German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter nyár közepén jelentette ki, hogy Ukrajna nem tervez új megállapodást kötni a Gazprommal az Európába irányuló gáztranzitról. A Mandiner korábban kiemelte, hogy a jelenlegi 2019-es megállapodás 2024-ig szól, amelynek értelmében a Gazprom 40 milliárd köbméter gázt szállít a kontinensre Ukrajnán keresztül.
Galuscsenko szerint az orosz gáz profitja most Oroszország Ukrajna elleni háborúját és a Gazprom magánhadseregét pénzeli, de a jövőben az egyetlen dolog, amire fordítani szabadna, az a jóvátétel lenne. Az ukrán miniszter azzal védekezett, hogy Európának 2024-ben egyáltalán nem lesz már szüksége gázra, azonban tisztán látszik, hogy mi az ukrán cél.
Mint ismert, Magyarországnak nincs tengeri hozzáférése, ezért a szárazföldi vezetékekre támaszkodik. Ukrajna, amennyiben leállítaná a gázszállítást Európába, azt leginkább hazánk érezné meg. Ezt az ukránok is pontosan tudják,
így akarják most Magyarországot zsarolni, hogy a kormány hagyja el a békepárti politikáját, kezdjen el fegyvereket szállítani és sodródjon bele a háborúba.
Az ukránok nem először és nem is utoljára fenyegetnek azzal, hogy leállítják a gáztranzitot Európa irányába. Már 2022 májusában is arról beszéltek, hogy leállítják a Barátság kőolajvezetéket. Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes azt követően kezdett el fenyegetőzni, hogy Magyarország megakadályozta Brüsszel olajra és földgázra vonatkozó, akkor még csak tervezett szankciós csomagját.
Akkor úgy fogalmazott, hogy "ez sajnálatos, mivel Ukrajnának van egy erős ütőkártyája: a Barátság kőolajvezeték". Utána pedig még konkrétabban kifejtette, hogy
akár valami történhet is ezzel a vezetékkel, de végső soron az ukrán kormány, és az elnök dönt politikai kérdésekben, és abban, hogy olyan nyelvezetet használjunk, amit Orbán Viktor is megért.
Majd 2022 augusztusában le is állt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, éppen az ukránok miatt. A vezeték egy szakaszán az oroszoknak kell tranzitdíjat fizetni Ukrajnának, ezt meg is tették, azonban Kijev arra hivatkozott, hogy "nem fogadják el a véres pénzt", így egyszerűen leállt a szállítás a Barátság vezeték déli ágán.
Az eset mihamarabbi rendezése érdekében a MOL is felajánlotta, hogy kifizetik a díjat az ukránoknak, akik azonban válaszolni se kívántak a gesztusra.
A gázvezeték körüli fenyegetőzés a héten ismét kiéleződött. Olekszij Csernyisov, az ukrán Naftogaz vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy csak az európai partnerek miatt tartanak fent az orosz gáz szállítására alkalmas vezetékeket. Ahogy fogalmazott egyelőre:
azért működnek együtt az őket megtámadó oroszokkal, hogy ezen országok lakói ne fagyjanak meg.
Vagyis
világossá tette, szerintük csak rajtuk múlik, hogy a magyarok megfagynak-e. Ez nyilvánvaló fenyegetőzés.
Azt szintén fontosnak gondolta kiemelni, hogy különösen a tengerparttal nem rendelkező országoknak, így Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának van szüksége az energiahordozóra. Ez ukrán részről egy újabb, nem is annyira burkolt fenyegetés.
Magyarország és Ausztria is jelezte korábban, hogy továbbra is együtt kívánnak működni a Gazprommal, ami Kijevnek egyáltalán nem tetszik, holott az orosz gáz tranzitjából elképesztő összegeket keres a Zelenszkij-rezsim.
Persze más kérdés, hogy ezen pénzek nagy része politikusok és oligarchák zsebébe kerül.
Az ukránok a kicsinyes bosszújuk és a Magyarország ellen folytatott gyűlölethadjáratuk miatt úgy tűnik, hogy hajlandóak lemondani ezekről a pénzekről. Mindezt úgy, hogy becslések szerint akár 38 milliárd eurónyi összeg is hiányozhat az ukrán államkasszából. Kijev arra számít, hogy ezt a hiányt majd a nyugati szövetségeseik pótolják ki számukra.
Az ukránoknak vannak más őrült ötletei is a gázzal kapcsolatban. German Galuscsenko a Politicónak azt mondta, hogy a nagy nemzetközi energiaipari vállalatoknak, amelyek a háború alatt az áremelkedés miatt busás profitot termeltek, a pénz egy részét Ukrajna szétvert energetikai infrastruktúrájának újjáépítésére kellene fordítaniuk - írta meg a Magyar Nemzet.
Az ukránok gázvezetékekkel kapcsolatos fenyegetéseit azonban nagyon komolyan kell venni, hiszen jól látszik, hogy Kijev bármire képes, akár terrorcselekményre is azért, hogy elérje saját céljait. Számos forrás megerősítette már korábban, hogy az ukránok követték el 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat 1 és 2 elleni robbantásos merényletet.
Nyár végén a Der Spiegel lap és a ZDF televízió „Minden nyom Kijevre mutat" címmel jelentetett meg cikket, amelyben többek között arról írnak, hogy az ukránok cselekedete Németország elleni terrortámadás volt. A több mint 25 újságíró által végzett hat hónapos nyomozás arra a következtetésre jutott, hogy Kijev indítéka az oroszok egyik nagy bevételi forrásának elvágása lehetett.
Nem ez volt az utolsó eset, hogy az ukránok egy gázvezeték ellen kíséreltek meg szabotázst. Májusban az orosz TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy terrorcselekményt kíséreltek meg végrehajtani a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték egyik töltőpontján. Emellett 2022 júniusában arról számoltak be, hogy Brijanszk megyében akarták felrobbantani a vezetéket, de ezt megelőzően áprilisban is volt hasonló incidens.