Nyilvánosságra kerültek a baloldal 2022-es finanszírozásának újabb részletei. A legérdekesebb ezek közül eddig mindenképpen az, hogy Karácsony Gergelynek ma már nem létező mozgalma 500 millió forintot kapott egy magánszemélytől, készpénzben. Hogy látja ezeket az újabb fejleményeket?
A 99 Mozgalom magát egy pártokon átívelő magyarországi politikai mozgalomként definiálja, amelynek zászlóbontását 2021. május 15-én jelentette be a főpolgármester, és egyúttal elindult a baloldal miniszterelnök-jelöltségéért. Azt, hogy a '99 mozgalom finanszírozása körül nem volt tisztázott a helyzet, csak sejteni lehetett a 2022-es országgyűlési választások után közzétett 2021-es évről szóló elszámolás alapján a bevételi oldalon 263 millió, a kiadásin pedig 283 millió szerepelt, a Facebook-költésekre több mint 140 millió forint ment el. A friss nemzetbiztonsági jelentés alapján érdemes lehet összegszerűség szempontjából is megvizsgálni a korábbi auditot.
A 2022-es országgyűlési választások után fél évvel kirobbant kampányfinanszírozási ügy egyik fő tanulsága az, hogy a magyarországi baloldal ismételten számíthat – az immár demokrata irányítású – amerikai kormányzat, és akár más nyugati államok hathatós anyagi támogatására is, és a jövőben Magyarország számára továbbra is jelentős kihívást jelenthet majd a külföldi beavatkozási kísérletek gyakorlata.
Például a tavalyi választáson közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából több milliárd forinttal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – titkosszolgálati jelentések alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amely mögött az Egyesült Államokban már komoly politikai és gazdasági intézmények, valamint egyes politikai csoportok, amerikai szakszervezetek vagy kormányközeli demokrata üzleti csoportok jelentős tőkéje is ott áll. Az elmúlt egy-két évben előállt tengerentúli és nemzetközi helyzet tehát mind Clintonék alapítványi birodalma, mind a hazánkban aktív, Soros-támogatott vagy más nyugati hátterű szervezetek és média helyzetét is számottevően erősítheti.
Múlt héten az Állami Számvevőszék már kiadott egy közleményt, hogy hamarosan dönteni fognak a pártok bírságolásáról a jogosulatlan támogatások függvényében. Az új információk alapján az ÁSZ-nak újra kellene gombolni a kabátot, és mondjuk az egész vizsgálatát újra folytatni, felfrissíteni. Hogy látja, mekkora a mozgástere itt a számvevőszéknek ezek után, hogy itt újabb információk láttak napvilágot?
Jelen folyamatban fontos leszögezni, hogy jogszabály alapján nem képezi a mindenkori ÁSZ-vizsgálatok tárgyát, hogy egy (egyébként pártként viselkedő) civil szervezet jogsértést követett-e el vagy sem. A pártok finanszírozása generálisan ugyanis közvetlen vagy közvetett módon tiltott a bevételi oldal szempontjából. Ezért téves irány, ha a Civil Összefogás Fórumra, a kormánykritikus plakátkampányokat finanszírozó, Soros Györgyhöz köthető néhány NGO-ra vagy éppen arra a számtalan sajtó és kültéri politikai kampányt jegyző "szépemlékű" Demokratikus Charta nevű mozgalomra mutogatnak, amelynek "megszervezését az SZDSZ néhány politikusa kezdeményezte, de magánszemélyként és nem politikusként vettek részt a szervezkedésben", mert ezek nem jelölő szerveztek, és amíg nem állnak be konkrét politikus vagy párt mögé, nem is minősülnek annak. (Halkan megjegyzendő, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2019-ben a vásárosnaményi helyi választáson jelölő szervezetként regisztrált.)
A vizsgálódás középpontjában tehát először az a kérdés állhat, hogy a több mint három évtizedes joggyakorlatnak megfelelően a baloldali összefogás pártjai külföldi szervezettől, illetve nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást elfogadtak-e? A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli, közvetlen vagy közvetett, továbbá bármilyen előny, amely előmozdította az adott párt kampányát.
A másik fontos kérdés, ami az analízis tárgyát képezi, hogy fogadtak-e el az ellenzéki pártok civil szervezettől konkrét forrásokat, vagy bármilyen vagyoni előnyt, mivel ez is tilos 1989 óta.
A Párttv. 4. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a párt vagyonát alkotó forrásokat: a tagok által fizetett díjak, a központi költségvetésből juttatott támogatás, az állam által ingyenesen átadott ingatlanok, a magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatéka, a párt gazdasági-vállalkozási tevékenysége, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége. A Párttv. 4. § (2) bekezdése pedig kifejezetten megtiltja, hogy a párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást adjon, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást fogadjon el. (A konzervatív, jobboldali politikai entitás ok esetén a baloldal rendre az ezzel ellentétes vektorú pénzügyi mozgást szokta kritizálni például – szintén számvevőszéki kompetenciája is tartozó – pártalapítványok részről érkező támogatások esetén).
