A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a fejlesztési ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az ukrajnai háború árát az egész világ fizeti, és az energiaellátási, élelmezésbiztonsági és gazdasági krízis hatásai súlyosbodnak, ezek közül legalább kettő 94 országot sújt az ENSZ szerint.
Rámutatott, hogy bár az energiaárak stabilizálódtak, de a korábbinál jóval magasabb szinten, az infláció és a kamatlábak emelkedése pedig jelentős növekedési potenciáltól fosztott meg számos országot, így hazánkat is.
Beszélt az élelmiszerellátási válságról is, amely szavai szerint súlyos biztonsági kockázattal jár, ugyanis épp a legsérülékenyebb helyzetben lévő afrikai és közel-keleti államokat sújtja leginkább, s így erőszakba torkollhat, a terrorveszély erősödéséhez vezethet, majd így végső soron újabb bevándorlási áradatot indíthat.
Márpedig egy újabb masszív migrációs hullámot Európa a jelenlegi állapotban nem volna képes kezelni - figyelmeztetett.
A helyzet az, hogy erre a tripla válságra súlyosan hibás brüsszeli válaszok születtek. Olyan, súlyosan elhibázott brüsszeli válaszok, amelyek a háború árát még tovább növelik Európában
- jelentette ki.
Szijjártó Péter ezen "önsorsrontó intézkedéseket" taglalva úgy vélte, hogy korlátozások helyett növelni kellett volna az Európába irányuló energiaszállítást, Brüsszel ráadásul nem segíti, hanem akadályozza a tagállamokat abban, hogy maguk tudják előállítani a szükséges energiamennyiséget, így például nagy a nyomás a nukleáris szankciók elrendelését illetően is.
Itt és most szeretném ismét leszögezni, hogy ilyen biztosan nem lesz. Tehát Magyarország semmifajta, még minimális, bármilyen kicsi nukleáris szankcióhoz sem járul hozzá
- közölte.
A gazdaság területét érintve hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok patrióta intézkedéseket léptetett életbe, ezzel szemben az Európai Unió csak további szankciókat.
Az amerikai intézkedés jó minden amerikai gazdasági szereplőnek, a brüsszeli intézkedés pedig rossz minden európai gazdasági szereplőnek, gyakorlatilag teljes mértékben kiütötték az európai gazdaság versenyképességét
- fogalmazott.
Az élelmezési válság kapcsán emlékeztetett azon célkitűzésre, amelynek értelmében Európa hozzájárul az ukrajnai mezőgazdasági termékek kritikus fontosságú afrikai és közel-keleti kiviteléhez.
Ehhez képest mi történt? Azután, hogy az úgynevezett szolidaritási folyosókat megnyitottuk, az ukrán mezőgazdasági termékek megérkeztek Közép Európába, majd ott is maradtak. Gyakorlatilag az történt, hogy Afrika élelmiszerellátása helyett tönkretették a közép-európai termelőket
- mutatott rá.
Ebben a helyzetben Brüsszelnek, az Európai Bizottságnak az a kutya kötelessége, az lett volna a kutya kötelessége, hogy miután észleli ezt a helyzetet, azonnal intézkedjen
- mondta.
Tehát gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy Brüsszelre nem lehet számítani ilyen kritikus kérdésekben. Amit mi nem intézünk el, az nincs elintézve. Ha mi nem védjük meg a magyar gazdákat, akkor senki nem védi meg őket helyettünk
- tette hozzá.
A miniszter arról számolt be, hogy egyeztetnek a megoldásról, és a kormány csak olyan döntést hagy majd jóvá, amely "vízhatlan módon" biztosítja azt, hogy ne lehessen végállomásként exportálni ukrán mezőgazdasági termékeket Közép-Európába.
Megengedhetetlennek nevezte az ukrán gabonadömpinget,
minthogy Ukrajnában egészen eltérő szabályok vonatkoznak a gazdákra, mint az EU-ban, ezáltal olyan verseny alakulna ki, ahol teljesen más feltételek vannak, ami nem korrekt.
Az egyetlen megoldás minderre az elképesztő kihíváshalmazra a béke. Ha sikerülne a háborút lezárni, sikerülne tűzszünetet létrehozni, sikerülne béketárgyalásokat folytatni, akkor lenne reális reményünk arra, hogy ezt a tripla válságot sikeresen lehetne kezelni
- összegzett.
Amíg zajlik a háború, addig napról napra nő az az ár, amit a világnak és benne Magyarországnak meg kell fizetnie, és még egyszer mondom, úgy, hogy ez nem a mi háborúnk, és semmifajta felelősségünk nincsen ennek a háborúnak a kitörésében
- fűzte hozzá.