Több ismert baloldali kötődésű céghez jutott jelentős összeg a guruló dollárokból, vagyis az ellenzék 2022-es választási kampányának külföldi finanszírozásából, ami mindent egybevetve, több mint 4 milliárd forintot tett ki.
A Nemzeti Információs Központ (NIK) nyilvánosságra került részjelentéseiből már kiderült, hogy direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő – a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), az Oraculum 2020 Kft. és a DatAdat-cégcsoport – szerződéses megbízásai között.
A titkosszolgálati elemző munka azt is megállapította, hogy az Action for Democracy (AD) által folyósított összegek végfelhasználói olyan cégek voltak, amelyek elsősorban politikai elemzéssel és/vagy marketingtevékenységgel foglalkoznak. Közülük most a Publicus Kft. tevékenységét nézzük meg. A Publicus Intézet 2006 óta végez döntés-előkészítő kutatásokat és elemzéseket vállalatoknak, közszolgáltatóknak, önkormányzatoknak és kormányzati szerveknek. „Fontosnak tartjuk, hogy a kutatás sosem válhat rutinná abban az értelemben, hogy veszítsen a minden egyes megrendelő igényeinek megfelelő, egyénre szabott jellegén” – olvasható a Publicus honlapján. Az Intézet élén Pulai András áll, de elemzőként a Független Diákparlament korábbi szóvivője, Kálló Dániel is alkalmazottként jelenik meg. A Publicus rendszeresen végez közvélemény-kutatásokat baloldali önkormányzatoknak, így például 40 millió forintot fizetett nekik a zuglói önkormányzat, például hangulatjelentések készítéséért.
Az intézet rendszeresen együttműködik a Népszavával is, és
Pulai András több szállal kötődik a DatAdathoz, pontosabban egyik tulajdonosához, Dessewffy Tiborhoz.
Pulai 2008-ban a Dessewffy érdekeltségébe tartozó Demos Kft.-nél dolgozott kutatóként, miközben már a Publicust vezette. Ebben az évben a Demos Kft. 25 millió, a Publicus Kft. pedig 20 millió forintos megrendelést kapott a Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalától.
A Publicus 2017 óta folyamatosan tudja növelni a nettó árbevételét és 2021-ben rekordbevételt jelentő 199,2 millió forintot értek el. Ez majdnem duplája volt a 2020-as 101 milliós bevételnek. A Publicus-oldalán található információk szerint a kutatóintézet partnerei között található a Róna Dánielhez köthető 21 Kutatóközpont, a Soros György által is támogatott ActionAid adománygyűjtő szervezet, a BKK Zrt., Budapest Főváros Önkormányzata, az Európai Parlament, a Friedrich Ebert Stiftung, Kazincbarcika Város Polgármesteri Hivatala, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökopolisz Alapítvány, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és még sokan mások. A választási kampány során a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció 1,2 millió forintos megbízást kötött a Publicus Intézettel.
Nem meglepő, hogy a Városháza uraival is szoros kapcsolatban állnak Pulaiék. A Publicus 2019 óta 2,7 millió forintot költött olyan hirdetésekre, amelyekben Karácsony Gergely és a fővárosi vezetéssel kapcsolatos kérdések jelennek meg. A Fővárosi Önkormányzat honlapján elérhető szerződések szerint eddig közel 20 millió forint értékben kapott megrendeléseket a Publicus Karácsony Gergelyéktől.
Mindezek azért fontos információk, mert a már idézett nemzetbiztonsági jelentés megerősíti, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek – köztük a Publicus Kft. - megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták – olvasható a jelentésben.
A jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a NAV hatáskörébe tartozik, ezért számukra a NIK átadta a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.
Amint arról már beszámoltunk, az ÁSZ kérdésünkre közölte, hogy a jelentés alapján felmerülhet a kétség, hogy az együttműködő baloldali pártok kampányköltései az elszámolásban nem jelennek meg teljes körűen. A folyamatban lévő ellenőrzés keretében ezért az ÁSZ megkeresi az érintett magáncégeket.
A dollárbaloldal megbízható elemzőjének számító Pulai András és cége az elmúlt években hamis felméréseivel is felhívta magára a figyelmet. A 2018-as országgyűlési választások előtt év elején a Vasárnapi Híreknek arról beszélt a Publicus ügyvezető igazgatója, hogy a teljes népesség körében 27 százalékos a Fidesz-KDNP népszerűsége, ez mintegy 2,2 millió ember. Pulai szerint ezzel el is érte a növekedési plafonját a kormányzó pártszövetség. A valóságban, mint ismert, végül 2018. április 6-án 2 607 990 belföldi választópolgár, vagyis a teljes népesség 33 százaléka voksolt a kormánypártokra.
Az idei választás előtt pedig a Népszavának azt "mérte", hogy a Fidesz és az egyesült baloldal is 47-47 százalékon áll, sőt, hozzátette, hogy az "olló folyamatosan zárul", vagyis azt sejttette, hogy az ellenzék fog nyerni. Mint ismert, a Fidesz 20 százalékkal kapott több szavazatot.
Pulai András a valósággal semmilyen kapcsolatban nem lévő felmérésein túl közéleti kérdésekben is botrányos megnyilvánulásokra ragadtatja magát. Az egyik ilyen eset 2021 augusztusában történt, amikor a balliberális kötődésű elemzőközpont vezetője a Hír TV Plusz-mínusz című műsorában azt mondta, a pedofília betegség, így együtt lehet érezni az abban szenvedőkkel. „Egyrészt bűncselekmény, másrészt a tudomány mai állása szerint betegség. A kettő együtt alkalmas arra, hogy valaki tényalapú vagy művészszerű alkotásban mutassa be azt a szenvedést, amit sok pedofil beteg is átél” – mondta Pulai. A műsorban egyébként arra reagált, hogy az egyik streamingszolgáltató egy olyan filmet tűzött műsorára, amely nyíltan a pedofília iránt érzékenyít.
Később, 2022. január 17-én Pulai a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán azt vetette fel, hogy ezzel az erővel akár tarthatnánk referendumot arról is, hogy 1956 forradalom volt-e, vagy esetleg „ellenforradalom”.
A baloldal kedvenc elemzőjének egyébként az iskolai végzettsége is homályos, vélhetően van valamiféle felsőfokú diplomája, az azonban nem derül ki az interneten fellelhető adatokból, hogy ez pontosan milyen végzettség. Sokatmondó, hogy saját bemutatkozásaiban sem teszi ezt világossá. Mindez a kutatói-politikatudományi területen egyedülálló, hiszen politikai oldalaktól függetlenül minden releváns, a médiában megszólaló szereplő – valamilyen formában – fel szokta tüntetni, hogy milyen intézményben, mikor és milyen szakon szerzett végzettséget. Pulai azonban ezt sem Linkedin-oldalán, sem cége honlapján nem részletezi a szakmában megszokott módon. Ráadásul abból, hogy valaki „Európa-tanulmányokat és nemzetközi kapcsolatokat tanult” több különböző intézményben, nem következik, hogy akár politológusnak, akár szociológusnak nevezheti magát. Ehhez nyilvánvalóan szakirányú végzettség lenne szükséges.