A gyanús “Ruszkik haza” plakátkampány körül Somogyi Zoltán és Krekó Péter neve is felbukkan

Vágólapra másolva!

A Tűzfalcsoport legújabb tényfeltáró cikkében az amerikaiak által szponzorált plakátkampány hátterét göngyölíti fel.

Origo

Vágólapra másolva!

Somogyi Zoltán Tűzfalcsoport plakátkampány David Pressman Krekó Péter amerikai nagykövetség

Sokakat meglepett, amikor híre ment, hogy a húsvét körül megjelenő, lényegében háborúpárti, és az '56-os forradalom, illetve szabadságharc emlékezetét rútul kicsavaró „Ruszkik haza" feliratú plakátok az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával lepték el az országot.

A Telex április 11-én azt írta: „a kampány a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából készült (...). Az oldalt az USA budapesti nagykövetségének támogatásával a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség üzemelteti. Az Ad Library adatai szerint 138 millió forintot költöttek Facebook-hirdetésekre 2019 óta, ezzel a tizenharmadik helyet foglalják el a legnagyobb magyar politikai-közéleti hirdetők listáján." Nos, a helyzet az, hogy az eset cseppet sem egyedülálló, rendkívüliségét mindössze a láthatósága adja - írja a Tűzfalcsoport.

Az amerikai külügyminisztérium, a Department of State, bizonyos szempontból egyfajta állam az államban. Több elemző is felhívta már a figyelmet arra, hogy a mindenkori elnök pártállásától és világlátásától majdnem függetlenül a tárca egy masszív, liberális agendát követ, és előszeretettel támogat közvetve – például a külképviseleteken keresztül – vagy közvetlenül olyan nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat), amelyek adott esetben a szemei, fülei és az öklei lehetnek.

David Pressman Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

David Pressman nagykövet hivatala például idén is meghirdette a kisadományozói programját (FY23), amelyre négy körben (március 31., május 31., július 31. és szeptember 30.) lehet jelentkezni. A felhívás szövegének egyik figyelemre méltó szakaszában ez áll:

A támogatások általában 5000 és 10 000 dollár között mozognak. A budapesti Közdiplomáciai Szekció fenntartja a jogot, hogy a kért összegnél kevesebb vagy több támogatást ítéljen oda, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az az Egyesült Államok kormányának érdekében áll."

A részletes pályázati kiírás szerint a legkisebb megítélhető összeg egyébként 2500, a legnagyobb 25 000 dollár.

A 2018-as választási évben a kiemelt programterületek között találjuk a szabadságot és demokráciát, valamint a tudatos médiafogyasztást előmozdító projekteket. És most? Tizennégy hónappal az ukrajnai válság eszkalációja után, amikor Magyarországot még mindig nem sikerült rávenni arra, hogy lemondjon az orosz gázról, a paksi bővítésről és a békepártiságról, továbbá hogy bekapcsolódjon a háborúba? Most olyan pályaműveket várnak Pressmanék, amelyek megvalósítása:

támogatja Magyarország transzatlanti elkötelezettségének megerősítését, a transznacionális fenyegetések – dezinformáció, kiberbiztonság – kezelését, valamint a NATO-szövetségesek és leendő tagok közötti egység előmozdítását, az Ukrajna elleni orosz háborúra adott egységes válaszadást;
segít megerősíteni a transzatlanti kereskedelmet, különös tekintettel az egészségügyi, technológiai és energiabiztonságot érintő szegmensekben;
hozzájárul, illetve katalizátorként elvezethet olyan jogszabályi és intézményi változásokhoz, amelyek a jogállamiság és a demokrácia erősödésével járnak.

Az első pontba éppen bele is férne a „Ruszkik haza"-plakátkampány, habár a határidők miatt kétségtelenül nem az FY23 keretén belül jutottak pénzhez a kivitelezők, ugyanakkor biztosan másoknak is lesznek jó ötletei arra, hogyan lehet vonzóvá tenni a háborút. A második témakör kapcsán érdemes felidézni, mekkora nyomás nehezedik a kormányra, amiért a vezetékes gázról nem állt át egyik napról a másikra az LNG-re, nem ebrudalta ki a kínai Huaweit, és nem bontott szerződést a Roszatommal. A harmadik – nem szorul magyarázatra.

