Bite Zsolt ügyéről egyre megdöbbentőbb részletek látnak napvilágot. A felháborodás egyöntetű, de mit tehetnek a hatóságok, egyáltalán mely hatóságok lehetnek illetékesek az ügyben?
Egy esetleges büntetőeljárásban az oktatási hatóság, illetve folyamatban levő ügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, később a bíróság kaphat szerepet.
Milyen bűncselekményt valósíthatott meg a tanár, és annak milyen büntetési tételei állhatnak fenn? Hogyan büntethető?
A hatályos büntetőjogi kódex alapján
az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ilyenkor azt kell bizonyítani, hogy az alá-fölérendeltségi viszonyrendszerben a hatalmi pozícióban levő személy – tanár, gondozó, gyám stb. – visszaélt-e a helyzetével, és ezt kihasználva létesített-e szexuális kapcsolatot. Itt azonban megjegyzendő, hogy messze nem csupán a közösülést rendeli büntetni a törvény.
Indulhat büntetőeljárás Bite Zsolt ellen?
Az ilyen eljárás a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló folyamatot jelenti, és a büntetőjog szabályai ehhez kapcsolódóan – elsődlegesen – meghatározzák azt, hogy mely cselekmény tekinthető bűncselekménynek. Büntetőeljárás tehát a bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén indulhat. Az ügy ugyanakkor rávilágít arra, hogy milyen komoly tétje is van annak, hogy a magyar gyermekvédelmi törvényt, vagyis annak létjogosultságát elszántan védeni kell, és nemcsak az uniós intézmények nyomásával szemben.
A büntetőjogi felelősség megállapításához a bíróságnak két elemet kell vizsgálnia és az eset konkrétumaival összefüggésben értékelnie: a gyermekkel szemben mennyiben állt fenn hatalmi vagy egyéb befolyási helyzet, illetve megvalósult-e az ezzel való visszaélés.
Az iskola kérte tőle a videók eltávolítását, amit ő megtagadott, mondván ez sértené a szólás- és önkifejezési szabadságát. Ez valóban így van? Megtehette Bite Zsolt, hogy nem távolította el a káros, korhatáros tartalmakat?
Általánosságban elmondható, hogy aki valóban ilyet tesz, az a közerkölccsel, a társadalomban általánosan elfogadott viselkedési normákkal és a pedagógiai etikával sem összeegyeztethető. Az iskola vezetőségének kérése ilyen eseteknél teljesen indokolt, és a gyermekek védelme érdekében arányosnak tűnik. Ilyen eseteknél az is elmondható, hogy
a tanári, közalkalmazotti jogviszonnyal többnyire nem fér össze az ilyen magatartás, és általában – erre vonatkozóan – a munkaszerződések is tartalmaznak rendelkezéseket.
Amennyiben mégis megtörténik egy ilyen eset, akkor az az általános erkölcsi normákon, büntetőjogi aspektusokon túl
a munkajogi kötelezettségszegés problémáját is felvetheti.
Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódex 36. pontja rögzíti, hogy
a pedagógus növendékeivel, tanítványaival való kapcsolatait a mindenkori szerephatárokon belül alakítsa ki.
Mi most az ügy hatására a társadalom elvárása, illetve volt már hasonló horderejű, ekkora sajtó- és közvéleményre számot tartó ügy Magyarországon?
A kiskorúakkal szembeni visszaélésekhez kapcsolódó ügyekkel összefüggésben is az látszik, hogy
a társadalom túlnyomó többsége mélységesen elítéli, és a közvélemény egy része akár aktívan fel is emeli a hangját az efféle deviáns, közerkölcsöt sértő cselekményekkel szemben.
Egyértelmű a társadalmi elvárás arra, hogy az állam határozottan és szigorúan lépjen fel minden ilyen esetben, és védje meg egyik legfontosabb közös erőforrásunkat, a fiatalok testi és lelki egészségét.