A Panther harckocsi gyártásával hazánk tovább növeli Magyarország biztonságát

Magyarország a Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen fogja fejleszteni a csúcstechnológiás, legújabb generációs harckocsit, a Panthert.

A politikailag sokat támadott Magyarország az egyik legtöbbet teszi az európai védelmi képességek erősítése terén, ugyanis a hazánkban gyártott és fejlesztett eszközök az egész európai védelmet fogják szolgálni, ezáltal az EU és a NATO védelmét is – mondta el Demkó Attila az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy pénteken jelentette be a honvédelmi miniszter, hogy Magyarország a Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen fogja fejleszteni a csúcstechnológiás, legújabb generációs harckocsit, a Panthert. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy látja, hogy egy olyan iparágban lesz jelentős tényező Magyarország, amely, sajnos mert a világban nagyon rossz a biztonsági helyzet, igen jövedelmező lesz, ezen felül pedig az ország biztonságát is növeli.

Mi annak a jelentősége, hogy Magyarország a már elindított nagy védelmi ipari fejlesztéseken felül egy új harckocsi kifejlesztésében is részt vesz? Miért fontos lépés ez?

Az elmúlt több mint 100 évben, gyakorlatilag 1918 óta Magyarország nem vett részt teljesen új technológiát is magába foglaló eszköz fejlesztésében. 1918 előtt építettük csatahajót, fejlesztettünk repülőgépet, akkor volt egy olyan osztrák-magyar hadiipar, ami önállóan hozott létre világszínvonalú termékeket. Azóta ezen a szinten nem járt a magyar hadiipar. Magyarország a II. világháború alatt ugyan gyártott és fejlesztett harckocsit, de nem ilyen szinten, nem a legmodernebb technológiát alkalmazva.

Most az elit belső köréhez kapcsolódik a magyar hadiipar, mert ez a harckocsi a jövő európai csúcsharckocsija, és ebben lesz magyar tudás is.

Ráadásul nem egyszerűen arról van szó, hogy tudást növelünk, azaz a mérnökeink bekapcsolódhatnak a világ legjobb mérnökeivel együtt egy munkába, hanem a leendő profitból is részesülni fog Magyarország. Illetve akár az elsők között rendszeresítheti majd ezt a harckocsit a Magyar Honvédség.

Mondhatjuk, hogy most hazánk egy olyan fejlesztési ágazatba kapcsolódik be, ami az igazán komoly, erős országok privilégiuma? Milyen hasznot hozhat ez hazánk számára?

Részben már bekapcsolódtunk a Rheinmetallon keresztül ebbe a folyamatba. A KF41-es, vagyis a Hiúz/Lynx gyalogsági harcjárművet már Magyarországon gyártják, és a magyar tapasztalatokat felhasználva fejlesztik tovább.

Mivel Magyarországon használják ezeket kizárólag, tényleg páratlan ez a pozíció.

Már a Hiúz-beszerzések révén bevásároltuk magunkat egy teljesen új fejlesztési irányba, de ez a mostani harckocsi-fejlesztés lesz az igazi kiteljesedése ennek.

Gyakorlatilag egy olyan iparágban lesz jelentős tényező Magyarország, amely mivel sajnos a világban nagyon rossz biztonsági helyzet, igen jövedelmező lesz, ezen felül pedig a hadiipar az ország biztonságát is növeli.

Hetven magyar mérnök fog dolgozni a projekten éveken keresztül, és a zalaegerszegi gyár fogja biztosítani a keretet ehhez az együttműködéshez. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi védelmi ipari fejlesztéseknek is köszönhető ez az új megállapodás?

Ha a Rheinmetallal nem lett volna az immár sok éves együttműködés, akkor aligha jöhetett volna létre ez a mostani megállapodás.

A Rheinmetall is látja, hogy Magyarország egy megbízható partner, amely komolyan veszi a haderőfejlesztést.