Ha belelapozunk a Soros-hálózat bőkezű támogatását is élvező szervezetek beszámolóiba, a szponzorok között szintén előkerül a nagykövetség, időnként pedig maga a Department of State is.

A magyarországi Helsinki Bizottság például 2019-ben és 2020-ban összesen 7 276 561 forintot kapott egy projektre, melynek célja a

fiatalok ösztönzése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmében való részvételre".

Hogy mennyire nincs különbség a külképviselet és a külügyi tárca között, azt jól mutatja, hogy a program támogatójaként hol az egyiket, hol a másikat tüntették fel. Ugyanez a helyzet a rendszerváltozás évfordulójára időzített „A harmincéves kihívás 1989-2019" elnevezésű, aktuálpolitikai felhangoktól sem mentes akciójukkal, amelyhez 6 427 719 forint hozzájárulást kapott a szervezet.

A Független Újságírók Alapítványa még jobban járt. „A rendszerváltás hagyatéka" projektjük alatt 2019-ben 4 322 000, 2020-ban pedig 5 327 000 forintot tüntettek fel. Az amerikai nagykövetségtől kapott pénzből többek között a Független Médiaközpont szervezett konferenciát, amelyen szó esett arról is, hogy mutatja be a sajtó ma a transzatlanti kapcsolatokat. Emellett 1945 emlékezetének feltárására 3 éve 8 086 000 forintot fordíthattak, 2018 szeptemberétől 2019 novemberéig pedig 7 554 000 forintból szervezhették az „újságírók, médiaszakos hallgatók és a civil szervezetek képzését", amelynek egyik célja a „manipulatív és félrevezető tartalmak, hamis hírek kiszűrését segítő nyelvi eszközök korszerűsítése" volt.

És ez csak két szervezet és két év kimutatása! Vajon mi mindent találhatnánk még, ha mélyebbre ásnánk? A külképviselet honlapjának egyik keltezés nélküli cikkében azt írják: 1991 és 1998 között 240 millió dollárt osztottak ki többek között a „privatizációt célzó gazdasági szerkezetátalakítási programok" ösztönzésére, a demokratikus intézmények kiépítésére és megerősítésére, valamint a jog- és érdekvédelemmel foglalkozó NGO-k működésének támogatására.

Ezt 2000 óta további (legalább) 4,3 millió dollár, azaz körülbelül másfél milliárd forint követte.

Somogyi és Krekó neve is felbukkan

Az amerikai baloldal által pénzelt ukránpárti „Ruszkik haza" plakátkampány mögött Somogyi Zoltán cége áll, aki a magyar politikai életet színesítő pártok szinte mindegyikénél megfordult már.

Legyeskedett az SZDSZ és az MDF körül, de alapvetően mindig a baloldali formációkat, jelölteket támogatja szerepléseivel, megszólalásaival. Gyanús, hogy ő áll a Jobbik névváltása mögött is, illetve a Jobbikhoz köthető Civitas Intézetnél dolgozik stratégiai tanácsadóként, amely a Magyar Narancs információi szerint felelős a Jobbik új stratégiájáért. Továbbá Somogyi Zoltán annak a Political Capital nevű intézménynek is az egyik alapítója, amely ezer szálon kötődik amerikai szervezetekhez, Soroshoz és más olyan külföldi országok intézményeihez, melyek az elmúlt években egyre agresszívebb hangot ütnek meg Magyarországgal szemben. Itt lehet megnézn a Somogyi által alapított szervezet partnerlistáját, ahol lényegében kibontakozik a teljes Soros-hálózat. A külföldi plakátkampány mögött sokkal több van, mint ami első ránézésre látszik. Somogyi Zoltán nemcsak politikai pártok végfelszámolója,

hanem az amerikai baloldalhoz köthető szervezetek egyik kulcsfigurája is lehet, hiszen korábban alapított intézete - a Political Capital - alapos beágyazódottsággal bír az USA-ban is.

