Korrupciós botrány Karácsony Gergely városházáján: a rendőrség meggyanúsította az egyik főszervezőt

A fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott, a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot is meggyanúsította a rendőrség tavaly a Városháza-ügyben – értesült az Origo. Úgy tudjuk, testvére, Berki József is a gyanúsítottak között van. Utóbbiról érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Az ügyben indult nyomozás továbbra is nagy erőkkel zajlik.

Az Origo információi szerint

fontos baloldali közéleti szereplőket gyanúsított meg a Városháza-botrányban tavaly novemberben a rendőrség.

A Városháza-ügy azt követően robbant ki, hogy Anonymus 2021 őszén több olyan hanganyagot is nyilvánosságra hozott, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket -többmilliárdos kenőpénzért cserébe - titokban el akarták adni.

Az ingatlan megvétele ügyében nem csupán orosz, hanem olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva

egy jól behatárolható kör „jutalékos" rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig korrupciós pénzek kerültek.

A történtek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást indított, majd tavaly ősszel már befolyással üzérkedés gyanúja miatt három embert ki is hallgattak a rendőrök. Az eljárás ezzel messze nem ért véget, a rendőrök tovább folytatják a nyomozást.

Karácsony Gergely, Kiss Ambrus

Úgy tudjuk, hogy a meggyanúsított személyek egyike az a Berki Zsolt, akit nyugodtan nevezhetünk a korrupciós botrány kulcsfigurájának. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több Magyarországon ismert üzleti kört megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.

Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy ez éppen akkor volt, amikor Kiss Péter titkárságát Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes vezette.

A Berki család baloldali beágyazottsága tehát megkérdőjelezhetetlen.

A büntetőeljárás adatai szerint a Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél azt is bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.

Bajnai Gordon és Gansperger Gyula Forrás: Anonymus

A nyomozók munkáját nyilvánvalóan az is megkönnyítette, hogy Berki Zsolt szerepel az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa", Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.

A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa" is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe.

Legalább két probléma van, menedzsment szempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen

– fogalmazott Bajnai, ismertetve:

amint híre megy egy ilyen dolognak, [...] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák.

Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.

„Ez a realitás, ez így működik" – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten" győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.

Ahogy arra fentebb is utaltunk, az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi

befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot" emlegetett a Városháza eladása kapcsán.

Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá, továbbá a vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek. A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják azonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos" rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék", azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.

Karácsony Gergely magyarázkodik a Városháza-ügyben

Az ügyben egy fontos koronatanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát.

Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról.

Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék" pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt.

Azt állította, Berki Zsolt neki azt mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék" is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire" változott, utóbbi, vagyis a „jutalék" mértéke viszont maradt tíz százalék.