Ahogyan megírtuk, komoly fegyverekkel felszerelt banda akarta átvenni a hatalmat Magyarországon. A társaság az egyik
közösségi videómegosztó oldalon jelentette be novemberben, hogy megalakítják a Szkíta Magyarországot, és megindították a nemzeti szabad katonai csapatok felfegyverzését. Már hónapok óta szervezték az ország hatalmának megdöntését, le akarták fegyverezni a rendőrséget, és a katonaságot maguk mellé akarták állítani.
Sőt, már új okiratokat is gyártottak. Mindehhez rengeteg fegyvert is szereztek, ezért
speciális kommandósok csaptak le a szervezet tagjaira egy akcióban, több helyen.
Veszprémben, Pest, Zala, Bács-Kiskun vármegyékben, illetve Budapesten közel 150 rendőr vonult a helyszínekre. Összesen 11 emberrel szemben intézkedtek, közülük nyolcat – hét férfit és egy nőt – gyanúsítottként hallgattak ki, majd egy 53 éves murakeresztúri, egy 68 éves veszprémi és egy 88 éves váci férfit őrizetbe vettek.
Rengeteg fegyvert és államtagadó tartalmú dokumentumot, emellett a Szkíta Magyarország nevű szervezettel kapcsolatos iratokat foglaltak le tőlük,
és a társaság tagjai számára kiállított személyigazolványokat, forgalmi engedélyeket, illetve diplomáciai mentességet igazoló papírokat is, emellett elektronikai eszközöket, amelyeken keresztül további bizonyítékokat szerezhetnek.
A három őrizetbe vett férfi letartóztatását az NNI a Zala Vármegyei Főügyészségen kezdeményezte.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon valaki megpróbált hatalomra törni.
Ahogyan a Magyar Nemzet megírta,
2010-ben Posta Imre Magyarország alkotmányos rendjével szembeni elégedetlenségéből fakadóan kezdte el terjeszteni saját nézeteit.
Több követőt is szerzett, majd
2019-ben megismerkedett Kovács Áronnal és Ferencziné Ambrus Emővel, akik az ügy másod- és harmadrendű vádlottjai lettek.
A csoport megtervezett egyfajta demokratikus állami berendezkedést, a másodrendű vádlottat bírói hatalommal illették, míg a harmadrendű vádlott a PI-kör anyagi feltételeinek koordinálásában működött közre. Rövid időn belül a csoporthoz az ötödrendű vádlott is csatlakozott, aki a Posta Imréről készült videóanyagokat szerkesztette és kezelte.
A negyedrendű vádlott, K. Norbert a rendezvények megszervezését vállalta. Két további társuk is lett, egy házaspár személyében, akik kiskorú veszélyeztetését követték el, amikor 2019-ben megakadályozták otthon, szakszerű segítség nélkül született gyermekük anyakönyvezését. Ezzel nem biztosítottak gyermekük számára állampolgárságot, igazolványokat, okmányokat, és a gyerek védelme érdekében közbelépő szakemberekkel sem működtek együtt. Emellett
a Posta Imre által vezetett társaság 33 ismert politikai szereplővel szemben fogalmazott meg halálos ítéletet.
Posta Imrét társaival együtt novemberben, illetve decemberben állították bíróság elé. Májusban volt az előkészítő ülés, melynek alkalmával az ügyészség Posta Imrére és Kovács Áronra nyolc-nyolc év fegyház kiszabást javasolta, a többiekkel szemben pedig hat év és másfél év közötti büntetést. Az összes vádlott tagadta a bűncselekmények elkövetését, így a bíró tárgyalásra utalta az ügyet. Posta Imre az előkészítő ülés előtt azzal védekezett, hogy
nem gondolták komolyan a politikusok halálra ítélését.
A bizonyítási eljárás Posta Imre kihallgatásával kezdődött november 28-án. Posta ez alkalommal ismét tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ügyben továbbra is folynak a vizsgálatok, idén az egyéb személyi és tárgyi bizonyítékokat veszik sorra, és igazságügyi szakértőket hallgatnak meg.
A most 83 éves férfit a Győri Ítélőtábla 2019-ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, melyből legkorábban azaz 101 évesen szabadulhat.
A Magyar Nemzeti Arcvonal szélsőjobboldali nézeteket hirdető szervezet egykori alapítója
2016. október 26-án fegyverrel támadt a rendőrökre, akik házkutatásra mentek Győrkös bőnyi házához.
A férfi kiment a kapuhoz és időt kért azzal az ürüggyel, hogy elzárja a kutyáját.
Eközben bement a házba, fegyvert vett magához, és elbarikádozta magát. Közben a rendőrök utánamentek, tűzpárbaj alakult ki, melyben Győrkös lelőtte Pálvölgyi Péter kiemelt főnyomozót.
A gyilkost végül a TEK kommandósai fékezték meg, hosszas győzködés után feladta magát.
Győrkös a tárgyaláson
tagadta, hogy ő lőtte le a rendőrt, azt állította, hogy Pálvölgyivel "baráti tűz", azaz az egyik kollégája lövedéke végzett.
Emellett azzal is érvelt, hogy a halálos lövedéken nem találtak DNS-mintát.
A szakértők azonban egyértelműen megállapították, hogy Győrkös volt a tettes. Ezt egy hangfelvétel is alátámasztotta, melyen Győrkös felesége vallotta be, hogy férje lelőtte a rendőrt.