Márki-Zay Péter említette először azt az 500 millió forintot, aminek a forrását ma megismerhettük. Korábban Karácsony Gergely azt mondta, nem tud róla. Ennek fényében itt milyen felelőssége van a főpolgármesternek?
Politikai és morális értelmében is megbukott a főpolgármester, sorsa pedig minden eddiginél jobban függ Gyurcsány Ferenctől, mint ahogy vélhetőleg az ügy több érintettjének is az adott képviselő-testület esetleges baloldali többségétől.
Mivel azonban a kiszivárgott ÁSZ-jelentés alapján a teljes baloldal részesülhetett a guruló dollárokból, a hatósági vizsgálatok eredményén túl a politikai következmények súlyosak is lehetnek a baloldalra nézve a jövő júniusi EP és önkormányzati választásokon.
A dollárbaloldal botránya
Nyilvánosságra hozták a parlament nemzetbiztonsági bizottságának honlapján A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása című összefoglaló jelentést; a dokumentum szerint az egységes ellenzék támogatására szánt külföldi pénzek összege eléri a 4 milliárd 634 millió forintot.
A Nemzeti Információs Központ 52 oldalas jelentésében részletesen beszámolnak az Action for Democracytól Magyarországra érkezett pénzügyi forrásokról, a DatAdat-cégcsoport működéséről és különböző más külföldi együttműködő szervezetekről is, valamint kitérnek a Karácsony Gergely főpolgármester által alapított Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület szerepére is. A nemzetbiztonsági bizottság június 21-i ülésén ismertetett jelentést feloldották a szigorúan titkos minősítés alól, de így is vannak részek, amelyeket kitakartak. A dokumentum megállapításai szerint az Action for Democracy-tól (AD) Magyarországra érkezett pénzügyi források 3 milliárd 176 millió forintot tettek ki. Az összeg az átutalások alapján hét kedvezményezett között oszlott meg: a legnagyobb támogatás, 1,84 milliárd forint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett. Az AD további 1,08 milliárd forintot utalt át az ezalenyeg.hu portált üzemeltető Oraculum 2020 Kft.-nek, 148 milliót kapott a DatAdat Professional Kft., 59 milliót a reklámtevékenységgel foglalkozó Super Future Kft., 18 milliót az Edemokrácia Műhely Egyesület, 13 milliót a Gemius Hungary Kft. és 2,6 milliót a 21 Kutatóközpont Kft.
A dokumentum szerint a Fondation Pluralisme svájci bejegyzésű alapítványtól is érkezett 887 millió forint az Oraculum Kft.-hez, ezzel az egységes ellenzék támogatására szánt külföldi pénzek összege eléri a 4 milliárd 634 millió forintot. A jelentés megállapítja: a körülmények arra utalnak, hogy az AD létrehozását valójában a nagy összegű adományok forrásának leplezése és legalizálása indokolta. Arra hivatkoznak: az AD létrehozásának heteiben már csaknem 270 millió forintnak megfelelő dollárt tudott utalni magyarországi partnereinek, vagyis kétséges, hogy ekkora összeget össze lehetett-e gyűjteni ennyi idő alatt mikroadományokból az amerikai magyar diaszpóra körében. A jelentés szerint az amerikai és a svájci bejegyzésű alapítványoktól származó források közel fele - 1 milliárd 882 millió forint - jutott a DatAdat-cégcsoporthoz, ennek döntő része - 1,4 milliárd forint - az MMM utalásaiból származott. A dokumentumban azt írták: a DataAdat-cégcsoport magyar tagja kizárólag az egyesült ellenzék kampányában részt vevő szervezetektől, köztük Karácsony Gergely Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületétől, a Párbeszédtől és az LMP-től kapott megrendeléseket.
A dokumentumban külön kitérnek a főpolgármester által 2021 májusában alapított Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület szerepére is, amely azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Pábeszéd politikusa volt, akit a dokumentum Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz közel álló személyként aposztrofál. A jelentés szerint a DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatai alapján a mozgalom 616 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől, a megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a mozgalom saját forrásból biztosította, de számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható - állapítják meg.
Arra is kitérnek: "a rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint" a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során az MMM számára kedvezően manipulálta az eredményeket. A jelentés következtetésként azt állapítja meg, hogy a 2022-es parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását - egyben a választás eredményének befolyásolását - "egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázisépítésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, innovációs ökoszisztéma végezte". Hozzáteszik: az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt - aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető - kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával is.
A Nemzeti Információs Központ szerint a nemzetbiztonsági kockázatot - sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet - az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.
(MTI)