Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Most éppen plakátkampánnyal avatkozik be a magyar belpolitikába Washington. Az ország több pontján elhelyezett óriáshirdetés a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából készült, és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége támogatta (a provokatív plakátkampányt a volt indexesek Telex nevű blogján lehet megnézni). Ez a fejlemény is beleillik abba a képbe, hogy Biden emberének, Pressmannak legfőbb célja, hogy folyamatosan ellenőrizze a több milliárd forintos kampánytámogatást kapó dollárbaloldalt, valamint megváltoztassa hazánk békepárti álláspontját.
Fontos tudni, hogy 2020 februárjában hozták létre a mostani plakátkampányt támogató Nyugati Pályán nevű Facebook- és Instagram-oldalt, amelyet a leírása szerint „az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség üzemeltet" – írta korábban a Magyar Nemzet.
A Nyugati Pályán oldalainak üzemeltetője a Splendidea Communications Kft., amelynek tulajdonosa a Splendidea Corportations Zrt.
A Splendidea-cégek korábbi tulajdonosai között találjuk Somogyi Zoltánt, a Political Capital alapítóját is.
További kapcsolatot jelent a Splendidea-hálózat és a Political Capital között Sz. Krisztián, aki mind a Splendidea Corportations Zrt.-ben, mind a Political Capital Kft.-ben tulajdonos volt egy időben.
A Nyugati Pályán Facebook-oldalnak 31 ezer követője van. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával a FLOW PR által üzemeltetett oldal célja, „hogy megszólítsa azokat, akiket érdekel Magyarország jelene és jövője".
A Facebook-hirdetéseket rögzítő Ad Library adatai szerint az oldal üzemeltetői 2019 óta 138 millió forintot költöttek, ezzel a tizenharmadik helyet foglalják el a legnagyobb magyar politikai-közéleti hirdetők listáján.
Nem meglepő, hogy a mostani plakátkampányról hosszas beszámolót közöltek a dollármédia hazai reprezentásai (telex, 444, hvg, 24, RTL).
Nem ez az első alkalom, hogy Pressman nyíltan beavatkozik a magyar belpolitikába. Még tavaly októberben rendelt be magához két kormányellenes bírót az amerikai nagykövet. Pressman, aki Biden embere, a Twitteren számolt be arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is. Az ügy rendkívüli botránynak számít, hiszen információk szerint az ügy bírósági körökben megütközést keltett, nehéz másként értékelni az esetet, mint durva beavatkozást a magyar igazságszolgáltatásba. A két bíró ráadásul megsérthette a bírói Etikai Kódexet is, így jogos a követelés többek részéről: azonnal le kell mondaniuk.
Az ügyben megszólalt Varga Zs. András, a Kúria elnöke, és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is kifejtette véleményét az Origónak. A Századvég jogi szakértője arról beszélt, hogy a bírói függetlenségből fakadóan, a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást abban a kérdésben, hogy az Alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében egyáltalán jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével.
Mindenesetre, a nagykövet lépése példátlan több szempontból is, nemzetközi és belső jogi értelemben is aggályos, egész egyszerűen felháborító.
Az ügy tekintetében különösen érdekes, hogy az amúgy ilyen típusú botrányokra érzékeny baloldali sajtó, sőt a bíróságok függetlenségét rendszeresen féltő TASZ, Helsinki Bizottság és a többi NGO is hallgatott.
A plakátkampány és Joe Biden embere, David Pressman legújabb akciói egyértelműen mutatják, hogy Washington célja, hogy megváltozzon Magyarország békepárti álláspontja. Teljesen egyértelmű, hogy a dollármédiában megüzenték: szankciók jönnek Magyarország ellen, ha nem változtat békepárti álláspontján.
A dollármédia az amerikai kormány üzenőfüzeteként funkcionál.
Az elemző emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott az amerikai nagykövetről: „Biden elnök egy jóbarát helyett egy présembert, Pressmant küldte nagykövetnek, de jó lenne elkerülni, hogy következőre valami »puccsini« (Puccini) nevű embert küldjenek."
Mindezek alapján most már teljesen világos, hogy miért nem szavazta meg a teljes Gyurcsány Ferenc vezette dollárbaloldal a Fidesz-KDNP által előterjesztett békepárti határozatot. Mint ismert, a teljes dollárbal közel négymilliárd forintnak megfelelő dollárt kapott az Egyesült Államokból a tavalyi kampányra.
Ezzel gyakorlatilag felvásárolták őket, így nem is képviselhetik a békepárti álláspontot, mert különben nem kapnánk komoly forintmilliárdokat a tengerentúlról.
Itt vannak azok a képviselők, akik nem szavazták meg a békepárti határozatot:
Gyurcsány Ferencék nem nyomtak semmilyen gombot. Az MSZP és a Jobbik - szintén háborúpártiként - pedig nem vett részt a szavazáson.
Érdemes azt is felidézni, hogy a háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot,
Biden embere, Pressman a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt.
Mindemellett februárban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított, köztük a Magyar Helsinki Bizottsággal, a K-Monitorral és a Transparency Internationallel is. A hazai balliberális sajtót és szervezeteket jelentős pénzügyi támogatással finanszírozó USAID egyúttal a mindenkori amerikai adminisztráció hatalmi eszköze, amely együttműködik a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-vel is. Számos ország éppen ezért kitiltotta a területéről a USAID-et, mondván, hogy semmi szükségük amerikai hatalomépítésre a segélyezés és a demokráciaterjesztés örve alatt.
Mint ismert, az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit". Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt".
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.
Tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban idén január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.
KIDERÜLT, HOGY A KORÁNYI-FÉLE ACTION FOR DEMOCRACY ÁLTAL FOLYÓSÍTOTT ÖSSZEG NAGYJÁBÓL 160 MILLIÓ FORINTTAL MAGASABB AZ EDDIG NYILVÁNOS UTALÁSOK SZALDÓJÁNÁL. AZ EZEN AMERIKAI SZERVEZETTŐL KAPOTT VÉGÖSSZEG TEHÁT 3,174 MILLIÁRD FORINT, AMELYNEK 58 SZÁZALÉKÁT MÁRKI-ZAY PÉTER MINDENKI MAGYARORSZÁG MOZGALMA KAPTA MEG, AMELY SAJÁT BEVALLÁSA SZERINT A PÉNZ EGY RÉSZÉT 2023 ELEJÉN IS KÖLTÖTTE.
Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű portál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022 február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz.
