek vissza a munka világába. Az utóbbi fejlemény pedig tovább javítaná az idei gazdasági kilátásokat.