Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyszerre érkezik a februári és a 13. havi nyugdíj is, két hét múlva, sőt a nyugdíjak összegét 2010 óta közel a több mint a kétszeresére emeltük – írta legújabb bejegyzésében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Amit a baloldal elvett, a kormány visszaadta! – tette hozzá.
Mint arról korábban beszámoltunk, január elsejével 6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, azonban itt nem áll meg az emelések és a juttatások sora: továbbra is kifizeti az állam a teljes 13. havi nyugdíjat, illetve idén újra van esély arra, hogy a gazdasági növekedés függvényében prémiumot is kapjanak a nyugdíjasok. 2010 óta a nyugdíjak átlagos összege 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. Ezzel szemben Gyurcsányék az általuk előidézett válság során az idősektől elvették a 13. havi juttatást, amit a mostani kormány adott vissza.
A nyugdíjasok az új évben is számíthatnak a kormányra, amely az idén januártól 6 százalékkal emeli a nyugdíjakat - erről beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalára január 2-án feltöltött videóban.
A kormány az előző évekhez hasonlóan 2024-ben is megőrzi a nyugdíjak értékét. Az újabb 6 százalékos emelés azt jelenti, hogy átlagosan több mint havi 13 ezer forinttal lesz magasabb a nyugdíj a decemberinél. Az emelt összeg először január 12-én érkezik a bankszámlákra - ismertette Vitályos Eszter. Hozzátette: a mintegy 2,5 millió nyugdíjasnak további jó hír, hogy februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is.
A magyar nyugdíjrendszer megbízhatóan működik, az ellátások fedezetét a kormány biztosítja, az idősek jövedelmét nem veszélyezteti semmi – mondta korábban Varga Mihály az Országgyűlés népjóléti bizottságában tartott meghallgatásán. A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjak emelésének alapja a gazdasági növekedés, a vásárlóérték megőrzése érdekében fenn kell tartani a fejlődést, a többletforrásokból pedig juttatni kell az időseknek is.
A kormány elkötelezte magát a nyugdíjasoknak tett ígéretek betartása mellett, és a jövőben is biztosítja az inflációt követő emeléseket, miként azt a 2010-es kormányváltást követően folyamatosan tette – fogalmazott. A nyugdíjak átlagos összege azóta 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. 2024-ben nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 6540 milliárd forintot biztosít a költségvetés, januárban 6 százalékos emelésre számíthat a csaknem 2,5 millió jogosult – közölte a tárcavezető.
Ahogy az Origo megírta, decemberben a többi hónaphoz képest korábbi napon, 4-én teljesítette a nyugellátások banki utalással való kifizetését a Magyar Államkincstár. A novemberi, 3,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés után decemberben már az emelt összeg érkezett a bankszámlákra, illetve az emelt összeg kifizetését végezik el a postai kézbesítők azoknál, akik készpénzben kérik járandóságukat.
2024-ben pedig tovább emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások összegei.
A kormányrendelet alapján 2024. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint 6 százalékkal kell emelni a 2024. január 1-jét megelőző időponttól megállapított, számos nyugdíjszerű és egyéb ellátást. Azaz mindazoknak emelkedik az ellátása, akik 2023. december 31-ig szerezték meg jogosultságukat rá. A kormány pedig már ősszel megerősítette, hogy 2024-ben is lesz 13. havi nyugdíj, egyösszegű kifizetéssel. Ez nagyjából 2,5 millió jogosultat érint, és a kifizetések összesen mintegy 450 milliárd forintot tesznek majd ki.
A várható nyugdíjutalási időpontok listájánál a Magyar Államkincstár eddig követett gyakorlata az irányadó. A kifizetés várható időpontjaiban lehetnek változások, de egyelőre ezeken a napokon várhatják a kifizetést azok, akik bankszámlára utalással kérik járandóságukat:
Az utalások bankszámlákon való jóváírása egyeseknél akár a kifizetés várható napján, másoknál az azt követő munkanapon történhet meg.
Az idősek már novemberben közel félhavi nyugdíjjal többet vehettek ki a borítékból, ahogy az tavaly szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette.
A 210 700 forintos átlagos öregségi nyugdíj esetén havi szinten 6532 forint lett a novemberi emelés.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban elmondta: nem lehet megtenni a korábban évtizedeket dolgozó nyugdíjasokkal, hogy cserben hagyjuk őket, ezért volt szükség a nyugdíj-kiegészítésre.
A nyugdíjasokkal van egy megállapodása a kormánynak
- idézte fel a miniszterelnök.
Mint részletezte: vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, így a kiegészítést is beleépítették az idősek nyugdíjába, és azzal együtt tervezik majd a következő emeléseket. Orbán Viktor hozzátette, a „Gyurcsány-korszakban elvettek egyhavi nyugdíjat válság idején, mi viszont adunk a nyugdíjasoknak".
De nézzük, mi történt 2010 óta a hazai nyugdíjak értékének a tekintetében!
2010-ben még csak 86 ezer forint volt az átlagos nyugdíj összege, míg idén, ahogyan azt korábban említettük, több mint 217 ezer forintra nő. Év elején a nyugdíjak nominális értékét mindig az adott évre tervezett inflációval emelik.
Ez alapján 2010 és 2020 között 9 alkalommal a nyugdíjemelés meghaladta az inflációt, így a nyugdíj vásárlóértéke nőtt.
Emellett, ha az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíj-kiegészítést) hajt végre a kormány.
A nyugdíjak értékeléséhez fontos hozzátenni, hogy a kormány ígéretének megfelelően 2021-től a Gyurcsányék által kivezetett 13. havi nyugdíjat visszaépítették, így tovább javult a nyugdíjasok életszínvonala.
Összességében 2010 óta – a gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően. A magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország. Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet.
A hazai nyugdíjak értékének a megítéléséhez érdemes még azt is számba venni, hogy a 2021-es referenciaévben hazánkban a 65 év feletti korcsoportban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya 18,4 százalék volt, ami tizedszázalékra megegyezett a teljes társadalomra vonatkozó aránnyal. Tehát sem nagyobb nem volt a nyugdíjaskorúak között a szegények aránya, sem kisebb nem volt, mint az országos átlag.
Az oly sokszor dicsért nyugdíjrendszerű Svájcban (25,1 százalék) és Németországban (19,8 százalék) a magyarnál jóval nagyobb arányban élnek szegénységben a nyugdíjasok.
A magyar arány jobb az uniós átlagnál, a 11. legalacsonyabb az EU-ban.
