Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lehet párhuzamokat keresni a mostani ukrajnai háborús helyzet és az első világháború előtti állapotok között, de nem minden párhuzamos – mondta Szakály Sándor az Origónak. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az I. világháború előtt valóban komoly szerepet játszott a két hatalmi tömb és a Balkán-háborúk a későbbi világégésben, de mindezek mellett még volt egy másik fontos ok is. Mégpedig, hogy az Osztrák-Magyar-Monarchia trónörökösét és feleségét meggyilkolták.
Az akkori nagyhatalom eleinte békés eszközökkel próbálta rendezni a kialakult helyzetet, de a szerb állam elutasította, hogy monarchia nyomozóhatóságai Szerbia területén folytassanak nyomozást. Ez az elutasítás meghatározta a következő lépéseket.
A Német Császárság támogatta az Osztrák-Magyar Monarchia vezetőinek elképzeléseit, és ígéretet tett arra, hogy "kezelik" az Orosz Birodalmat, ha mégis háború lenne. Többen úgy vélték, hogy a Monarchiát nem fogja megtámadni - a vele egyébként szövetséges - Románia, amelynek kiszámíthatatlansága erősen nyugtalanította a magyar miniszterelnököt, Tisza Istvánt – tette hozzá a történész.
Nagyon nehéz azt mondani, hogy egy-egy rosszul meghozott döntés nem változtatja meg a pillanatnyi helyzetet. A korábbi és a mostani párhuzamok esetében azon kell elgondolkozni, hogy valóban van-e értelme egy olyan konfliktusnak, amit mindkét fél megszenved.
Meg kellene próbálni békés úton rendezni ezt a helyzetet, hiszen minden oldalnak lehet - és bizonyára van is - igazsága.
Szakály Sándor példaként hozta fel a második világháború kezdetét is, amikor Németország tett egy ajánlatot a lengyeleknek, amit az utóbbiak elutasítottak, majd pedig a fegyveres támadást követően Szlovákia és a Szovjetunió is a németek oldalára állt azzal, hogy támadást indított Lengyelország ellen. Ha akkor a lengyelek elfogadták volna a német ajánlatot, akkor talán nem tör ki a háború, vagy talán csak később, más körülmények között.
Szakály Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a NATO beavatkozik a mostani konfliktusba, akkor az szembemegy a NATO alapító dokumentumával, mivel az utóbbi azt rögzíti, hogy ez egy védelmi szövetség. A kérdés, hogy Oroszország melyik NATO tagországot támadta meg, de egyelőre Ukrajna nem tagja a szervezetnek. Jelenleg tehát ami zajlik, az nem egyezik a saját elveivel – fogalmazott a történész.
Persze más lenne a helyzet, ha Oroszország egy NATO-tagországot támadt volna meg, mert akkor a NATO más tagállaminak fegyveres segítséget kellene nyújtania a megtámadottnak.
A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár vezetője szerint anno Szerbia álláspontja - és természetesen a trónörökös házaspár meggyilkolása - ürügyet szolgáltatott arra, hogy a két egymással szemben álló tömb leszámoljon egymással.
Ukrajna azonban nem lehetne ürügy arra, hogy egy világháború kirobbanjon, mert itt nem két katonai tömb közötti fegyveres leszámolásról van szó.
Nyilvánvalóan érdekszférák összeütközésének vagyunk a szemtanúi. Míg egykoron Szerbiát támogatandó Oroszország egyértelműen mozgósított, és a két szövetségi rendszer államai sorra-rendre mozgósítottak, majd üzentek hadat egymásnak. Természetesen akkor is voltak olyan államok, mint, Románia és Olaszország, amelyek nem léptek be a háborúba annak kezdetekor, de később az antant által beígért területekért szembefordultak korábbi szövetségeseikkel.
Szakály Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy most nem lát államférfiakat a nemzetközi politika porondján.
Éppen ezért fel kell ismerni, hogy a mostani helyzetben, ha valaki vesztesként érzi magát, akkor tömegpusztító fegyverek alkalmazásához nyúlhat.
Mindenki ismeri Dugovics Titusz legendás - a történet valóságtól távol álló, de szép - történetét, aki magával rántotta a halálba a török harcost is. Ezt a helyzetet kéne felismerni és minden erővel elkerülni. A történész úgy véli, az elhúzódó válság arra ösztönzi az embereket, hogy jobb lenne befejezni ezt az öldöklést. Meg kellene találni azt a megoldást, ami mindkét fél számára elfogadható.
Elképzelhető, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot? Elképzelhető, hogy Ukrajna területekről mondjon le? Mindennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy Koszovó is végül elszakadt Szerbiától, és ezt azok a politikusok is elfogadták, akik korábban teljesen más állásponton voltak – tette hozzá. Persze én nem mondhatom senkinek, hogy milyen területről mondjon le bármelyik fél is. Közelebb vihetne a megoldáshoz, ha az egyes országok vezetőinek a személye vagy legalább a szemlélete megváltozna, de ez nem rajtam, nem rajtunk múlik.
Értelemszerűen, ha az Amerikai Egyesült Államok, amely mindig a saját érdekét követi - és követte egykoron is - úgy véli, hogy az az érdeke, hogy kilépjen a jelen háborús helyzetből és felhagyjon Ukrajna támogatásával, akkor Irakhoz és Afganisztánhoz hasonlóan ezt meg is fogja lépni
– zárta szavait Szakály.
