Budapest baloldali vezetése az Üllői úton a korábbi buszsávot bicikliúttá alakította át, amely rendkívüli módon 3,5 méter széles, ráadásul a sávot zöld, hajlékony műanyag cölöpökkel szegélyezték, amelyek nem nyújtanak megfelelő védelmet a biciklisek számára. Mit mutat ez az újabb meggondolatlan döntés?
A biztonságos kerékpáros közlekedés csak részben függ attól, hogy az adott kerékpársáv fizikai elemekkel milyen mértékben van elválasztva a többi közlekedőtől.
Budapest egyik legforgalmasabb szakaszán 3,5 méteres kerékpársávokat létesíteni nem árulkodik józan közlekedésfejlesztési koncepcióról: nem tudni, hogy mekkora kihasználtsága lesz később az új szakasznak, azt viszont már most borítékolni lehet, hogy az őszi forgalom beköszöntével az autósok, és a tömegközlekedés nem kötöttpályás részét használók is meg fogják látni ennek a lépésnek a negatív, káros hatásait.
Budapest utolsó, átfogó, és komplex közlekedési stratégiáját – a Balázs Mór tervet – Tarlós István főpolgármestersége idején dolgozták ki. Ez a közlekedéspolitikai víziókat rögzítő dokumentum is szorgalmazta már a fővárosi közlekedésen belül a biciklis eszközhasználat arányának jelentős növelését, de nem esztelen, kapkodó módon.
A mostani városvezetés ad hoc döntései átgondolatlanságról, a tervezés totális hiányáról árulkodnak.
A környéken rengeteg egészségügyi intézmény van, így a mentők sűrűn járnak az úton, akik eddig a buszsávban gyorsan tudtak közlekedni, most a zöld ,,Gerikarók" miatt azonban sokkal nehezebb lesz az életmentés. Többen felháborodtak. Mit tehetnek a helybeliek és a budapestiek azért, hogy ez ellen az újabb rossz döntés ellen fellépjenek?
2019 óta számos olyan döntés született, amely vitatható, hogy mennyiben szolgálta a fővárosiak érdekeit, de az utóbbi időben is kifejezetten rossz hírek érkeztek a Városháza tájáról. Nemrég jelentette be Karácsony Gergely egyik főpolgármester-helyettese, hogy
folyószámlahitelből működik Budapest, a hiány pedig a nyár végéig 40 milliárd forintos méreteket is ölthet.
Ettől aligha függetlenül – tavaly év végi ígéretét megszegve – arról döntött Budapest liberális vezetése, hogy megemeli a BKK jegyárakat a tömegközlekedés egyes termékeinél, de a vízszolgáltatás esetében is jelentős drágulás következhet. Figyelembe véve azt, hogy a főváros minden korábbinál több, körülbelül 270 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételre számíthat idén, és 2019-ben 214 milliárdos tartalék is rendelkezésre állt, jogosan vetődik fel sokakban a kérdés:
hova lett a pénz?
A budapesti választók kevesebb, mint egy év múlva mondhatnak véleményt Karácsony öt éves mandátumáról és teljesítményéről, akkor tudnak legkorábban gátat szabni a baloldal fővárosi ámokfutásának.
Miért történnek sorra meggondolatlan lépések a baloldali városvezetés részéről?
Elsősorban azért, mert szorít az idő:
kevesebb, mint egy évvel az önkormányzati választások előtt még nem tisztázott, hogy a 2022-ben külföldi forrásokkal jelentősen ellátott közös baloldali politikai tömb milyen formában fog együttműködni.
A realitás az, hogy az önkormányzati választáson összefognak ismételten egymással, ezt a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc is kimondta nemrégiben. Azonban vannak kérdőjelek, elsősorban megyei jogú városokban, ahol az ellenzéki kooperáció döcögött vagy akár fel is bomlott korábban már. Budapesten is ennek a nyomait lehet látni:
a közgyűlésben a DK a vezető erő, mert elhappolták a polgármestereket a többiektől, így a DK nélkül ma fontos, sorsdöntő kérdésekben nem lehet egyről a kettőre jutni.
Mit jelez az, hogy már Tüttő Kata főpolgármester-helyettes is kritizálta a BKK jegyárak emelését?
Leginkább azt, hogy
ismételten egy elő nem készített döntés került a napirendre, szokatlan ugyanis, hogy a balliberális szövetségesek Budapesten ne értenének egyet.
A jegyáremelés kapcsán a fő probléma az, hogy
a 2010 előtti politikát hozza vissza: anno elmondták, hogy nem lesz gázáremelés, majd nem sokkal később drasztikusan emelték a magyarok rezsiköltségeit.
Karácsony is ezt tette, saját ígéretét megszegve.
Emlékezetes, hogy korábban Tüttő Kata luxusnyaralásán a tengerből lovagolt ki, most viszont ismét osztja a jó tanácsait. Nézze meg az elképesztő felvételt:
Miért akar vízdíjat és jegyárat emelni a főváros?
Két narratíva ütközik egymással ennek kapcsán: az egyik szerint a főváros semmiről sem tehet, felelős gazdálkodó volt, és mindent megtett azért, hogy a pénzügyi katasztrófát elkerülje. A másik szerint azonban nehezen érthető az, hogy 4 év alatt miként lehetett gazdasági csődöt elérni úgy, hogy a főváros adóbevételei jelentősen nőttek, ráadásul működési hiánya gyakorlatilag nem volt, adósságát pedig a nemzeti kormány rendezte. A számok egyértelmű képet mutatnak: Budapest Magyarország leggazdagabb önkormányzata, amely 300 másik településsel együtt szolidaritási hozzájárulást fizet – amely az iparűzési adó bevételeinek alig 20 százalékát jelenti.
Megfelelő és szakmai tervezéssel a főváros gazdasági értelemben stabilan kellene, hogy működjön, most azonban azt látjuk, hogy visszatér a Demszky-éra instabil költségvetési politikája.
A kiadásokat azonban nem csökkentik: jelentős jutalmazásban részesülnek a Gyurcsány Ferenc által pozícióba hozott fővárosi cégek vezetői, a főpolgármester helyetteseinek a száma sem csökkent.