RTL Klub, Telex, 444 és társaik: politikai megrendeléseket kapnak külföldről a baloldali magyar médiumok

Az Alapjogokért Központ Igazságháborúk című konferenciáján felszólalt Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, aki ismertette az intézet legújabb kutatását, amely a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. Ebben világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről - írja a Pesti Srácok.

A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Az igazgató elmondta: a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik az adott médiumokhoz.

A XXI. Század Intézet a Magyarországon működő és itt bejegyzett kormánykritikus médiatermékek közül – kizárólag nyílt forrásokon alapulva – megvizsgáltak esetében arra a következtetésre jutott, hogy az online tartalomszolgáltatók (444, Partizán, Telex), a külföldi tulajdonban vagy finanszírozásban lévő médiumok (Szabad Európa, RTL) és a magukra tényfeltáróként-tényellenőrként tekintők (Átlátszó, Direkt36, K-Monitor, Lakmusz) egyaránt külföldi forrásokat kapnak, összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban.

A forrásokat küldők között szerepelnek államok külügyminisztériumai és nagykövetségei (Amerikai Egyesült Államok, Hollandia), valamint külföldi pártalapítványok, mint a német zöldek Heinrich-Böll-Stiftungja, illetve kormányügynökségek (National Endowment for Democracy, United States Agency for Global Media). Jelentős pénzt áramoltatnak a magyarországi ellenzéki médiumoknak egyes alapítványok, különösen a Fritt Ord Foundations, a German Marshall Fund of the United States, a Soros-féle Open Society Foundations, a Robert-Bosch-Stiftung, a Rockefeller Brothers Fund és a Sigrid Rausching Trust.

A külföldi donorok között egyaránt találunk nonprofit alapokat és támogatáskezelőket (Civitates, Foundation for Democracy and Pluralism, Network of European Foundations, Norvég Civil Támogatási Alap) és a nagyvállalati szektor szereplőit (Bertelsmann, Creditexpress, Google). Az Európai Unió szervei, pályázatai szintén a finanszírozói oldalt erősítik, akárcsak a médiával is foglalkozó nemkormányzati szervezetek (Organised Crime and Corruption Reporting Project, Visegrad Fund, Zinc Network).

Mindez azt mutatja, hogy a külföldről finanszírozott média mögött állami és nemkormányzati, nonprofit és gazdasági szereplők egyaránt felsorakoznak.

444

A 444.hu kiadója a Magyar Jeti Zrt., vezérigazgatója Kardos Gábor, a portál főszerkesztője Uj Péter. A cég bejegyzéséről a portál 2013 áprilisában számolt be. 2014 februárjában külön applikációt fejlesztettek a közelgő választásokhoz kapcsolódóan, mégpedig a Soros György érdekkörébe tartozó Open Society Institute 50 ezer dolláros (kb. 17,5 millió Ft) támogatásával. 2014 májusában pedig közölték, hogy 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap, amely az üzleti együttműködések révén Soros Györggyel is kapcsolatban álló Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik.

A 444 impresszuma szerint videós tartalmaik előállításához 2018 óta az Oak Foundation, 2019 óta pedig a német zöldek Heinrich Böllről elnevezett pártalapítványának támogatása is hozzájárul, sőt utóbbi 2020 óta a jogállammal foglalkozó tartalmak készítését is támogatja.

A 444 KÖRÜL MÁR ALAPÍTÁSA UTÁN KÖZVETLENÜL MEGJELENT A NEMZETKÖZI ALAPÍTVÁNYOK ÉS BEFEKTETÉSI ALAPOK TULAJDONRÉSZESEDÉSE ÉS TÁMOGATÁSA ÁLTAL KÖZVETÍTETT KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉG, AMELY AZÓTA EGYRE CSAK NÖVEKEDETT.

A Partizán közösségimédia-hálózatának fenntartója a Partizán Rendszer-kritikus Tartalomelőállításért Alapítvány, amely 2020 novemberében jött létre. A Partizán-projekt zászlóshajójának az azonos nevű YouTube-csatorna tekinthető, emellett tartalmaik több más közösségi felületen, sőt offline is elérhetők. Alapítója és főszerkesztője Gulyás Márton, aki korábban a Közös Ország Mozgalom és az amögött álló Közös Ország Alapítvány egyik alapítója volt. Támogatását tekintve a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány a Partizán hivatalos Facebook-oldalán 2021 végén közölte, hogy

a German Marshall Fund [of the United States] meghívásos pályázatán 15 000 USD díjazásban részesültünk”, valamint a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 000 EUR díjazásban.