Bejelentette a honvédelmi miniszter, hogy Magyarország a Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen fogja fejleszteni a csúcstechnológiás, legújabb generációs harckocsit, a Panthert. Forrás: Rheinmetall Press

A KF41-es projekten túl fontos megemlíteni a lőszer- és robbanószer gyárunkat, amely Várpalotán épül, és amely jövőre kezdhet el termelni. Tehát a Rheinmetallal már sok közös együttműködésünk van, és ha a magyarok nem teljesítettek volna jól, akkor nyilván ez most nem jött volna létre. Illetve, ha van, amire nagy szüksége lesz Európának az elkövetkező években a harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek mellett – ugye mindkettő fejlesztésében részt vesz Magyarország a Rheinmetallal –, akkor az a lőszer.

Nem elég hangsúlyozni, hogy egy olyan időszakban vagyunk, amikor Európa és Amerika raktárai üresek, és a meglévő gyárak képtelenek eleget termelni.

Azokat a lőszereket fogjuk gyártani már a jövő évtől Magyarországon, amiket a Magyarországon fejlesztett eszközök egyébként használnak. Emiatt valószínűleg 120 milliméteres lesz az a löveg, amit hazánk a Panther harckocsihoz használni fog majd és nem 130 milliméteres.

Mik voltak az eddigi legnagyobb mérföldkövek abban, hogy a magyar haderő újra ütőképes legyen? Hogyan illeszkedik ez az eddigi fejlesztések sorába, illetve ahhoz a célkitűzéshez, hogy magyar kézbe magyarok által gyártott fegyver kerüljön?

Nagyon sok fejlesztést történt a 2016-os döntés óta.

Egy világszinten is példátlanul gyors és hatékony hadiipari fejlesztés-sorozat, amit Magyarország csinált.

Átadták nemrégiben Tatán az első magyar felségjelzésű Leopard 2A7 harckocsikat, amelyek a Magyarország biztonságát garantáló nehézdandárt erősítik. Hídvetők, műszaki mentő harcjárművek is érkeznek, így teljes és kiváló flottával védhetik Magyarországot és a magyar embereket. Forrás: Facebook/HM

Ez kezdődött kézifegyverek gyártásával Kiskunfélegyházán, ami most már vonz be egyéb gyártókat is, és az ott kiépült üzem nemcsak hazánknak, hanem a globális fegyverpiacnak is szállít majd. Bejött Magyarországra a nagy nevű Beretta is, Sirokra.

Hazánk megvásárolta a Hirtenberger nevű osztrák aknavetőgyárat. Az aknavetők esetében fontos tudni, hogy az ukrán háború bebizonyította, milyen nagy a szerepük a modern hadviselésben. Ez az osztrák gyár is Magyarországra költözik, tehát

hazánk a nulláról indulva az aknavetők gyártása terén is egy komoly képességet hozott létre.

Magyar többségi tulajdonban van az Aero Vodochody, amely kiképző és könnyű támadó gépeket gyárt. A Magyar Honvédség az L39NG gépeket rendszeresíti is. A Gidránok gyártásában a török Nurol Makina és a Rába által létrehozott vegyesvállalat vesz részt. A projekthez kapcsolódik a Rheinmetall is, aki a Gidránokhoz szállíthat távirányítható toronyfegyvert. Ezt az eszközt is rendszeresítheti a Magyar Honvédség.

Van még radargyártó üzem szintén a Rheinmetall-al és az izraeliekkel együttműködésben Nyírtelken, illetve Airbus gyár települt Gyulán, amely már üzemel, és amely alkatrészeket gyárt az Airbus helikopterekhez. Beleértve azokat a helikoptereket is, mint a H145M és a H225M, amit a Magyar Honvédség már rendszeresített.

Tehát egy rendkívül komplex, ugyanakkor a magyar haderőfejlesztést szervesen kiegészítő hadiipari háttér jött létre 2017 és 2023 között, gyakorlatilag a semmiből.

Ez hadiipari fejlesztések terén egy rendkívül rövid időszak, és ezen gyárak többsége már üzemel is. Ez nemzetközi szinten is példaértékű, és ezt emelte új szinte a KF51-es fejlesztésben való magyar részvétel.

A politikailag sokat támadott Magyarország az egyik legtöbbet teszi az európai védelmi képességek fejlesztése terén, ugyanis ezek az eszközök és a NATO szabvány lőszerek az egész európai védelmet fogják szolgálni, ezáltal az EU és a NATO védelmét is. Jelen világhelyzetben ezen fejlesztések nem csak magyar, hanem nemzetközi szinten is fontosak.