Orbán miniszterelnök úrral szemben tisztességesnek kell lennünk, mert nagyon határozottan képviselte az álláspontját
– jelentette ki a brüsszeli uniós csúcstalálkozó szünetében Leo Vardakar ír miniszterelnök, az Európai Tanács csütörtöki döntése kapcsán.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Brüsszel csütörtökön döbbenetes döntést hozott, Magyarország kivételével minden tagállam arra szavazott, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Kijevvel Ukrajna EU-csatlakozásáról. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel a világ egyik legkorruptabb országát akarja felvenni a blokkba, ahol már szabad választások sincsenek, mivel az elnök úgy döntött, hogy fölösleges a demokrácia.
Hosszú és nehéz vita zajlott le. Nyolc órán keresztül próbáltam meggyőzni mindenkit, hogy ne tűzzük napirendre. A döntés időszerűtlen. Térjünk vissza erre akkor, amikor Ukrajna alkalmas lesz arra, hogy tárgyaljunk
– fogalmazott péntek reggel Orbán Viktor a döntéssel kapcsolatban. Mint ismert, Orbán Viktor az elmúlt időszakban világosan ismertette Magyarország álláspontját, miszerint Ukrajna felvétele az Európai Unióba rossz döntés, Magyarország pedig rossz döntésben nem kíván részt venni.
A miniszterelnök szerint Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjék vele a tagállamok a tárgyalást az esetleges tagságról. Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozó szünetében is kijelentette, hogy
értelmetlen, helytelen és irracionális döntés megkezdeni a tárgyalásokat és Magyarország nem is módosította ezt az álláspontját, ezért nem vett részt az erről szóló döntésben.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig hozzátette, 26 európai uniós tagállam másképpen gondolja ezt a helyzetet, ezért aztán a tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és nem vesz részt a szavazáson. Ezzel nem akadályozza meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért.
Orbán Balázs megjegyezte azt is, hogy ez egy elvi döntés, és a következőkben még hosszú döntési folyamatok zajlanak majd.
Ezt követően még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulniuk a tagállamoknak, és a következő években a tárgyalási eljárás során legalább hetven helyen kell egyhangú döntéshozatalban támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását
– emelte ki.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozón azonban nem csak Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése volt terítéken, hanem az Ukrajnának nyújtandó újabb eurómilliárdos segély is.
A tagállamok, köztük a magyarok pénzét is odaadták volna Ukrajnának. Ezt az Ukrajnának szánt 50 milliárdot, illetve a költségvetés ehhez kapcsolódó módosítását meg kellett vétóznom. Nem volt más választásuk, tudomásul kellett venni
– mondta Orbán Viktor péntek reggel, hozzátéve, hogy erre majd februárban valamikor visszatérnek. És kiemelte:
Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!
Ukrajna pénzelése amúgy is kérdéseket vet fel. Ahogy arról már többször beszámoltunk,
Ukrajna gyakorlatilag államcsődben van, és bármennyi pénzt is öntenek bele, igazi pénznyelővé vált az ország.
Nincs költségvetése, ipara és gazdasága, tulajdonképpen a külföldi donorok lélegeztetőgépén van, miközben tudják, hogy ezek a pénzek sosem fognak visszajönni, megtérülni.
Az Európai Unió gyakorlatilag Ukrajna megsegítésének örve alatt dönti romba az európai gazdaságot, súlyos gazdasági válságot, recessziót és inflációt előidézve. Ráadásul
Ukrajna a világ legkorruptabb országai között szerepel, a gazdaságot oligarchák és bűnözők irányítják, ahol nincsenek szabad választások; gyakorlatilag katonai diktatúra épült ki és nem utolsó sorban pedig háborúban áll és csak annak köszönhetően nem omlott még össze teljesen, hogy Kijev brüsszeli lélegeztetőgépen van.
Az Európai Unió eddig 77 milliárd eurót küldött Ukrajnának, ehhez akarnak még 50 milliárdot hozzácsapni.
Ezt a pénzt arra is fordíthatta volna Brüsszel, hogy a saját tagállamaiban teremtsen jobb körülményeket. Németország, az unió húzógazdasága ugyanis az összeomlás szélére került, javarészt éppen az Ukrajnának szánt ész nélküli pénzküldés miatt. Amennyiben Brüsszel tovább folytatja az őrült költekezést, egészen sokkoló következmények jöhetnek, amelyek a teljes uniót megrengetik.
Ráadásul pontosan azt sem lehet tudni, hogy Ukrajna mire költi a számukra küldött csillagászati összegeket, mivel semmilyen ellenőrzőrendszer nincs kiépítve, amely segítségével nyomon lehetne követni a pénz áramlását. A pénzcsap kinyitását követően számos olyan hír érkezett Ukrajnából, hogy Kijev katonai diktatúrát épített ki, Zelenszkij egymaga dönt arról, hogy kinek mennyi pénzt juttat. Így aki nem követi vakon az elnök utasításait, az nemcsak pénzt, hanem lőszert és fegyvereket sem kap.
Ezért is óriási a jelentősége annak, hogy az uniós csúcstalálkozón Magyarország nem engedte át az újabb 50 milliárdos támogatást Ukrajnának, hiszen Brüsszel még közös hitelt is felvett volna a háborúban álló ország pénzelésére.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott:
Nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem meg kellene állítani a konfliktust, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése "önmagában még nem sérti Magyarország érdekét", de ha az országot hitelből támogatják, "már azonnali érdeksérelem van"
– ezért sem támogatta hazánk az újabb csomagot Ukrajnának.
Az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország mindkét ügyben, Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaival és pénzügyi támogatásával kapcsolatban is elérte stratégiai céljait, és a nemzeti érdekeit is sikerült megvédenie - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben pénteken.
Orbán Balázs a csúcstalálkozó zárónapján magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében Magyarország egyértelművé tette, hogy nem ért egyet a döntéssel,
Az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós pénzügyi csomag elfogadása pedig - szavai szerint - komoly és azonnali érdeksérelmet jelentett volna Magyarország számára.
Azt látjuk, hogy egy bukott stratégiát kíván finanszírozni az Európai Unió, és annak semmi értelme nincsen
- fogalmazott.
Orbán Balázs hangsúlyozta, Magyarország kitartott, és így el kellett halasztani a döntés meghozatalát, várhatóan a jövő év elejéig - közölte Orbán Balázs. Ráadásul - mint kiemelte - addig az Európai Tanács azt tűzte ki az uniós bizottság feladatául, hogy "a magyarok problémáival foglalkoznia kell". Láthatóvá válik majd, hogy azok a források, amelyek járnak Magyarországnak, rendben megérkeznek-e, vagy folytatódik Brüsszel részéről a politikai zsarolás - emelte ki a politikai igazgató.