Az alapító-főszerkesztő által 2021–22-ben közöltek értelmében a jövőben a külföldi intézményektől érkező támogatások arányának növekedése várható a Partizán esetében, amely tevékenységét vállaltan ilyen finanszírozásra is építi.

Telex

A Telexet alapításakor kiadó Van Másik Kft.-t 2020. július 31-én alapította Kárpáti Márton, az Index korábbi főszerkesztő-helyettese, ugyanazon év szeptember 4-én jelentették be adománygyűjtésüket és október másodikán indították el a hírportált. 2021 első felében „Munk Veronika és Dull Szabolcs, a Telex két főszerkesztője, illetve Kárpáti Márton, a Telex kiadójának vezetője létrehozta a Ne Hallgassunk Nonprofit Kft.-t. Ez a cég kapott 200 ezer eurót, azaz nem kevesebb, mint 74 millió forintnak megfelelő összeget a cseh Economia kiadóvállalat alapítványától”.

Az Economia még 2020. szeptember 21-én jelezte, hogy ennyi adománnyal támogatná a Telexet, a pénz 2021. március 23-án érkezett meg.13 A Telex mellett létrehozott nonprofit kft. – amely a Telex gyakornoki programját is finanszírozta – mindössze egyszer szerepelt részletesebben a hírportál átláthatósági jelentésében. Eszerint 2021. február 5. és október 31. között a nonprofit kft. 236 730 euró (kb. 87.6 millió Ft), illetve közel 4,3 millió forint bevételre tett szert adományokból és pályázatokból, a forinttámogatás azonban teljes mértékben az amerikai nagykövetség small grants pályázatából származott.

2022 végén létrehozták a Ne Hallgassunk Non profit Kft. által működtetett Telex Akadémia nevű oktatóközpontot, amelyet az amerikai külügyminisztérium alatt működő Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor nevű ügynökség támogat, két évre 740 740 dollárral, vagyis közel 260 millió forinttal.

A Telex nehezen követhető finanszírozási modelljéből és az azt úgy-ahogy dokumentáló átláthatósági jelentéseiből az derül ki, hogy miközben a honlap napi működését jórészt a kisebb adományok és egyéb bevételek fedezik, oktatási és társadalmi programjaikat szinte teljes egészében nagyságrendileg komolyabb külföldi forrásokból finanszírozzák.

RTL Magyarország

Az egyik legnézettebb kereskedelmi csatornát a Magyarországon bejegyzett Magyar RTL Televízió Zrt. üzemelteti, a luxemburgi székhelyű RTL Group konszern részeként a németországi Bertelsmann-csoport leányvállalata. Az RTL-csoport legfőbb részvényese 76,28 százalékban a Bertelsmann-csoport, a részvények fennmaradó részét nyilvánosan jegyzik a frankfurti és luxemburgi értéktőzsdéken. A vállalat nyeresége 2021-ben 13 millió euró (hozzávetőleg 5 milliárd forint) volt. Az utolsó elérhető pénzügyi beszámoló szerint 2022 januárja és júniusa között az RTL Magyarország 54 millió eurós (több mint 20 milliárd forint) bevételt könyvelhetett el, ami megegyezik a 2021-es első félév mérlegével.

Az RTL Magyarország 2021 decemberében belépett a hírportálok piacára, ami kapcsán kiemelendő, hogy az RTL.hu főszerkesztője mellett a három felelős szerkesztő is baloldali-liberális sajtóorgánumoktól érkezett. Noha az RTL Magyarország piaci alapon stabilan megáll a saját lábán, mégsem lehet függetleníti az anyavállalattól, a Bertelsmann-csoporttól, mely konglomerátum Európa legnagyobb médiabirodalmát igazgatja, több mint százezer személyt alkalmazva.

