Békét akarnak az emberek: szinte senki nem támogatja a háborúpárti baloldalt

A válaszadók 95 százaléka elítéli, hogy a baloldal nem szavazta meg az Országgyűlésben a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatát. A március végén elfogadott indítvány – amelyet az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán nyújtottak be a kormánypártok – mielőbbi békét sürget, és óva inti az államokat minden olyan lépéstől, amely a háború kiterjedésével fenyeget - írja a Magyar Nemzet.

A felmérést készítő Optimusz Direkt Marketing Kft. azt a kérdést tette fel: egyetértenek-e azzal, hogy a baloldal nem szavazta meg az Országgyűlésben a kormánypártok által benyújtott békepárti nyilatkozatot.

A kérdés egyértelműsítette, hogy aki elutasítja a baloldal megközelítését, az a békét támogatja.

A Mediaworks megbízásából készített közvélemény-kutatás egészen egyértelmű eredményt hozott:

a véleményt formálók 95 százaléka ugyanis békét szeretne, vagyis nem ért egyet a baloldal békepárti javaslatot elutasító álláspontjával. Az ellenzéki hozzáállás mindössze a válaszadók öt százalékának tetszését nyerte el.

A felmérést telefonos hívásokkal készítette el az Optimusz, mégpedig a napokban, április 6. és 18. között. A cég csaknem félmillió embert hívott fel, közülük 81 ezren válaszoltak a kérdésre.

A kutatás előzménye, hogy az ukrajnai háború évfordulójára békepárti határozati javaslatot nyújtott be a Fidesz–KDNP-frakciószövetség az Országgyűlésnek. Az indítványt március 31-én fogadta el a parlament a kormánypárti képviselők szavazataival. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal elutasította a békepárti határozatot. A DK-frakció döntő többsége, valamint az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői nem vettek részt a szavazáson. A Momentum és a Párbeszéd a javaslat ellen voksolt, hasonlóan a DK-s Dávid Ferenchez és a független Hadházy Ákoshoz. A baloldal mellett a Mi Hazánk frakciója sem támogatta a békepárti határozatot.

A dokumentum rámutat arra, hogy egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne.

A kormánypárti frakciószövetség szerint a következmények drámaiak: a háború már eddig is több százezer emberéletet követelt, és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta.

A határozati javaslat jelentőségét és aktualitását növeli az a tény, hogy Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Emlékeztetnek arra is, hogy az uniós döntéshozók vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenének a hadszíntérre.

A békepárti határozat kifejezi a magyar törvényhozás elkötelezettségét a béke mellett, és felszólítja a nemzetközi közösség minden tagját, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.

A kormánypártok határozatjavaslata elítéli Oroszország katonai agresszióját, és egyértelművé teszi, hogy elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy senki nem kényszeríthet minket arra, hogy bármely ország érdekeit Magyarország érdekei elé helyezzük.

Az előterjesztés kitér arra is, hogy a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre. Ezzel szemben óriási gazdasági károkat okoztak egész Európának. A kormánypártok ellenzik azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét. Elvárásként fogalmazzák meg a brüsszeli döntéshozóknak, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek gazdasági kárai nagyobbak, mint nehezen jósolható előnyei. A kormánypárti képviselők szerint elfogadhatatlan, hogy Európa, és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője.

A háború gazdasági következményei mellett a határozat foglalkozik a humanitárius katasztrófával, a kárpátaljai magyarok helyzetével és a katonai veszélyekkel is. A Fidesz–KDNP felhívja a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Végül világossá teszik, hogy hazánk a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és ebben a minőségében, szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.