A Tűzfalcsoport talált olyan dokumentumot is, amely azt bizonyítja, hogy a Somogyi által alapított Political Capital már évek óta összedolgozik azzal a szervezettel, amely felbukkant a baloldal gyanús pártfinanszírozási ügyleteit tárgyaló titkosszolgálati jelentésben is. A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter rendre kormánykritikus és Amerika- vagy Brüsszel-párti nyilatkozatokat tesz, amely tovább erősíti az „amerikás" vonalat.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A baloldali pártfinanszírozási botrányt vizsgáló jelentés szerint egy bizonyos amerikai szervezet - a NED (National Endowment for Democracy) - igazán jelentős szerepet játszott a Márki-Zay Péterék körüli botrányban. A Datadat és az Oraculum 2020 Kft.-hez érkező 3 milliárd forintnyi összeggel pedig a NED nevű NGO hozható kapcsolatba – lényegében tehát az amerikai baloldal.

Több balos személyiség is be van kötve ehhez a szervezethez, melyet maga a szervezet alapítója is úgy jellemez, hogy a NED lényegében a CIA.

A magyar titkosszolgálati jelentés is erre a következtetésre jutott, ők így fogalmaztak, hogy a

NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön."

A National Endowment for Democracy Magyarországon is aktivizálta magát. Míg a sajtóbeszámolók kezdetben például arról szóltak, hogy az amerikai szervezet a 90-es évek elején magyar ügyvédeknek szervezett nemzetközi találkozót, addig 2018-ban a baloldali Átlátszó.hu már azt adta közre, hogy a NED támogatásából angol nyelvű médiafelületet alakítottak ki a visegrádi országok tényfeltáró újságíróinak. Magyar partnereként ebben – hogyhogy nem – az Átlátszó mellett az Index jelent meg.

A NED az utóbbi időszakban legalább egy tucat alkalommal küldött támogatást Magyarországra különböző projektekhez. Egy ilyen projekt keretében támogatta Somogyi szervezetét és emellett munkatársát, Krekó Pétert is.

Ezzel a gyanús szervezettel már 2020-ban is kapcsolatban állt Somogyi cége. Erre lehet következtetni abból a közvéleménykutatásból, amelyet magyar fiatalok körében végeztek el a NED-nek.

Akkor a Covid-19 kapcsán többek között a magyar fiatalokat szondázták arról, hogy minek definiálják magukat (magyar vagy európai polgároknak), de közben az a benyomása az embernek, aki megnézi a kutatást, hogy leginkább az érdekelte őket, hogy a választók mennyire elégedettek a kormány munkájával.

Természetesen adja magát a kérdés, hogy egy ilyen gyanús, az amerikai baloldalhoz nagyon közel álló szervezet miért ilyen kíváncsi a választások előtti években - a koronavírus járvány közepén - a magyar választók véleményére fontos politikai témákban.

A NED a Political Capitalon kívül támogatja annak ügyvezető igazgatóját, Krekó Pétert is, aki nem meglepő módon ösztöndíjasa is volt a szervezetnek.

Somogyi tehát nemcsak a magyar politikai pártok körül tűnik fel, hanem szervezetei, kollégái és az általa alapított cégek, intézetek rendre olyan külföldi finanszírozású projektekben vesznek részt, amelyek aztán rendszerint nem a magyar nemzeti érdeket erősítő kommunikációs vagy politikai kampányt visznek. Somogyi természetesen tagadta azt, hogy neki köze lenne a mostani plakátkampányhoz, de az ATV műsorában mégis megvédte azt, még Hont Andrással szemben is, aki éppen azt fejtegette, hogy „az ellenzéki tevékenységet felerészben átvette a CIA" - írja a lap.