A német konzorcium befolyása az Európai Unióban is megkerülhetetlen: a médiabirodalom a Bertelsmann Alapítványon keresztül egész hálózatot épített ki tisztviselőkön és politikusokon keresztül az uniós intézményekben. A korábbi uniós ciklus bizottsági elnöke, a luxemburgi
Jean-Claude Juncker maga is baráti kapcsolatokat ápolt az óriásvállalattal. Magyarországon Bajnai Gordon neve említhető meg a konglomerátum kapcsolati hálójában, akinek Haza és Haladás Alapítványát 2012-ben a Bertelsmann Alapítvány támogatta, de a volt miniszterelnök mutatta be 2018-ban a nemzetek feletti Európáról szóló és a korlátlan bevándorlást támogató New Pact for Europe nevű tervezetet is, amelyet a konzorcium a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványokkal (Open Society Foundations) együtt finanszírozott.

Mindezekből látható, hogy az RTL Magyarország a magyarországi fogaskereke annak a Bertelsmann-csoport kezében összpontosuló médiabirodalomnak, amely pénzügyi hatalmánál és személyi összefonódásainál fogva megkerülhetetlen befolyással rendelkezik az Európai Unióban.

A hálózat olyan témák napirenden tartásával befolyásolja médiáján keresztül a magyar belviszonyokat, mint az illegális migráció és a nyitott határok támogatása, az LMBTQ-lobbi pártolása, vagy a nemzetek feletti Európa népszerűsítése.

Átlátszó

Az Átlátszó portáljának fenntartója a 2011-ben alapított Átlátszó Nonprofit Kft., négy tulajdonosa Bodoky Tamás, Maróy Ákos, Sepsi Tibor és Gáli Csaba. Az elérhető legutóbbi, a 2021-es esztendőről szóló pénzügyi beszámolója szerint „az intézményi támogatás három forrásból származott". A legnagyobb támogatást az Átlátszónet Alapítvány (35 millió forint) adta. A Sigrid Rausing Trust 2020-as és 2021-es támogatásából összesen 30,2 millió forintot használt fel a Kft., valamint az Open Society Institute 2020-as támogatásából 2021-ben felhasznált maradvány 17 millió forint volt.” Kiderül a továbbiakban, hogy az Átlátszó a 2021-es évre a Soros-alapítvány (név szerint a Foundation Open Society Institute) Független Újságírás Programjának keretében 13 millió forintot kapott.

Az önként közölt adatokból könnyen kiolvasható, hogy az Átlátszó misszióját, amely „a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok hozzáférhetővé tételét szolgálja”, az elmúlt bő félévtizedben közel felerészt külföldről érkező források finanszírozták, amelyet holtversenyben a globális Soros-alapítvány és a nemzetközi nem-kormányzati donorhálózat küldött.

Mennyire objektív valójában a független-objektív sajtó?

A külföldről finanszírozott magyarországi sajtótermékek részéről gyakran elhangzó érv, hogy ők maguk nem politikai szereplők és munkatársaik sem kormányellenes politikai aktivisták, hanem csupán kormánykritikus újságírók, akiknek célkitűzése kizárólag a kormányzat objektív ellenőrzése és minden létező politikai szempont tárgyilagos bemutatása. Ennek az állításnak a valóságtartamát vizsgálta meg a XXI. Század Intézet egy kvantitatív médiakutatás keretében, melynek során a 444, az Átlátszó, a Direkt36, a Lakmusz, az RTL híroldala, a Szabad Európa és a Telex online felületein 2022 februárjában megjelenő, magyar politikai relevanciával bíró cikkek polaritását vizsgálta.

A polaritásvizsgálat során azt vizsgálták, hogy az adott cikk a magyar kormány szemszögéből vizsgálva pozitív, negatív vagy semleges polaritással rendelkezik-e. A vizsgált időszakban összesen 1139 darab magyar politikai relevanciával bíró cikk jelent meg a vizsgált tartalomgyártók felületein, amelyeknek 54,2 százaléka volt negatív, azaz előnytelen a magyar kormányra nézve, míg a pozitív, tehát a magyar kormányra nézve előnyös hírek aránya csupán 0,8 százalék volt.

Ez azt jelenti, hogy az ezekben a sajtótermékekben megjelent politikai hírek több mint fele a kormány társadalmi megítélését rombolta, miközben ezzel ellentétes hatást csupán a hírek kevesebb, mint egy százaléka válthatott ki az olvasóban. Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása.