Külföldi szélsőbaloldali verőembereket hozott Magyarországra a dollárbaloldal

Egyre szélsőségesebbé válik a nemzetközi és a hazai baloldal, már nem csak az ideológiát terjesztik agresszív eszközökkel, február közepén a magyar fővárosba importálták a fizikai erőszakot is. A magát Antifának nevező német eredetű nemzetközi szélsőbaloldali mozgalom aktivistái Budapesten tervszerű akciók során félholtra vertek magyar állampolgárokat. Cikksorozatunkban bemutatjuk a brutális eseménysor németországi visszhangját, az ottani szélsőbaloldali terroristák korábbi akcióit, illetve azt, hogy a német emberek méltatták a magyar hatóságok határozott fellépését a baloldali terroristákkal szemben.

A nemzetközi baloldal modern kori "felvilágosultjai" az úgynevezett woke-ideológia zászlóvivői szorosan együttműködnek a szélsőbaloldali hálózattal, amely a 20. század elejének kommunista hagyományait felidézve a mozgalom „ökleként" lép fel. Emlékezetes, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban és nyugat-európai nagyvárosokban a Black Lives Matter mozgalom nyílt utcai pogromjaiban is a fekete ruhás aktivisták vitték a vezető szerepet. Ők azok, akik hosszú évek óta rendszeresen szerveznek utcai provokációkat, keresik az erőszak alkalmazásának lehetőségét patrióta szervezetek, pártok megemlékezésein, vagy bármilyen más okból rendezett tüntetéseken, gyakran összecsapva a rendőrséggel. A szélsőbaloldali szervezet nem riad vissza professzionálisan megtervezett merényletektől sem, bűncselekményeket is elkövetnek céljaik érdekében. Az akcióik során gyakran fegyvereket is használnak, botokat, viperát, boxert, paprikaspray-t, valamint pajzsot és sisakot viselnek.

Magyarországon korábban csak elvétve bukkantak fel az agresszív szélsőbaloldali hálózat külföldi aktivistái, a hazai képviselőik – ahogy az eszmei vezetőik mondani szokták – nem igazán „akcióképesek".

Budapestre hozták a szélsőbaloldali erőszakot

Idén február közepén azonban átléptek egy fontos határvonalat, megtörtént a szélsőbaloldali erőszak importja. A február 11-i kitörés napi szélsőjobboldali megemlékezésre időzítve Budapesten több napon át szervezett és brutális támadásokat hajtottak végre magyar, illetve külföldi állampolgárok ellen.

A rendőrségi vizsgálatok eddig ismert eredményei és sajtóbeszámolók alapján legalább 15, zömmel külföldi – német, olasz és görög – szélsőbaloldali merénylők nyolc ártatlan járókelőt támadtak meg a főváros négy pontján, hátulról leütve, majd összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve.

Az áldozatokat találomra választották ki a ruházatuk alapján. Valamennyiüknek az volt a „bűnük", hogy terepmintás ruhát, fekete bakancsot és dzsekit viseltek, ám ők nem a február 11-i kitörés napi megemlékezés résztvevői voltak, ahogy azt támadóik feltételezték.

A szélsőbaloldali terrorista csoport egyik támadása Budapesten

A sajtóban nyilvánosságra került videókon a támadók mozdulataiból – a viperával főként fejre mért, erős ütésekből – látszott, hogy azt sem bánnák, ha áldozatuk belehalna a verésbe.

A rendőrök a támadók közül már a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek a nyomozók, és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk. Később elfogtak egy magyar nőt is a lakásán, aki a gyanú szerint szintén részt vett a támadásokban. D. Krisztinát később szabadlábra helyezték, ám az eljárásnak továbbra is gyanúsítottja. A nőről kiderült, hogy a Jámbor András vezette szélsőbaloldali Szikra Mozgalom tagja. A Párbeszéd politikusa ezt el is ismerte, de védelmébe vette a nőt, mert szerinte ártatlanul gyanúsította meg a rendőrség.

Jámborék erőszakra buzdítanak

Jámborékkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az 1945-ös budai kitörésre emlékezők elleni tüntetés – amin minden valószínűség szerint az erőszakos balosok néhány tagja is részt vett – egyik népszerűsítője és toborzója éppen a Szikra Mozgalom volt.

Jámbor András a parlamentben

A mozgalommal összefüggésben megjelentek olyan vélemények is, hogy a magyarországi szélsőbaloldal évek óta dolgozik azért, hogy hazánkban is „akcióképes" legyen a mozgalom, és a nyugati elvtársaik mintájára akár erőszakot is alkalmazzanak, ha a „stratégiai érdek" úgy kívánja. Ez a megfogalmazás konkrétan egy elemző írásban jelent meg a Jámbor András által alapított Mérce nevű portálon.

A lap az elmúlt években több olyan publicisztikának adott teret, amelyben a szerzők az erőszak alkalmazását lehetséges, sőt bizonyos helyzetekben kívánatos eszköznek nevezték. Továbbá már a februári budapesti lincselések után a Mérce egyik írásában méltatták az importált erőszakos ativistákat.

A magyarországi antifasiszta többséget és a gyönge csoportok antifasiszta akcióit külföldről támogatni kívánóknak köszönettel tartozunk, amiért a történelemhamisítás és a náci vonulások ellen fellépnek, jelenlétükkel erősítik, bátorítják magyarországi elvtársaikat.

Szászországba és Türingiába vezetnek a szálak

Azt egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a Szikra Mozgalomnak, vagy más magyarországi szélsőbaloldali csoportoknak milyen szerepük volt a Budapestre érkező elvtársaik terrorakcióiban, vagy azok előkészítésében, megszervezésében, de az tény, hogy a német aktivisták januárban „főpróbát" tartottak Erfurtban. A német Bild február 13-i beszámolója szerint a budapesti támadások a január 12-i, Türingia fővárosában történt merényletre emlékeztetnek. Ekkor több baloldali radikális támadt meg két neonácit a Pestalozzistrasse-n. Felfegyverkezve fejszével, blackjack-kel és paprika spray-vel rohanták le áldozataikat és célzottan a fejüket ütötték – mindkét német férfi súlyosan megsérült.

Az erfurti támadás egy szemtanú mobiltelefonos felvételén

A német sajtóban a napokban ismét terítékre került a budapesti szélsőbaloldali merényletek ügye, a legismertebb újságok és internetes portálok beszámoltak arról, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal munkatársai házkutatásokat tartottak Lipcsében és Jénában. A nyomozók négy nő és három férfi otthonát keresték fel, azzal vádolják őket, hogy megsebesítettek egy magyarországi neonáci megemlékezés feltételezett résztvevőit – írta a Die Welt március 15-én.

A Bild ugyanerről némileg részletesebb és erőteljesebb beszámolót közölt. Eszerint reggel 6 óra körül állig felfegyverzett elitrendőrök megrohamoztak több lakást Lipcsében (Szászország) és Jénában (Türingia). A műveleteket a Szászországi Állami Bűnügyi Rendőrség végezte a Drezdai Ügyészség irányításával. A rendőrségi szóvivő megerősítette a házkutatás tényét, de a gyanúsítottakat a razziák során nem találták meg. A Bild információi szerint a feltételezett támadók Clara Wittkugel (22 éves), Anna M. (26), Emilie D. (21), Moritz S. (21), Tobias E. (29) Németországból és Ilaria S. (38) Olaszországból. Közülük négyet letartóztattak: Tobias E.-t, Anna M.-t, Iliara S.-t és egy 42 éves magyart. A többieket még keresik.

Clara Wittkugel (jobbra) a körözési fotón.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén tudósított a razziáról, mint írták: három lipcsei és öt jénai lakásban tartottak házkutatást. Az ügyészség hét személyt gyanúsít azzal, hogy idén február 9. és 11. között

baloldali szélsőséges indíttatásból erőszakos támadást követtek el a jobboldali színtér feltételezett tagjai ellen Budapesten

A nyomozók szerint a gyanúsítottak négy, 20, illetve 22 éves nő, valamint három 21, 26 és 29 éves férfi, akiket súlyos testi sértéssel vádolnak. A cikk arról is beszámolt, hogy a házkutatások során a nyomozók közelebbről meg nem nevezett bizonyítékokat szereztek, amelyeket a magyar hatóságokkal együttműködve értékelnek ki.

Németországot átszövő erőszakos szélsőbaloldali hálózat

Raymond Walk, a CDU türingiai parlamenti képviselőcsoportjának belpolitikai szóvivője felszólította a szövetségi állam kormányát, hogy vizsgálja meg a két erfurti jobboldali szélsőséges elleni támadások lehetséges összefüggését. Mindkét embert egy azonos csoportból támadták meg a nyílt utcán januárban. A CDU politikusa ugyanakkor szorgalmazta a titkosszolgálati források és informátorok felhasználását a baloldali szélsőséges színtér feltérképezéséhez. Walk hangsúlyozta, hogy más szövetségi államokban végrehajtott hasonló intézkedések is igazolják, mennyire átszövi egész Németországot az erőszakos szélsőbaloldali hálózat.

A Junge Freiheit nevű portál is részletes beszámolt közölt a türingiai rendőrségi akcióról. Azt írták, hogy a gyanú szerint a keresett szélsőbaloldali aktivisták kapcsolatban állnak a februári budapesti merényletekkel

.Körülbelül 10-15 németországi baloldali szélsőséges támadt akkoriban járókelőkre, és legalább nyolc embert megsebesített, néhányat súlyosan. Nem sokkal a támadások után a nyomok egy baloldali szélsőséges sejtjre utaltak Erfurtban

– olvasható a portálon.

Az Ein Prozent (Egy Százalék) nevű blog méltatja hazánkat, mondván, hogy Magyarország gátat szab a baloldali szélsőségeseknek. Hangsúlyozták, hogy a budapesti erőszakos cselekmények után a helyi hatóságoknak sikerült letartóztatniuk néhány feltételezett elkövetőt. Majd arról írtak, hogy a nyomok a Hammerbande-hoz, és a jelenleg bíróság előtt álló Lina Engelhez vezetnek. A nevezett banda a legagresszívebb, kifejezetten merényletek elkövetésére szakosodott szélsőbaloldali egység. A Pleiteticker nevű portál szerint a budapesti akciókat elkövető csoport hazánkban jelenleg is letartóztatásban lévő vezetője, Tobias Edelhoff közvetlen összeköttetésben áll Lina Engellel, akit Drezdában bíróság elé állítottak több szélsőbaloldali támadásban való részvétel vádjával. Egy kulcstanú szerint Edelhoff is a Hammerbande belső köréhez tartozik.